Egészséges a bor, vagy sem?

A bort az ókortól kezdve egészen a 19. századig használták gyógyszerként, elsősorban fertőtlenítő hatása miatt, és gyakran volt az egyetlen megbízható ital a kétes minőségű vízzel szemben. Ezt a pozitív megítélést nagyjából a 20. század, és az alkohol káros hatásairól szóló tanulmányok ingatták meg.

Az utóbbi évtizedekben sorra születtek a borral kapcsolatos kutatások, melyek közül az egyik leghíresebb az a vizsgálat volt, mely francia paradoxon néven vált ismertté a bor hatásaival foglalkozó munkák között. Eszerint a franciák azért egészségesebbek angolszász társainknál - hasonló étrendjük ellenére -, mert több bort isznak. Ezt az eredményt azonban cáfolta egy nemrégiben napvilágot látott kutatás, mely nem igazán talált összefüggést a bor és a betegségmegelőzés között.

Úgy tűnik, a bor kapcsán egy pozitív felfedezésre mindjárt jut egy cáfolat is, aminek többek között az lehet az oka, hogy az italban a gyümölcs áldásos hatásai az alkohol káros hatásaival ütköznek. Emellett az is közrejátszik, hogy az emberek életmódját érintő kutatásokban nem könnyű feltérképezni az összefüggéseket. - Vajon azért derül-e ki a borról, hogy egészséges, mert a vizsgált csoport mértékkel fogyaszt minőségi borokat és egyébként is odafigyel a kiegyensúlyozott életmódra? - Az alkohol káros hatásai pedig csak egy bizonyos mennyiség fölött, illetve az egyébként is rosszabb körülmények között élő emberek esetében mutatkoznak?
Míg a bor hatásait érintő, hosszútávú és objektív eredmények úgy tűnik, váratnak magukra, vegyük szemügyre, mi mindent tartalmaz a népszerű nedű, ami kedvező lehet az egészségünkre.

A bor összetevői közül a rezveratrolt dicsérik a leggyakrabban. Ez a polifenolok csoportjába tartozó anyag a szőlőt a gombák elleni védekezésében segíti, így a hűvösebb, nedvesebb éghajlaton növő fajtákban több található belőle. A vörösborban egy kicsivel több van belőle, persze az előállítástól is függ, hogy mennyi. Nagyobb mennyiségben rákellenes, gyulladáscsökkentő hatása lehet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzőjének bizonyult (tágíthatja a szív koszorúereit, megakadályozhatja a vérrögök képződését), igaz, eddig csak állatkísérletekben igazolták. Ami az embereket illeti: segít a vércukorszint csökkentésében, de ehhez leginkább koncentrátum formájában adagolják, mert cukorbetegeknek többnyire nem ajánlott szőlőt és bort fogyasztaniuk. A rezveratrol egyébként a szőlő mellett a kakaóban és a mogyoróban található nagyobb mennyiségben. A bor tartalmaz még egy katechin nevű polifenolt is, mely nagy mennyiségben megtalálható a  teában, antioxidáns, emellett zsírégető hatású. Érdemes még megemlíteni a quercetint, mely az allergia tüneteit enyhíti és az antociánt, mely a gyümölcsök vörös és kék színéért felel.

Természetesen az alkohol a gyümölcslénél sokkal ellentmondásosabb szer, de mégsem mondható, hogy káros lenne. Ugyanis segíti az emésztést, bizonyos gyomorbetegségeket is megelőzhet, és hozzájárulhat a szervezet koleszterolszintjének egyensúlyához. Viszont károsíthatja a sejteket és a csontokat. Különösen fontos tehát, hogy mértéket tartsunk vele.

Bár a borkérdés tudományos oldalán nehéz dűlőre jutni, sok orvos látja a megoldást a mérsékelt alkoholfogyasztásban - már persze azoknál, akik szeretik a bort. A napi ajánlott mennyiség felső határa nőknél körülbelül másfél, míg férfiaknál napi 2-3 deci bor volna. De azért ne feledjük: a napi antioxidánsmennyiséget gyümölcsökből - és gyümölcsléből is fedezhetjük.