Van, hogy a föld az úr: Bányakatasztrófa a Kennecott Utah Copper Bingham Canyon Bányában
2013. április 11-én beomlott a Föld egyik legnagyobb külszíni bányája az amerikai Utah-ban. A helyi földcsuszamlást az egész világgazdaság megérezheti.
Bingham-Kanyon bánya 2016-banForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Doc Searls
A hét legnagyobb lyuk egyike
2013. Április 11-én hatalmas földcsuszamlás történt az Egyesült Államok béli Salt Lake City rézbányájában, a Kennecott Utah Copper Bingham Canyon Bányában, amely a Rio Tinto nemzetközi bányászati és feltárási konszern tulajdona. A vállalatcsoport bejelentette, hogy néhány hónapra felfüggeszti a munkálatokat a Bingham bányában, amely egy kilométeres mélységével és négy kilométeres átmérőjével az egyik legmélyebb bányászati gödör a világon. Az április 11-i földcsuszamlás során az észak-nyugati oldal omlott be. A bányászat ideiglenes leállásának hírére a Rio Tinto Group részvényeinek értéke azonnal csökkent, de a termeléskiesést valószínűleg az egész világ megérzi majd.
A katasztrófáról készült képeket megtekintheti a bányavállalat hivatalos flickr oldalán ide kattintva. (a bányavállalat minden jogot fenntart a fotókra, így értelemszerűen nem helyezhetjük el cikkünkben)
Külszíni bányázat = környezetrombolás
A bányászat igen komoly iparággá nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben, elég ha az arany, vagy a gyémánt kitermelésre gondolunk. A profit maximalizálása érdekében számos bányavállalat sokszor a környezetrombolástól sem riad vissza, azonban a külszíni bányászat önmagában is igen drasztikus hatással van a környezetre, hiszen területén az állat- és növényvilág végleg eltűnik, a térség domborzata - tájképe pedig átrendeződik.
165 millió tonna kő
A katasztrófát – ha annak mértékét nem is - előre jelezték a bányavállalat milliméteres földmozgásokat is pontosan érzékelő műszerei. A területet 12 órával az omlás megindulása előtt kiürítették, aminek köszönhetően senki sem sérült meg. Az igazi meglepetést azonban a földcsuszamlás mérete okozta. A Richter-skálán 5,1 erősségű földrengésnek megfelelő mozgás mintegy 165 millió tonna követ sodort el, utakat, elektromos vezetékeket és egyéb infrastruktúrát, épületeket, munkagépeket semmisítve meg.
Tovagyűrűző hatás
A tönkrement eszközök értéke több tízmillió dollár, de ennél is nagyobb kárt okoz a világ harmadik legnagyobb bányászati konszernjének nyilván tartott Rio Tintonak, hogy határozatlan időre be kellett zárnia a bányát. Mivel azonban a Bingham Canyon a legnagyobb és az egyik legtermékenyebb rézbánya a világon, amely az USA éves fogyasztásának 17, a világénak pedig 1 százalékát biztosítja, olyan fogaskerék, aminek meghibásodását a globális gazdaság is megérzi.
A Rio gyorsan nyilatkozott arról, hogy biztosításai fedezik a keletkezett károkat, de az is biztos, hogy a társaságok újra fogják tervezni a díjtáblázatokat, miután bebizonyosodott: még a legfejlettebb érzékelő rendszerek sem tudják előre jelezni, mekkora lesz egy földmozgás.
És van egy harmadik dimenziója is a földcsuszamlás tovagyűrűző hatásainak, ez pedig az idő. A Bingham méretű bányák versenyt futnak az idővel, hogy meghosszabbíthassák működésüket a következő évtizedre. A Binghamnál 2011-ben hatalmas beruházások kezdődtek a külszíni bányászatról a föld alattira való áttérés előkészítése érdekében, amelyre az elérhető készletek kimerülése miatt van szükség.
Az előkészítés magába foglalja egy több mint száz kilométeres alagút ásását, de úgy tűnik, a terveket és az elindult beruházást képletesen és fizikailag is maga alá temette a földcsuszamlás.
Röviden, a néhány perc alatt lezajló esemény legalább egy évtizedig hatással lesz a világgazdaságra. De vajon mindenki tudni fogja-e, miért is fizet többet az áramért, a vízért, a telekommunikációért vagy az élelmiszerért? Vezetékek, csövek és műtrágya: nélkülözhetetlen alapanyaguk a réz.
Miközben szívesen emlegetjük a szövetségi kamatlábat, a kínai növekedés ütemét, a változékony globális piacokat, jó, ha észben tartjuk, hogy néha maga a föld is képes megrázni a világot – jegyzi meg Tim Heffernan New York-i író, szerkesztő a Bingham-kanyon katasztrófáját elemezve.
Fotó forrása: Wikipedia / Doc Searls
