Különleges kuka a gyűjtögetők számára
Az üveg- és alumíniumgyűjtésnek szinte minden országban hagyománya van, de Dánia az első olyan hely, ahol megkönnyítenék a rászorulók dolgát.
A legtöbb nagyvárosban mindennapos látványt jelentenek a „kukabúvárok”, akik egy-egy használható tárgy, élelmiszer, üveg vagy alumínium reményében könyékig túrnak a szemétbe. Magától értetődő, hogy a művelet cseppet sem higiénikus, hiszen hatalmas szeméthalmokon kell keresztülásniuk magukat, a hátrahagyott rumli pedig rontja az utcaképet és persze újabb munkát ró a közterület takarítókra, utcaseprőkre is.
Michael Lodberg Olsen, szociális vállalkozó a gyűjtögetők dolgát akarta megkönnyíteni speciális kuka-koncepciójával, mely kényelmesebbé és tisztábbá teszi a folyamatot, és még a környezettudatos gondolkodást is erősíti. A járókelők egy, a gyűjtőedényre rögzített polcon helyezhetik el a kidobásra szánt dobozokat és üvegeket, ahonnan aztán a rászorulók egy mozdulattal leemelhetik azokat.
A társadalmi problémákra érzékeny Olsen - aki egyébként drogfüggőknek is vezet programot - a Huffington postnak úgy nyilatkozott, hogy ez a megoldás a gyűjtögetőket környezetvédelmi önkéntesekké lényegítheti át.
Egyetértünk Olsennel, de ne felejtsük el, hogy a folyamat kétszereplős. És mivel biztosan lesznek, akik továbbra is inkább csak bedobják, semmint hogy polcratennék hulladékaikat, esélyes, hogy a legrászorultabb kukabúvárok a jövőben is át fogják fésülni a szemetesek beltartalmát. Tény azonban, hogy a városlakók már a speciális kukák megjelenése előtt is előszeretettel gyűjtötték szelektíven a hulladékokat. Sőt, Koppenhágában már annyira trendi lett az "ökos" gondolkodás, hogy még csak hajléktalannak sem kell lenni ahhoz, hogy az ember elkötelezett újrahasznosítóvá váljon. - Például egy nyugdíjas óvónő, nyugdíjkiegészítésként kezdte gyűjteni az üvegeket, mígnem egy idő után napi rutinjává vált, hogy minden délután 2-től este 10-ig az egyik parkban munkálkodjon. A projekt tehát - azon felül hogy generálni fogja a környezettudatos gondolkodásmód erősödését - még egy fontos eredménnyel kecsegtet: kevesebb hasznosítható alapanyag kerül majd a szemétégetőkbe.
A projekt júniusban kezdődött Koppenhágában, három helyszínen. A város azóta kibővítette a programot, 1,2 millió korona (körülbelül 50 millió forint) befektetéssel.
Ezekre a speciális kukákra tehát tekinthetünk akár úgyis, mintha a hagyományos, köztéri vegyeshulladék tárolókat vérteznénk fel a szelektív gyűjtőszigetek előnyeivel. - Persze a példa igencsak sarkított, hiszen Olsen kukáinak hatásfoka jóval gyengébb, de annyi biztos, hogy ezen rendszer körforgásába került hulladékok végül célbaérnek, miközben némi pénzt is termelnek a rászorulók számára. Hatásfok tekintetében ugyanakkor tény, hogy a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerek a legeredményesebbek. A 2013-ban Budapesten startolt rendszerről itt tájékozódhat bővebben. Felmerülhet persze a kérdés: "ha úton vagyok és kidobnám a kezem ügyébe került PET palackot, mit tegyek?" - amennyiben van a közelben szelektív gyűjtősziget, akkor dobjuk ki ott. Ha nincsen, tapossuk laposra és otthon a sárga fedelű tartályba dobjuk be.