Bányakatasztrófa Kanadában

Magazin

2014/09/06

Egy hónapja annak, hogy átszakadt egy Brit Kolumbia-i aranybánya zagytározója. A salakanyagok és nehézfémek ülepítésére szolgáló mesterséges tóból közel 24 millió köbméternyi nehézfémeket és egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó szennyezett víz szabadult el. Az óriási kár - a katasztrófa természetre gyakorolt hatása miatt - jelenleg csupán megbecsülhető.

Augusztus 4-én a kanadai Mount Polleyben található külszíni réz- és aranybánya speciális zagytározója átszakadt. Ezzel 10.6 millió köbméter lúgos, az oldószert és az oldott anyagokat együttesen tartalmazó víz, 13,8 millió köbméter fémes salak és 0.6 millió köbméter gátanyag szabadult el, mely egyenest a Polley tóba áradt, onnan pedig a Hazeltine Creek folyón keresztül a Quesnel tóba, magával sodorva az útjába kerülő fákat, elmosva a folyópart egy szakaszát is.

A zagytározók olyan, természetes területen létrehozott objektumok, amelyekben különböző ipari feladatok során létrejött (és általában veszélyes) melléktermekeket tárolnak el véglegesen. Ezen - általában nagy kiterjedésű - tározóknak a környezeti kockázata igen nagy, ezért a bennük lévő anyagokat szigorú szabályok szerint kell tárolni. Magyarországon a vörösiszap a legnagyobb tömegben előforduló veszélyes hulladék. A Bayer-féle timföldgyártás melléktermékeként az elmúlt évtizedek alatt 55 millió tonna halmozódott fel az ország zagytározóiban. Jó példa erre a Duna mellett elterülő, egykori Almásfüzitői Timföldgyár 200 hektáros területén található zagytározók, amelyeknek hét kazettája összesen 12 millió köbméter hulladékot tartalmaznak. De példaként említhetnénk az Oroszországban található uránipari zagytározókat is, amelyekre - radioaktivitásuk okán - még nagyobb figyelmet kell fordítani. Tehát bárhol a világban is vizsgáljuk a zagytározókat, stabilitásuk biztosítása, valamint a későbbi esetleges rekultivációjuk (a szennyezett környezet eredeti vagy kedvező állapotának visszaállítása) igen kritikus és igen költséges feladat. Erre a linkre kattintva megtekinthető az Ajkai, ide kattintva pedig az Almásfüzítői tározó műholdképe.

A Brit Kolumbia-i önkormányzat első becslései 10 millió köbméternyi vizről és 4,5 millió köbméternyi kőzetről szóltak, ezzel ellentétben egy hónap alatt kiderült, hogy a pusztítás körülbelül kétszer akkora. A szennyezett vízzel a legfrissebb becslések szerint 9,800, olimpiai méretű úszómedencét lehetne megtölteni. A bánya 1997 óta üzemel, azóta legalább 406 tonna arzén, 475 tonna kobalt, 46 tonna szelénium és három tonna higany került a tározóba, néhány més nehézfém mellett.

 

Beágyazott videó: The National

Politikai sumákolás?
Nagyon úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzat "alábecsülése" egyáltalán nem véletlen, ugyanis pénzügyi érdekek fűzik a bánya tulajdonosához, az Imperial Metalshoz, ezért is igyekszik annak malmára hajtani a vizet. Elemzőik megpróbálják úgy feltüntetni az egészet, mintha mi sem történt volna, és azt bizonygatják, hogy az arzént, higanyt, ként és cinaidot tartalmazó víz iható, a halak pedig továbbra is fogyaszthatóak.

A helyi lakosok természetesen egész mást tapasztalnak. Például a víz tetején lebegő maró, kékes színű zseléről számolnak be, mely valahogy elkerülte az ott járt szakemberek figyelmét. Nehéz feltérképezni az átszakadt zagytározó által okozott pusztítást, de a helyiek elképedve veszik tudomásul, hogy a valaha tiszta folyó barna mocsárrá változott. A mérgezést alaposan megsínyli többek közt a helyi vadlazac populáció is, ezáltal a szennyezés a tartomány legfontosabb erőforrásai közül a halászatot is komolyan érinti.

A zagytározók katasztrófáinak hazai vonatkozása is van: 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka és Devecser közötti, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt. A kiömlő egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A termőtalajok átlagánál több nehézfémet tartalmazó, erősen lúgos kémhatása miatt maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva az Ajkai kistérségben. Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150.

Figyelmeztető jelek
A baleset nem volt előzmények nélküli, a tartomány környezetvédelmi felelőse már többször figyelmeztette a bányásztársaságot, hogy túl sok víz van a tározóban. Emellett 2000 és 2012 között már számos jel figyelmeztetett a veszélyre, összesen 46 aggodalomra okot adó, „szokatlan és veszélyes” eseményt jegyeztek fel, amely a tartomány zagytározóiban történt.

A Mount Polley bánya kezelt anyagai 2013-ban (forrás: NPRI)

Arzén(és összetevői):406 tonna
Grafit(és összetevői):177 tonna
Nikkel(és összetevői):326 tonna
Vandáium
5,047 tonna
Cink(és összetevői):2,169 tonna
Kadmium(és összetevői):6 tonna
Kobalt(és összetevői):475 tonna
Foszfor(összes):41,640 tonna
Réz(és összetevői):18,413 tonna
Antimon(és összetevői):14 tonna
Mangán(és összetevői):20,988 tonna
Higany(és összetevői):3 tonna

Időzített bombák Kanadában
Brit Kolumbiában összesen 50 bánya működik. A jövőben még több baleset várható, mivel azok a zagytározók egyre nagyobbra nőnek, egyre több vizet tartalmaznak. Egy átlagos kanadai zagytározó mérete a ’60-as években még 120 méter volt, ma már 240 méter. Ugyanakkor általában a helyi önkormányzatok anyagi érdekekből lehetővé teszik, hogy a vállalatok a legolcsóbb módját válasszák a melléktermékek kezelésének, ami gyakran nemcsak a megfelelő biztonsági intézkedéseket nélkülözi, de egy lehetséges katasztrófa utáni helyreállítási munkálatok fedezetét is, ahogy azt az Imperial Metals esetében is tapasztalható.


Az ecolounge megalakulása óta több amerikai bányakasztrófáról is hírt adtunk, íme a két legolvasottabb cikk:

Bingham Canyon
A hét legnagyobb lyuk egyikeként számon tartott Bingham Canyon külszíni rézbánya nem csupán mélységével vált hírhedté. 2013 áprilisában földcsuszamlás eredményeként keleti oldala beomlott, 165 millió tonna követ zúdítva a több tízmillió dollár értékű bányafelszerelésre. Bár a katasztrófa nem járt halálos áldozattal, az esemény legalább egy évtizedig hatással lesz a világgazdaságra, mivel a Föld egyik legtermékenyebb bányájaként az USA éves réz fogyasztásának 17, a világénak pedig 1 százalékát biztosította.

Bayou Corne-i sóbánya
2012 augusztusában az amerikai Lousiana állam egyik városában, Bayou Corne-ban üzemeltetett sóbánya alatt megnyilt a föld, a beszakad sókupólából kiáramló víz 4000 m2 nagyságú területet öntött el. A bánya víznyelővé alakult, amely az erdő fái mellett utakat, házakat nyelt el. Ebben az évben ismét írtunk a víznyelő szörnygödörről, amely a katasztrófa óta tovább növekedett.

 

A rovat új hírei

Hasonló

A szörnygödör növekedett!

A Bayou Corne-ban található sóbánya helyén keletkezett bányató lassan bekebelezi a louisianai kisvárost.

Erdőrészek tűntek el

Az elmúlt másfél héten két hazai vonatkozású erdeinket érintő káresemény is történt.

A rovat legolvasottabbjai