Nevetséges büntetést kapott az Aranyos szennyezését előidéző erdélyi bányavállalat
A román környezetvédelmi felügyelőség százezer lejes (hétmillió forint) bírságot rótt ki a Cupru Min bányavállalatra, amelynek a szászavinci zagytározójából április 3-án mintegy hatezer köbméter szürke iszap került a Sesei patakba és az Aranyos folyóba.
Megbírságolták az Aranyos szennyezését előidéző erdélyi bányavállalatotForrás: MTI
Szerző: Baranyi Ildikó
A szászavinci zagytározóból április 3-án kijutott szürke iszap a Sesei patak völgyén jutott az Aranyos folyóba. A folyó a beömlés helyétől mintegy 120 kilométert tesz meg Vajdaszegig, ahol a Marosba ömlik. Innen a szennyezett víz még több mint 400 kilométert halad, míg Szeged közelében a Tiszába nem jut.
| Az Erdélyi-érchegységben, Verespatak szomszédságában lévő egykori Szászavinc helyén ma már több mint százharminc hektáros kénsavas iszappal feltelt zagytározó található, amelyből csak az elpusztult falu ortodox templomának tornya emelkedik ki (ez látható a fotón is). Románia legnagyobb zagytározójában a rézbányászattal foglalkozó Cupru Min társaság tárolja azokat az anyagokat, amelyek a Veresvölgyön (Rosia Poieni) kibányászott ércből a színes fémek kiválasztása után hátramaradnak. Az iszaptóban a szennyezett víz savasságát mész adagolásával próbálják semlegesíteni. |
Dorin Zdranc, a Fehér megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: A bányavállalat a környezetvédelmi engedélyben számára megszabott feltételek megszegése miatt kapta a bírságot. A hírügynökség Olimpia Negru erdő- és vízügyi minisztériumi államtitkárt idézte, aki a múlt csütörtökön az illetékes hatóságok képviselőivel és szakértőkkel együtt vette szemügyre a szennyezés helyét. Az államtitkár kijelentette: nem történt vegyi szennyezés, és fel sem merül, hogy a történteknek határon átnyúló hatásai lennének. Az államtitkár szerint csupán annyi történt, hogy rövid időre zavarossá vált az Aranyos folyó vize, de a vízügyi szakemberek ezt is orvosolták azzal, hogy a víztározókból nagy mennyiségű tiszta vizet engedtek az Aranyosba és a Marosba, mely felhígította a szennyezést. Az Agerpres szerint a helyszíni szemle résztvevői megállapították, hogy az iszaptavat fenntartó gát nincs veszélyben. Korábban a Cupru Min vállalat illetékese azt közölte, hogy egyelőre csak ideiglenes megoldást találtak az iszapkiömlés megfékezésére. A bányavállalat illetékese elmagyarázta: a zagytározó leürítésére épített, de 1988-ban lezárt vezetéken keresztül folyt ki szürke iszap a patakba. Hozzátette: a gát alatt elhaladó vezeték völgy felőli végét nagy mennyiségű kővel és földdel zárták le, és a patakmederben két másik gátat is építettek, de a vezeték továbbra is nyomás alatt van.
| A gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár az Aranyos folyó szennyezésével kapcsolatban kedd délutánra hivatalába kérette Románia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A találkozón az államtitkár tájékoztatta a román diplomatát, hogy miután április 3-án hatmillió liter kénsavas szürkeiszap ömlött a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozó Aranyos folyóba, a román hatóságok az eset után négy nappal, április 7-én informálták először hivatalosan a magyar felet. Hangsúlyozták: Románia ezzel elhanyagolta a hasonló környezeti veszélyhelyzetekről való azonnali tájékoztatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart, különösképpen a korábbi, Romániában bekövetkezett és a magyar területeken jelentős pusztítást okozó esetekre. Kiemelték: Magyarország nem tud eltekinteni a lehető leghamarabbi hivatalos tájékoztatás igényétől környezeti katasztrófák és veszélyhelyzetek bekövetkeztekor függetlenül attól, hogy az adott szennyezés milyen mértékben éri el az országot. Az esettel kapcsolatban az államtitkár arra kérte az ideiglenes ügyvivőt, hogy Románia biztosítsa a folyamatos információáramlást a szennyezés nyomon követése és a zagytározó szivárgásának végleges megoldása tekintetében is. Az egyeztetés után Magyar Levente hangsúlyozta: "elejét kell venni egy olyan érzület kialakulásának Románia európai partnereiben, hogy az ország nem tartja be az alapvető nemzetközi környezetvédelmi normákat" - áll a KKM közleményében. |
