Lézerrel az űrszemét ellen
Talán már meg sem lepődünk azon, hogy az űrt is elérték a szeméthegyek, amelyek a Nemzetközi Űrállomást is veszélyeztetik. Japán kutatók szerint megvan a megoldás, a technológia rendelkezésre áll, már csak alkalmazni kell.
Szemétburok a Föld körülForrás: youtube.com
A Föld körül alacsony pályán keringő Nemzetközi Űrállomás útja során temérdek szemétbe botlik, mely akár a jármű épségét is veszélyeztetheti. Ezt a kupacot nagyrészt az űrkutatások során elhagyott tárgyak, leszakadt tartozékok, elvesztett felszerelések, rakétahordozók és műholdmegsemmisítő fegyverek alkotják, utóbbiak még a hidegháborús idők relikviái.
Az űrszemétről itt írtunk, itt meg is nézhetjük.
2009-ben nem kevesebb, mint 19000 darab, 5 centiméternél nagyobb törmeléket térképeztek fel, és körülbelül 300 000-re becsülik az ezenkívül keringő, 1 centinél nagyobb darabkák számát.
Az Űrállomás a fejünk felett
A Nemzetközi Űrállomás 1998 óta üzemel, ekkor lőtték fel az első modult, az első emberek pedig 2000-ben érkeztek a fedélzetére. Azóta a legénysége állandó létszáma legalább két fő. Körülbelül 360 kilométer magasságban halad fölöttünk, és 92 percenként kerüli meg a Földet. Ha szerencsések vagyunk, akár magunk is szemügyre vehetjük, illetve láthatjuk, amit az űrhajósok látnak.
Az állomás egyébként az űrkutatás történetének egyik legnagyobb beruházása, melyben 16 ország vesz részt: az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország mellett Japán, Kanada, Brazília és az Európai Űrügynökség tagállamai közül 11.
Sugárzásmérőből szemétnyomonkövető
Bár a tárgyak nagyrésze nem az űrállomás magasságában található, a kallódó objektumok mégis veszélyt jelenthetnek rá. Eddig a legénységnek nem volt más választása, minthogy kikerülje ezeket a sodródó tárgyakat, most viszont úgy tűnik, japán tudósok más megoldást is találtak a zavaró elemek kiiktatására. Olyan rendszert fejlesztenek, mely képes felderíteni és megsemmisíteni a darabokat, mielőtt azok kárt tehetnének az állomásban.
A rendszert eredetileg arra találták ki, hogy a kozmoszból a légkörbe érkező ibolyántúli sugárzást mérje, de két legyet is üthetnek egy csapásra, ha az űrszemét feltérképezésére is használják. Így már csak a lézerrel kell felszerelni, amely koncentrált energiasugarat ereszt a célpontra, így elpárologtatva azt - leszámítva persze, ha kemény fémről van szó, mert ekkor meg kell elégednie az eltérítésével. - Rájöttünk, hogy az eszközünket másra is használhatjuk, mint a sugárzás kimutatására - mondta Toshikazu Ebisuzaki, a kutatás vezetője - hála az erős optikának, a nagy sebességgel mozgó szemetet is képes felderíteni.
A lézer végleges megoldás lehet az űrszemét ellen
A lézer körülbelül 100 kilométerről képes lelőni a célpontjait és legkorábban 2017-ben üzemelhetik be. Eközben az Európai Űrügynökség egy halászhálóhoz hasonló eszközt is tesztel, amellyel a nagyobb méretű hulladékot be lehetne fogni. "Úgy tűnik, kezünkben van a módszer, mellyel elejét vehetjük a növekvő űrszemét miatti aggodalmaknak és megakadályozhatjuk, hogy a keringő tárgyak veszélyeztessék az űrkutatási projekteket. Reméljük, hogy ezzel az eszközzel a beüzemelésétől számított 5 éven belül a néhány centiméteres nagyságú törmelék nagyrészét eltávolíthatjuk" – mondta Ebisuzaki.
