A kínai szmog okai és következményei

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/02/10

Talán a pekingi olimpia óta nem fordult ennyi figyelem a Kínát beterítő szmogra és az ezt megfékezni kívánó (látszat)intézkedésekre, mint most. A hihetetlen méretet öltő légszennyezés ugyanakkor egyeseknek üzlet is: egy milliárdos vállalkozó "dobozos" friss levegőt árul és kezd kialakulni a védőmaszkok divatja is.

1961 óta nem tapasztalt időtartamú szmog
Bizonyára sokan emlékszünk még a 2008-as pekingi olimpiát megelőző monumentális szabályozásokra - amelynek következtében gyárakat zárattak be, építkezéseket lassítottak és megtiltották az autók egy részének közlekedését, sőt még a főváros feletti felhőket is igyekeztek "elfújni" - a légszennyezés visszaszorítása érdekében, mégis ez lett mindenidők legszennyezettebb olimpiája. A helyzet pedig azóta sem javult, olyannyira nem, hogy Kína egyes pontjain már csak kivetítőn láthatják a lakosok a tiszta eget. Pekinget, valamint az ország északi, középső és keleti részét ugyanis vastag szmog borítja: januárban egyes helyeken több mint 20 ködös, párás nap volt az említett térségekben a helyi meteorológiai központ jelentése szerint - ami 1961 óta nem fordult elő. Pekingben mindössze 5 napon át volt tiszta az égbolt. A finom szemcséjű szálló por koncentrációja 400 mikrogramm/köbméter fölött volt az utóbbi két hétben a fővársoban. Január 12-én ráadásul 993 mikrogrammot mértek, ami húszszor (!) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WMO) 50 mikrogramm/köbméteres napi határértékét.

A fő ok Kína hatalmas mértékű szénfogyasztása
Az okok a hideg, a szélcsend és a környezetvédelmi szabályozás hiányosságaiban keresendők. Az ország energiaszükségletének körülbelül 70 százalékát ugyanis a szén fedezi: Kína manapság nagyjából annyi szenet éget el, mint a világ többi országa összesen: a globális szénfogyasztás 47 százaléka (!) esik az országra. A már az űrből is látható légszennyezés mostanra azonban annyira riasztó mértékűvé vált, hogy Ven Csia-pao miniszterelnök is megkondította a vészharangot. "Hatékony intézkedéseket kell hoznunk, s át kell strukturálnunk az ipari termelést" - jelentette ki. A szmog egyik legnagyobb áldozata minden bizonnyal Peking, ahol 200-300 méterre csökkent a látótávolság, s sok repülőgép fel sem tud szállni. Akadnak azonban a városnak olyan részei is, ahol jó, ha 50 méterig lehet ellátni. A fővárosban és környékén mintegy száz gyárat kellett leállítani a rossz minőségű levegő miatt, a szolgálati gépkocsik harminc százalékát pedig nem használhatják az emberek. Mindezen intézkedések eddig szinte semmi változást nem hoztak a 20  milliós metropoliszban, az elkövetkezendő napokban ezért várhatóan 180 ezer régi autót vonnak ki a forgalomból és további 450 gyárat állítanak le.

21 cigaretta elszívásának felel meg egy nap Pekingben
Sokkoló adatokkal szolgált az egyik kínai lap, amely elszívott cigaretta-mennyisében fejezte ki a kínai nagyvárosok légszennyezettségét. A Hszinmin magazin adatai szerint a dél-kínai Kuangcsouban szabad levegőn töltött nap 25, Pekingben 21, míg a kelet-kínai Sanghajban vagy Nankingban "csupán" 9 szál magas kátránytartalmú cigaretta elszívásával egyenlő hatással van az emberi szervezetre. A lap a pekingi Csinghua Egyetem professzorát is idézi, aki szerint, ha a 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb részecskék (PM 2,5), vagyis a finom porszemcsék koncentrációjának aránya eléri a 300-at, az ugyanazt a hatást váltja ki, mint 20 szál cigaretta elfüstölése. A finom porszemcsék azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, ahonnan felszívódva a keringésbe jutnak, emellett növelik a rák kialakulásának kockázatát is. A szennyezés ráadásul nem csak a légzőszerveket érinti, de a szív- és érrendszerre, az agyi vércsatornákra és az idegrendszerre is káros hatással van. Sajnos a szmog már valóban okozott megbetegedéseket az országban: januárban körülbelül 9000 gyermeket láttak el egy pekingi belvárosi kórházban influenzával, hörghuruttal, asztmával és tüdőgyulladással. A szállópor-szennyezés leginkább a gyermekek, az idősek és a légzőszervi betegségekben szenvedők egészségét károsítja.

A légszennyezés mint üzlet
A kínai szmog ugyanakkor egyesek számára előnnyel is jár, elég csak a dobozolt levegőre és az egyre divatosabb formában kínált maszkok, gázálarcok piacára gondolnunk. Csen Kuang-piao, a közadakozásairól ismert nagyvállalkozó például forradalmi ötlettel állt elő: dobozos friss levegőt kezdett árulni öt jüanért (175 forintért). A hírek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangból, illetve Tajvan keleti partjáról származik a bennük található, oxigéndús levegő. A meglepő hirdetési akcióiról ismert üzletember saját magáról készült karikatúrákkal dobta piacra a termékeket. "Ha nem figyelünk a környezetvédelemre, tíz év múlva mindannyian gázálarcban fogunk közlekedni és oxigénpalackokat fogunk magunkkal hordani az utcán" - nyilatkozta a 44 éves Csen új találmánya bevezetésének okáról. A védőmaszk viselése Kína szennyezett területein valóságos divattá nőtte ki magát: szinte minden utcasarkon kapható már az orrot és szájat eltakaró maszk, a kisebb porszemcsék kiszűrésére alkalmas darabokat azonban már internetről rendelik a kínaiak. Az egyik legnagyobb elektronikus kereskedelmi portál, a taobao.com statisztikái szerint csak a fővárosban naponta mintegy 100 ezer maszkot adnak el. Megnőtt a kereslet a gázálarcok iránt is, mondván, a gézből készült egyszerűbb maszkok nem szűrki ki kellőképpen a szennyező anyagokat a belélegzett levegőből. Az egyik helyi híroldal válogatást is készített arról, milyen maszkokkal védekeznek az emberek a szmog ellen: az egészségmegőrző darab Kínában szinte már divat-kiegészítőnek számít - de beszéljenek erről a képek.

Japán partjait is elérte a szmog - tárgyalna Kínával
Az elmúlt napokban Japán a kínai partoktól mintegy ezer kilométerre található nyugati részén is a köbméterenkénti 50 mikrogrammot meghaladó szállópor-koncentrációt mértek, ez a japán környezetvédelmi kutatóintézet közlése szerint azzal magyarázható, hogy az uralkodó nyugati irányú széljárás átfújta a mérgező részecskéket Kínából Japánba. Különösen Kjúsú szigetén kimutatható a kínai légszennyezés hatása, ahova a gyárak és autók füstje által okozott szálló por mellett a mongóliai és Góbi sivatagi homok is eljut. Japán információszolgáltatás kér Kínától, továbbá technikai segítséget is felajánlott a szomszédos országnak. Az együttműködést ugyanakkor nehezíthetik a két ország közti politikai feszültségek, egy kelet-kínai-tengeri szigetcsoport hovatartozása kapcsán.


Kép forrása / Szerző: BriYYZ

 

forrás: MTI, nepszava.hu, greenfo.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Talajszennyezés Kínában

A művelés alatt álló mezőgazdasági területek legalább egy hatoda nehézfémmel szennyezett Kínában a becslések szerint.

A vízszennyezés ára

A vízszennyezés egyre nagyobb probléma. Nem csak a környezetet, de egészségünket is veszélyezteti.

Kínában valami elindult?

A mindent háttérbe szorító - sokszor a környezetet is romboló - gazdasági növekedés kora valóban lejárt Kínában?

A rovat legolvasottabbjai