Egészséges a bor, vagy sem?

Magazin

2014/09/01

Ahány pártolója, legalább annyi támadója is akad a borfogyasztásnak. Vajon mi lehet az igazság a bor kapcsán?

Angol tudósok nemrégiben kimutatták, hogy III. Richárd király naponta legalább egy üveg bort fogyasztott el. Bár arra vonatkozóan nincs információnk, hogy neki jót tett-e a nemes nedű, a hír kapcsán igyekeztünk utánajárni, hogy milyen hatása van szervezetünkre.

Napi egy palack bort ihatott élete utolsó éveiben III. Richárd angol király - derült ki nemrégiben az uralkodó fogának és csontjainak izotópos elemzéséből. (A kutatás a British Geological Survey-hez (BGS) és a Leicesteri Egyetemhez fűződik.) A szövetmintákat a hajdani uralkodó lábszár- és combcsontjából, bordájából és fogából vették, miután a maradványokat 2012-ben Leicesterben megtalálták és feltárták. "Tudtuk, hogy sok lakomát tartott, melyeken a dokumentumok szerint rengeteg bort fogyasztottak, és ha a csontok vegyi elemzésének eredményeit figyelembe vesszük, úgy tűnik, a lakmározás jelentős hatással volt a király szervezetére élete végén" - mondta el a kutatásban részvevő Angela Lamb. A szakember hozzátette, hogy III. Richárd fogainak és csontjainak vizsgálata az élete helyszíneiben, az étrendjében és társadalmi státuszában beállt változásokról árulkodik. A Journal of Archaeological Science című folyóiratban megjelent tanulmány - a legteljesebb, amit valaha egy középkori uralkodóról készítettek - egyfelől igazolta, hogy az 1483-ban megkoronázott uralkodó gyermekkorában lakóhelyet változtatott, hétéves kora körül költözött el a kelet-angliai Fortheringay várából. A csontok vizsgálatából az is kiderült, hogy fiatal felnőttként visszatért Kelet-Angliába és ettől kezdve asztalán drága, elegáns fogások, italok szerepeltek. Utolsó két évében - uralkodásához köthetően - pedig újabb komoly változás állt be étrendjében: több friss vizet, szárnyast fogyasztott és több bort ivott. A királyt 2015 március 26-án, egy hétig tartó Leicestershire-i ünnepségsorozat végén a leicesteri katedrálisban újratemetik.

Borhagyományok
A bort az ókortól kezdve egészen a 19. századig használták gyógyszerként, elsősorban fertőtlenítő hatása miatt, és gyakran volt az egyetlen megbízható ital a kétes minőségű vízzel szemben. Ezt a pozitív megítélést nagyjából a 20. század, és az alkohol káros hatásairól szóló tanulmányok ingatták meg.


Kutatások és ellentmondások
Az utóbbi évtizedekben sorra születtek a borral kapcsolatos kutatások, melyek közül az egyik leghíresebb az a vizsgálat volt, mely francia paradoxon néven vált ismertté a bor hatásaival foglalkozó munkák között. Eszerint a franciák azért egészségesebbek angolszász társainknál - hasonló étrendjük ellenére -, mert több bort isznak. Ezt az eredményt azonban cáfolta egy nemrégiben napvilágot látott kutatás, mely nem igazán talált összefüggést a bor és a betegségmegelőzés között.

Úgy tűnik, a bor kapcsán egy pozitív felfedezésre mindjárt jut egy cáfolat is, aminek többek között az lehet az oka, hogy az italban a gyümölcs áldásos hatásai az alkohol káros hatásaival ütköznek. Emellett az is közrejátszik, hogy az emberek életmódját érintő kutatásokban nem könnyű feltérképezni az összefüggéseket. - Vajon azért derül-e ki a borról, hogy egészséges, mert a vizsgált csoport mértékkel fogyaszt minőségi borokat és egyébként is odafigyel a kiegyensúlyozott életmódra? - Az alkohol káros hatásai pedig csak egy bizonyos mennyiség fölött, illetve az egyébként is rosszabb körülmények között élő emberek esetében mutatkoznak?
Míg a bor hatásait érintő, hosszútávú és objektív eredmények úgy tűnik, váratnak magukra, vegyük szemügyre, mi mindent tartalmaz a népszerű nedű, ami kedvező lehet az egészségünkre.


Az egészség jegyében
A bor összetevői közül a rezveratrolt dicsérik a leggyakrabban. Ez a polifenolok csoportjába tartozó anyag a szőlőt a gombák elleni védekezésében segíti, így a hűvösebb, nedvesebb éghajlaton növő fajtákban több található belőle. A vörösborban egy kicsivel több van belőle, persze az előállítástól is függ, hogy mennyi. Nagyobb mennyiségben rákellenes, gyulladáscsökkentő hatása lehet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzőjének bizonyult (tágíthatja a szív koszorúereit, megakadályozhatja a vérrögök képződését), igaz, eddig csak állatkísérletekben igazolták. Ami az embereket illeti: segít a vércukorszint csökkentésében, de ehhez leginkább koncentrátum formájában adagolják, mert cukorbetegeknek többnyire nem ajánlott szőlőt és bort fogyasztaniuk. A rezveratrol egyébként a szőlő mellett a kakaóban és a mogyoróban található nagyobb mennyiségben. A bor tartalmaz még egy katechin nevű polifenolt is, mely nagy mennyiségben megtalálható a  teában, antioxidáns, emellett zsírégető hatású. Érdemes még megemlíteni a quercetint, mely az allergia tüneteit enyhíti és az antociánt, mely a gyümölcsök vörös és kék színéért felel.

Mi van a vérszegénységgel?
Előszeretett szokták emlegetni, hogy a vörösbor véd a vérszegénységgel szemben. Valóban rendelkezik vastartalommal, azonban a vörösvérsejtek kapcsán sokkal jelentősebb a bor azon tulajdonsága, hogy étvágyat csinál, közvetett módon tehát épp a megnövekedett étel-bevitel eredményezi a több vörösvérsejt képződését.


Az alkoholról
Természetesen az alkohol a gyümölcslénél sokkal ellentmondásosabb szer, de mégsem mondható, hogy káros lenne. Ugyanis segíti az emésztést, bizonyos gyomorbetegségeket is megelőzhet, és hozzájárulhat a szervezet koleszterolszintjének egyensúlyához. Viszont károsíthatja a sejteket és a csontokat. Különösen fontos tehát, hogy mértéket tartsunk vele.

Igyunk vagy ne igyunk?
Bár a borkérdés tudományos oldalán nehéz dűlőre jutni, sok orvos látja a megoldást a mérsékelt alkoholfogyasztásban - már persze azoknál, akik szeretik a bort. A napi ajánlott mennyiség felső határa nőknél körülbelül másfél, míg férfiaknál napi 2-3 deci bor volna. De azért ne feledjük: a napi antioxidánsmennyiséget gyümölcsökből - és gyümölcsléből is fedezhetjük.

További érdekességek és receptek a Gasztro oldalon, ide kattintva.

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai