Egyre több gondot okoz a Föld körül keringő űrszemét
Majdnem katasztrófa történt október közepén, mikor egy üzemképtelen műhold és egy levált rakétafokozat keresztezték egymás pályáját. Az ilyen jellegű események a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak, hiszen egyre több műholdat lőnek fel, és egyre több a Föld körül keringő űrszemét mennyisége.
Már az űrt is teleszemeteljükForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Miguel Soares
Egyes számítások szerint mintegy 900 ezer darab egy centiméternél nagyobb objektum kering Föld körüli pályán másodpercenkénti tíz kilométeres átlagos sebességgel (csak hogy el tudjuk képzelni: ez egy polgári repülőgép sebességének a negyvenszerese). És akadnak persze jóval nagyobb tárgyak is, pl. kiszuperált műholdakról levált darabok, valamint régi hordozórakéták ún. rakéta-fokozatai, melyek tömege elérheti akár a 2-10 tonnát is.
Fontos megjegyezni, hogy az "űrszemét" jelentős része valójában nem szemét, hanem hulladék, vagyis - elviekben - újrahasznosítható lenne. Ám jelenleg a japán fejlesztési kísérletek ellenére sem áll rendelkezésre olyan technológia, mellyel költséghatékonyan össze lehetne gyűjteni az apróbb darabokat is.
Az októberben majdnem összeütköző két objektum is a termetesebb darabok közé tartozott: a már nem működő orosz műhold, a Kozmosz-2004 és a használaton kívüli kínai rakéta, a Csang-cseng darabjainak együttes tömege meghaladja a 2,5 tonnát, relatív sebességük másodpercenként 14,66 kilométer.
A Gravitáció című filmben egy félelmetes jelenetben mutatják be az űrszemét pusztító erejét:
Egy a földkörüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég, a LeoLabs szerint az objektumok végül mindössze 25 méterre haladtak el egymás mellett. Az ütközés, ha bekövetkezik, katasztrofális lehetett volna, hatalmas törmelékzuhatagot eredményezett volna, veszélyeztetve az aktív űreszközök munkáját is. Ilyen esetekben a törmelék a Föld felé is veheti az irányt. A kisebb darabok már a légkörben elégnek, a nagyobbak azonban néha elérik a Föld felszínét is, és egészen váratlan helyeken csapódnak be, ugyanis rendkívül nehéz előre kiszámolni röppályájukat.
Az űrállomások a világűrben 300 - 400 km magasságban keringenek, ebben a térségben így különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása. Ennél még nagyobb veszélyt jelentenek a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok, ugyanis itt találhatóak a földmegfigyelő műholdak.
| Interaktív térképen az űrszemét A zsúfolt égbolt vizualizálása céljából készült az "Orbital Objects" interaktív weboldal, amelyen megtekinthetjük a Föld körüli űrhulladékok elhelyezkedését. A zöld pontok az aktív műholdakat jelzik, az inaktív szatelitek szürke pontokként jelennek meg, a körülöttünk keringő űrszemetet pirossal jelölték az oldal készítői. Az Orbital Objects ide kattintva is elérhető. |
A Rocket Lab vezérigazgatója, Peter Beck a CNN-nek nemrég úgy nyilatkozott, hogy a vállalatnak már most is sok problémát okoz, hogy biztonságos módot találjanak ügyfeleik műholdjainak elindítására az eltérő pályákon keringő űreszközök és a rengeteg űrhulladék miatt.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég tette közzé éves jelentését az űrkörnyezet állapotáról, melyben kiemelték az űrtörmelékeket előidéző események problémáját. Ilyenek lehetnek például a keringési pályákon keletkező robbanások, amelyeket régi rakéták vagy szondák meghibásodott akkumulátorai okoznak. Az ezredforduló óta évente átlagosan 12 ilyen esemény történt.
Az ENSZ már 27 éve napirenden tartja az űrszemét kérdését, a NASA-nak is külön szervezete foglalkozik az üggyel. Ugyan léteznek ajánlások, amelyek igyekeznek szabályozni, mi történjen a működésképtelen illetve kiöregedett műholdakkal, szakértők szerint mindez nem elég. Többen is úgy vélik, - követve a környezetvédelmi szervezetek gyakorlatát - az űripar szereplőinek kötelessége lenne, hogy fenntarthatóbbá tegyék az ágazatot.
Kép forrása: commons.wikimedia.org / Miguel Soares
