Műemlékek végveszélyben
Többek közt a londoni Tower és a perui vályogváros is eltűnhet a föld színéről. - A klímaváltozás és a szélsőséges időjárás a világörökséget is veszélyezteti.
A műemlékvédő szervezetek is csak az utóbbi években kezdték komolyan venni az éghajlatváltozás fenyegetését. Mióta észbe kaptak, a helyzet csak egyre sürgetőbbé válik.
Az UNESCO Örökségvédelmi Bizottsága 2005-ben hívott össze konferenciát az éghajlatváltozás által fenyegetett műemlékek ügyében, és akkor döntöttek arról, megvizsgálják, milyen hatással lehet a klímaváltozás a világörökségre. Ennek eredményeként született meg 2007-ben az az esettanulmány, mely 26 műemlék helyzetét elemzi részletesen abból a 830-ból, melyet veszélyeztetnek a változó időjárás hatásai. Ezek között szerepel a londoni Tower, a tanzániai Kilimandzsáró Nemzeti Park, valamint az ausztrál Nagy-korallzátony.
Kép forrása / Szerző: Chris73
A biológiai sokféleség és az épített környezet is veszélyben
A védelemre szoruló területeket öt csoportra osztották a tengeri és szárazföldi biológiai sokféleség szempontjából, az olvadó gleccserek általi érintettség mentén, és külön kategóriába kerültek az archeológiai emlékek, valamint a történelmi városok. Az esettanulmányban szó esik arról is, hogy az adott területen várható klímaforgatókönyvek hogyan pusztíthatják el az emberiség legnagyobb kincseit. Ebből a nem túl vidám előrejelzésből következnek most részletek.
Gleccserek eltűnése
A gleccserek olvadása nemcsak történelmi helyszíneket tehet tönkre, de a vadont is fenyegeti, és olyan ritka állatok eltűnéséhez vezethet, mint az a hóleopárd faj, melynek képviselői például a nepáli Szagarmata Nemzeti Parkban várják a sorsukat. Persze az embereknek is van okuk az aggodalomra, például az áradásokkal fenyegetett településeken. A védekezés részeként mesterséges lefolyók építésével igyekeznek szabályozni a gleccserek irányát.
Kép forrása / Szerző: Vassil
Fogyatkozó korallzátonyok
A klímaváltozás következményei elől a tengeri élet sem menekülhet. A korallzátonyoknak körülbelü 58%-át fenyegeti pusztulás. A leglátványosabban az ausztrál Nagy-korallzátonyt érinti a fogyatkozás, melyet az emberi tevékenység, a szennyezés és a bányászat is súlyosbít: e nehezítő körülmények nélkül a korallok jobban tudnának védekezni az időjárás viszontagságai ellen. Ha mindez nem lenne elég, a 2100-as évekre a világ mélytengeri korallállományának körülbelül 70%-át teheti tönkre az emelkedő hőmérséklet, és a víz elsavasodása.
A szén-dioxid-emisszió harmadát, napi 25 millió tonnát, a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, ezért a kémhatása jobban változik. A savas vízben számos hal- és bálnafaj főbb táplálékául szolgáló parányi szárnyas csigák, rákok, kagylók, tengeri sünök és korallok nem tudják kiválasztani a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat, így az óceánok savasodásának áldozatává válnak. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a világ korallállományának egyharmada már elpusztult, amelynek egyik oka a fosszílis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás. További érdekességek a klímaváltozás kapcsán megtekinthetőek ide kattintva. |
Kép forrása / Szerző: Nickj
A víz ereje
Az ősi műemlékeket leginkább a csapadék mennyiségének és eloszlásának módosulása fenyegeti, ami a páratartalom és a víz szintjének változását hozza magával, és az aszályos időszakok hosszába is beavatkozik. Mindez átalakíthatja a talaj kémiai összetételét is, ami megnehezítheti a több ezer éves épületek fennmaradását. A tanulmány elemzi többek között, hogy az El Nino-hoz kapcsolódó csapadék hogyan mossa alá a világ legnagyobb, vályogból épített városát, az egykori Csimu Királyság központjának, a perui Chan Chan-nak romjait.
Kép forrása / Szerző: Xauxa
A csapadék mellett a tengerszint emelkedése jelenti a legnagyobb veszélyt, többek között Londonra, Timbuktura, és Libanonra. Az áradások mellékhatásaként maradó só lemarhatja a díszes homlokzatokat, a talaj nedvesedése következtében felpúposodhat a padló és megsüllyedhet az épületek talapzata.
Kép forrása / Szerző: Yellaban
A WMF listája
Nemcsak az UNESCO, hanem a New York-i székhelyű WMF (World Monuments Fund) is szívén viseli a klímaváltozás miatt leromlott állapotú műemlékek védelmét. Két évente listát adnak ki azokról a műemlékekről, melyeket leginkább fenyegetnek a természeti erők, vagy az emberi tevékenység – ezzel is igyekezve a figyelem középpontjába állítani a gyakran elhanyagolt területeket.
Ezen a listán először 2008-ban szerepeltek a klímafenyegetett helyszínek, például a Katrina hurrikán által lerombolt New Orleans történelmi városrészét. Emellett kiemelték a mauritániai Chinguettit, az iszlám vallás hét szent városának egyikét, melyet mindörökre betemethet a sivatag homokja, valamint a kanadai Herschel sziget bálnavadász kikötőjét, melyet a mellette található ősi eszkimó településekkel együtt a sarki jég olvadása miatt emelkedő tengerszint moshat el.
Kép forrása / Szerző: Nataraja
Bangladesh-t úgy, ahogy van, elnyelheti a tenger, Sonargaon-Panam középkori városát pedig az egyre nagyobb monszunesők és árvizek oldhatják fel. Szintén a csapadéknek eshet áldozatul az indiai Ladakh tartomány székhelye, a tibeti fennsíkon fekvő Leh városa, melynek kolostorait a tibeti buddhizmus utolsó menedékeként tartják számon. Robert Falcon Scott kunyhóját, az Antarktisz erekléyinek egyikét az egyre gyakoribbá váló havazások tüntethetik el. A WMF projekteket indított e veszélyben lévő helyek megőrzésére. Bízunk benne hogy sikerrel járnak.
Kép forrása / Szerző: Kondephy