Inváziós növényeket irtanak

Több mint egy éve zajlik európai uniós támogatással az inváziós (özön)növények irtása a Kiskunsági Nemzeti Park legértékesebb homokterületein. Ezek az agresszívan terjedő fajok kiszorítják az eredeti növényzetet és felfalják a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeket.

BáránypirosítóSzerző: Vajda Zoltán

Homoki kikericsSzerző: Vajda Zoltán

Homoki VértőSzerző: Vajda Zoltán

Tartós szegfűSzerző: Vajda Zoltán

ÁrvalányhajSzerző: Vajda Zoltán

Lábon elszáradt fákSzerző: Vajda Zoltán

SelyemkóróSzerző: Vajda Zoltán

Selyemkóró kézi permetezéseSzerző: KNP archívum

Széchenyi 2020

Az, hogy sikerül-e hosszú távon megőrizni például az árvalányhajat, a báránypirosítót, vagy az egész világon csak itt előforduló tartós szegfűt, az nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e visszaszorítani az inváziós növényfajokat. A cél, hogy 2015-ig inváziós növényektől mentes, tiszta magterületeket hozzanak létre a Nemzeti Parkban.

Íme a homokpusztagyepek védett növényei:

Homoki kikericsSzerző: Vajda Zoltán

Homoki VértőSzerző: Vajda Zoltán

Tartós szegfűSzerző: Vajda Zoltán

ÁrvalányhajSzerző: Vajda Zoltán

A fásszárúakat nem lehet egyszerűen csak kivágni, mert nagy eséllyel újra sarjadnának, a gyökerük kivételekor pedig sérülne az alattuk lévő gyep, ezért inkább a törzsbe injektált vegyszerrel kezelik őket és hagyják lábon elszáradni. A fák esetében már az első kezelés 95%-ban sikeres volt.

Lábon elszáradt fákSzerző: Vajda Zoltán

SelyemkóróSzerző: Vajda Zoltán

A nehezebb feladatnak a selyemkóró visszaszorítása bizonyult. Ez a növény, bár jó mézelő, a védett területeken azonban komoly kárt okoz, éppúgy, mint a mély gyökerű, kiirthatatlan gyomok egy kiskertben. Repítőszörös magvait messze viszi a szél, és ha lekaszálják, ezer helyen sarjad újra.

Selyemkóró kézi permetezéseSzerző: KNP archívum

Ott, ahol kevés volt belőle, ecsettel kentek le minden egyes tövet, vagy külön-külön fújták le kézi permetezővel, a sűrűn benőtt területeken pedig egy kefés kenőgéppel juttatták a vegyszert a növényekre.

A csapadékos időjárás miatt különösen ügyelni kellett a kezelések időpontjára, hogy az eső ne moshassa le a vegyszert a talajra. Más szempontból azonban a sok csapadék segítette is az irtást: az első kezelést túlélő példányok gyorsabban kisarjadtak, és zöld leveles állapotban, még virágzás előtt, ismét le lehetett őket permetezni. Mivel a selyemkóró ősszel egyébként is elszárad, az eredmény csak jövő tavasszal látszik majd, amikor kiderül, mennyi hajt ki a kezelt példányokból.

Az inváziós növények agresszív terjedése nem csak hazánkban jelent komoly problémát. Az egész világon jelentős egészségügyi, természetvédelmi és gazdasági kárt okoznak. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban 12 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek évente az ellenük való védekezésre.

A Kiskunságban összesen 2200 hektárt érintő természetvédelmi munka költsége csaknem 800 millió forint. A projektet az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program támogatásával valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.