Mélytengeri vulkánok és a klímaváltozás
A Texasi Egyetem geológusai az Antakrtiszt körülvevő Déli-óceán térségében, több ezer méter mélyen olyan vulkán-csoportra bukkantak, amely leginkább egy elsüllyedt sziget-láncra emlékeztet. A kőzetminták és a szonár adatok analíziseit vizsgálva arra jutottak, hogy a vulkánok alkotta szigetív egyfajta hővédő zárral veszi körbe az Antarktiszt, amely így az óceáni áramlatokat blokkolja. Vajon a klímát mennyire befolyásolná egy mélytengeri vulkán-kitörés? - Többek közt erre is keresik a választ a kutatók.
Drake ÁtjáróForrás: commons.wikimedia.org
A tenger alatti élet vizsgálatait a Drake-átjáró keleti részénél kezdték meg. A Dél Amerikától induló 800 km széles átjáró az, amelyen keresztül a legrövidebb idő alatt megközelíthető az Antarktisz. Az átjáró az Oligocén korszakban, mintegy 34 millió évvel ezelőtt, a szuperkontinens elszakadásával keletkezett, hasonlóképpen Ausztráliához és Tasmaniához.
A vizsgált kőzetminták kémiai és fizikai tulajdonságai alapján a kutatók megállapították, hogy a tenger alatti vulkán alkotta csoport egykor egy látható szigetet alkotott, amely a Föld lemezeinek mozgása folyamatában a tenger mélyére süllyedt. A folyamat 11 millió évvel ezelőtt kezdődhetett meg, amelynek során a dél-amerikai lemez a kontinentális lemez alá csúszott. A hidrotermikus vulkanikus kürtők létezéséről egészen az 1970-es évekig nem számoltak be kutatók. Azóta több száz tengermélyi vulkánt sikerült feltérképezni, többek között a Kajmán-árokban, az Indiai- és Atlanti óceánban, ez utóbbiakat „fekete füstölőknek” neveztek el. A legújabb felfedezések szerint a legmélyebben elhelyezkedő vulkánok 4958 méter mélyen találhatóak
A kutatók most azt próbálják megjósolni, hogy esetleges vulkánkitörések következtében mennyivel tolódhat el a Föld éghajlatának szén-dioxid szintje.
Az eddigi kutatási eredmények szerint az éghajlat a kitörések eredményeként meg is közelítené a 15-17 millió évvel ezelőtti miocén-kori állapotot. A vulkánkitörések következtében kevesebb napsütés érné a felszínt, a hőmérséklet pedig csökkenne. A víz alatt keletkező gőz hőmérséklete elérné akár a 400 Celsius fokot is, az óceánok felmelegedése következtében az állat és növényvilág jelentős mértékben megfogyatkozna.
Hogy a klímaváltozás kérdéseire a mélytengeri vulkánok kezünkbe adják-e a választ, egyelőre még nem tudni, a kutatások mindenesetre folytatódnak.
