Kína levegő tisztaságáért tett erőfeszítései melegedést idéztek elő!
Az elmúlt években a kínai kormány nagyszabású reformot indított a légszennyezés mérsékléséért, igen nagy sikerrel. Egy nemrégiben közzétett kutatás ugyanakkor arra mutatott rá, hogy ennek hatására Földünk északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokkal melegedett.
Szmog Sanghajban - a kép illusztrációForrás: commons.wikimedia.org
2006 és 2017 között a kínai kormány nagyszabású erőfeszítéseket tett a levegő tisztaságáért, csökkentve például az olyan aeroszolos szennyezők, mint a szálló port alkotó szulfát egészségkárosító kockázatait. Erre igen nagy szükség volt, ugyanis drámai méreteket öltött a légszennyezettség okozta halálesetek száma. csak 2014-ben naponta négyezer embert ölt meg a szennyezett levegő Kínában. Abban az időben folyamatosan nőtt az ipari létesítmények és a gépjárművek száma, az energiatermelés alapját túlnyomórészt szénerőművek biztosították, és nagy - elsősorban vidéki - területeken főként szénnel fűtöttek. Az akkor vizsgált 74 legnagyobb kínai város közül mindössze nyolc teljesítette a központi levegőminőségi normákat, a többinél a mért értékek mindenütt meghaladták az egészségügyi határértéket (a legszennyezettebb tartomány a Pekinget övező, nehéziparáról híres Hopej volt).
- Tizenkilenc iparágat - így például az acélipart, a kokszgyártást, a vasötvözetgyártást, valamint a cement- és a papíripart - érintően leállítatta az elavult technológiai vállalatokat (pontosabban ultimátumot adott az érintett levegő- és talajvízszennyezőknek, miszerint az év végig véglegesen is fel kell számolniuk energiaigényes, környezetszennyező kapacitásaikat).
- A szénerőművek részleges kiváltása céljából atomerőművek és napelem-farmok építésébe kezdett, utóbbit azon elhatározásból, hogy 2030-ra a teljes energiaszükségletük 20%-a már megújuló forrásból származzon. 2016-ben már Kína építette ki a legtöbb kapacitást, ami a 2015 évi globális fejlesztések 45 százalékát jelentette, így az ázsiai országban a világ kapacitásainak már közel negyede működött 2017-ben.
- A levegő minőségének figyelésére több mint ezer megfigyelő állomást hoztak létre, amelyek soha nem látott mennyiségű adatokat szolgáltattak a környezet állapotáról.
Mindezeknek köszönhetően Kínának csupán négy év alatt sikerült csökkentenie a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációját - a kelet-kínai városokban mintegy 40 százalékkal! - így mentve meg évente legalább félmillió ember életét. Óriási teljesítmény volt ez, összehasonlításképp, az Egyesült Államok 30 év alatt ért el hasonló eredményt.
Az aeroszol csökkentése és a globális klíma kapcsolatát vizsgálva a Carnegie Tudományos Intézet és a kínai Cinghua Egyetem közös kutatása azonban arra következtetésre jutott, hogy mindez összefüggésben van a Föld északi féltekén tapasztalt mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedésével.
Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst, mely egészségkárosító hatása mellett, a mezőgazdasági termelékenységre is negatívan befolyásolja.
A kutatók a légköri és óceáni rendszerekre már mintegy száz éve alkalmazott fejlett modellt használták. Ezzel feltárták, hogy Kína légszennyezés-csökkentésre irányuló politikája nem csupán a kelet-ázsiai országban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott. Ennek oka, hogy az üvegházhatású gázokkal ellentétben - amelyek gerjesztik a globális felmelegedést, mert felfogják a hőt a légkörben - az aeroszol-részecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve vagy a felhőkkel kölcsönhatásban. Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszol-szennyezés palástolja.
"A szállópor-szennyezéssel kapcsolatos egészségi kockázatok nagyon súlyosak és a csökkentésükre irányuló erőfeszítés megkérdőjelezhetetlenül jó dolog. Azért is fontosak, hogy megértsük, a jelenlegi és jövőbeni erőfeszítések a levegő minőségének a javítására minként állítanak további kihívásokat a klímaváltozás elleni nemzetközi harcban" - nyilatkozta Ken Caldeira a tanulmány társszerzője.
Hasonló kutatásról számoltunk be 2019-ben. Akkor úgyszintén kínai és az amerikai kutatók kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik az ózonszennyezést okozó vegyületeket illetően, felszívja azokat, és megakadályozza az ózonképződést, ezért a levegőben lévő szálló por (PM2,5) csökkenése megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő. A tanulmány eredményei azt jelezték, hogy plusz erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, meggátolandó az ózonszennyezés mértékét.
