Rendkívül ritka jelenséget, lávatavat fedeztek fel a Saunders-sziget havas vulkánján
Műholdak szenzorai már az 1990-es évek óta kimutatták a kráter furcsa hőmérsékleti anomáliáit, de csak a legmodernebb műszereknek sikerült megfejteni a rejtélyt és igazolni, hogy lávató izzik a kráterben. A 990 méter magas Mount Michael-vulkán lávatava rendkívül ritka jelenség, rajta kívül valószínűleg csak hét lézezik a Földön.
Műholdképen a Saunders-sziget Mount Michael vulkánjaForrás: NASA Landsat 8
A Falkland-szigetekhez tartozó Saunders-sziget az Egyesült Királyság kormányzása alá tartozó atlanti-óceáni Falkland-szigetek része, Dél-Amerika partjaitól mintegy 500 kilométerre terül el. A hegy nehezen mászható, ezért csak az űrből készített képek segítenek a tűzhányó kráterébe bepillantani.
A University College London és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai 2003 és 2018 között gyűjtött adatokat elemeztek, melyekből egy 90-215 méter széles, nagyjából ezer Celsius-fokos lávató folyamatos jelenlétére következtettek.
A Föld felszínén mintegy 1500 tűzhányó működik, azonban rendkívül ritka, hogy krátereikben megmarad a forró, olvadt kőzet. "A Saunders-szigetre sokan ellátogattak, de még senki sem mászott fel a Mount Michael-re. Ha a képekre nézünk, megértjük, miért: a csúcsot hatalmas hógomba veszi körül, melyen különlegesen puha a hó, valószínűleg a vulkán folyamatos gőzölgése miatt. Nem lehet rajta járni, csak ha utat ásunk benne, de működő tűzhányó közelében ez veszélyes lehet" - magyarázta Peter Fretwell, a BAS kutatója.
Régi rejtély, hogy miként maradhat folyékony a láva a tóban és miért nem szilárdul meg időről időre.
A BAS egy másik kutatója, Alex Burton-Johnson szerint kevés láva,, nagyrészt inkább forró gázok - vízgőz, szén-dioxid, kén-dioxid - törnek fel a Mount Michaelből. "A vulkánok kétféle anyagot lövellnek ki, olvadt kőzetet, azaz lávát és vulkáni hamut, valamint gázokat: vízgőzt, szén-dioxidot, kén-dioxidot, emiatt látható felettük gőzfelhő és érezni kénszagot. A legtöbb tűzhányó kitörésekor a lávafolyam megszilárdul, a lávatavaknál azonban valószínű, hogy a kilövellt anyag nagyobb része forró gáz, így lehetséges, hogy a láva olvadt marad és nem csordul ki a tóból" - mondta a tudós. A folyamatosan kiáramló gőzt vette észre 1920-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz felfedező, aki az első említést tette a szigetről.
A geológusok szerint azonban az ilyen tűzhányók kitörései ritkák.
Lávató található a Kongó Demokratikus Köztárság Nyiragongo-vulkánján, az etiópiai Erta Alén, az antarktiszi Mount Erebuson, a vanuatui Mount Yasuron és az Ambrym vulkanikus szigeten, a hawaii Kilaueán és a nicaraguai a Masaya-tűzhányón.
A tanulmányt a Volcanology and Geothermal Research című folyóirat közölte.
Kép forrása: NASA, Landsat 8/BAS
