Kína már figyeli az űrszemetet

Hír

írta: Kiss Gábor
2015/06/11

Nem először foglalkozunk az űrszemét-problémával, és valószínűleg nem is utoljára. Az emberiség fokozódó űrtevékenységének negatív járuléka az űrhulladék folyamatos növekedése, amely immáron nemcsak a műholdakat, hanem a Nemzetközi Űrállomást is komolyan veszélyeztetik. Kínának, mint egyre jelentősebb űrhatalomnak is van vesztenivalója, ezért az űrjárműveiket és műholdjaikat veszélyeztető hulladék megfigyelésére központot hoztak létre.

A különleges intézményt a Tudományos, Technológiai és Nemzetbiztonsági tárca a Kínai Tudományos Akadémiával együttműködve üzemelteti majd. Fő feladata az lesz, hogy az ember által űrben hagyott űrszemetet figyelje, kifejezett figyelmet fordítva azokra, amelyek túlzottan is közel kerülhetnek egy-egy még működő objektumhoz, ütközéssel, becsapódással fenyegetve azokat.

Az új megfigyelőközpont az űrszemét mellett a Földhöz közel keringő tárgyakat is “szemmel” tartja majd, de veszélyhelyzetek esetén bevetendő tervek kidolgozása és végrehajtása, valamint a nemzetközi közösség számára való információszolgáltatás is feladatai között szerepel.

Az űrszemét fogalma igen széles spektrumot ölel fel, a hulladék között találunk működésképtelen műholdakat éppúgy, mint rakétahajtóművek elemeit (hordozórakéta fokozatok), vagy eldobott felszereléseket, amelyeket az asztronauták hagytak maguk után űrsétáik alkalmával, persze ez utóbbiak száma elhanyagolható a jelenleg mintegy 300 ezer űrszemétnek számító tárgyat tekintve.
És hogy mennyire is veszélyes az űrszemét, íme néhány tény:

  • Amióta 1957-ben Föld körüli pályára állították az első mesterséges holdat, a Szputnyik–1-et, azóta becslések szerint mintegy 300 ezer 1 cm-nél nagyobb méretű tárgy került a világűrbe. Egyes becslések szerint 600 ezer, az 1 centiméternél kisebbek száma pedig milliós nagyságrendű. 2009-ben nem kevesebb, mint 19 000 darab, 5 centiméternél nagyobb törmeléket térképeztek fel. 2013-ban a NASA szerint már 16 000 olyan hulladék kerint a Föld körül, amely 10 cm-nél nagyobb átmérőjű, ez már a veszélyes kategóriába sorolt típus.
  • Az objekutomok Föld körüli pályán keringenek másodpercenkénti tíz kilométeres átlagos sebességgel (36 000 km/h) amely egy polgári repülőgép sebességének a negyvenszerese! Így érthető, hogy az űreszközökre már egy kisebb méretű tárggyal való összeütközés is katasztrofális hatással lehet. Az ilyen "gyilkos" objektumok átmérője az 1 cm-hez közelít, azonban vannak ezeknél jóval nagyobb tárgyak is: a hordózórakéta-fokozatok és a műholdak elérhetik akár a 2 és 10 tonna közötti tömeget is.
  • Az űrállomások a világűrben 300 - 400 km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása, mégis a legnagyobb veszélyt a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok jelentik, mert itt a földmegfigyelő műholdak keringenek. Az Egyenlítő fölött 36 ezer km magasságban húzódó, távközlési és meteorológiai célokra használt geostacionárius pálya is nagyon túlzsúfolt, az ütközések veszélye nagy, úgynevezett „kozmikus dugók” alakulhatnak ki. Az orosz irányító központ számos esetben módosította a Nemzetközi Űrállomás pályáját, hogy elkerüljenek egy-egy keringő hulladékdarabot vagy kedvezőbb feltételeket teremtsenek egy űrhajó dokkolásához, nem véletlen, hogy a földi irányítás lézeres védelmi rendszer bevezétést tervezi.

Kína egyébként évente átlagosan 30 űrszeméttel kapcsolatos veszélyhelyzetet regisztrál, eközben tudományos körökben úgy tartják számon az ázsiai országot, mint az egyik legnagyobb "űr-szemetelőt". Például 2007 során pont egy kínai eredetű űrszemét károsított meg egy orosz műholdat. Valószínűsíthető tehát, hogy az intézmény létrehozásában az ázsiai ország hírnevének jobbítása is szerepet játszik.

 

forrás: MTI, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Öngerjesztő űrszemét

A működésképtelenné vált műholdak és egyéb berendezések egyre nagyobb veszélyt jelentenek az aktív eszközökre.

A rovat legolvasottabbjai