Innovatív harc az űrszemét ellen: A Japán űrügynökség egy halászháló-gyártó céggel fejlesztette ki a megoldást
A 700 méter hosszú elektrodinamikus "csáp" nagy segítséget jelent az űrszemét elleni küzdelemben.
Űrszemét a Föld körülForrás: www.alexras.info
Szerző: alexras.info
A kötél befogja a kallódó darabokatForrás: global.jaxa.jp
A becslések szerint Földünk körül több, mint 100 millió darab mesterséges objektum kering, átlagosan 28 000 km/h sebességgel. Az egyszerűen csak űrszemétként nevezett "törmelékfelhőt" - legalábbis mi ezt a mennyiséget már ekként jellemezhetjük - jórészt működésképtelen műholdak és hordózórakéta-fokozatok maradványai alkotják, melyek folyamatos fenyegetést jelentenek, nem csupán az aktív meteorológiai-, telekommunikációs-, és katonai műholdakra, valamint az űrállomásokra, hanem a Földön élőkre is (bár annak esélye most még elenyésző, hogy épp lakott területre essenek a légkörbe kerülő darabok.)
| Az űrszemét közel 60 éve halmozódik, nagyjából azóta, hogy 1957-ben a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot. A helyzetet tovább rontották a műholdmegsemmisítő fegyverek, melyek bevetése még inkább növelte ezeknek a szabadon garázdálkodó objektumoknak a mennyiségét. Az US Space Surveillance Network jelenlegi adatai szerint körülbelül 500 000 darab 1 és 10 cm közötti nagyságú, és több mint 21 000 darab 10 cm-nél nagyobb objektum kering jelenleg a Föld körül. Tömegüket tekintve szintén széles spektrumot ölelnek fel, például a gazdátlan műholdak elérhetik akár a 10 tonnát is. |
Azt azért fontos megjegyzenünk, hogy az "űrszemét" jelentős hányada valójában nem is szemét, hanem hulladék, vagyis - elviekben - újrahasznosítható lenne. Azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre az a technológia, mellyel költséghatékonyan lehetne összegyűjteni az apróbb darabokat is. Pedig a törmelékfelhő vészjóslóan növekszik, keletkezésének folyamata ugyanis már öngerjesztővé vált, mivel az orbitális pályákon száguldozó tárgyak időről-időre összeütközve újabb objektumokat "termelnek".
A gyűjtés tehát még várat magára, arra azonban már született egy innovatív megoldás, hogy legalább a nagyobb méretű törmelék jelentette veszélyeket elhárítsák. A feladatot a japánok oldották meg, annak a nemzetközi kezdeményezésnek az égisze alatt, melynek célja, hogy az űrszemét felszámolásával biztonságosabb legyen az űr az asztronauták számára. A Japán űrügynökség, a JAXA, egy 106 éves japán halászháló-gyártó céggel, a Nitto Seimo-val együttműködve fejlesztette ki azt az elektrodinamikus kötelet, melynek anyagát alumínium és acélszálak alkotják. A 700 méter hosszú "elektromágneses csáp" - a Föld elektromágneses mezőjét haszálva - a közelében lévő törmelékdarabok röppályáit módosítja, így azok vagy eltávolodnak a Földtől, vagy az atmoszféra felé mozdulnak, ahol aztán egyszerűen elégnek. Ezzel a módszerrel ugyanakkor csak a nagyobb méretű, körülbelül busznagyságú darabokat tudják elterelni. A csápot már bevetették a Gólya (japánul Kounotori) automatizált teherűrhajóval, mely immáron hatodik alkalommal szállít utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra.
A kötél befogja a kallódó darabokatForrás: global.jaxa.jp
Az űrszemét gyűjtésének e változata mellett már több, hasonló ötlet is felmerült, mint a szigonyozás, söprés, lasszózás, melyek mind azt a célt szolgálnák, hogy a törmeléket az atmoszféra felé tereljék. A szakértők szerint nagy anyagi haszonnal jár, ha az űrhajózást biztonságosabbá teszik, azonban arra is figyelmeztetnek, hogy ez még nem megoldás a kisebb méretű hulladékdarabok begyűjtésére.
