Óvjuk meg a földikutya-populációt!

Hír

írta: ecolounge
2015/09/29

A Kárpát-medencében őshonos, mára a kihalás szélére került délvidéki földikutya-populáció megóvására hívta fel a figyelmet Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.

A délvidéki földikutya a genetikai vizsgálatok szerint önálló állatfaj, amely csaknem kétmillió évvel ezelőtt alakult ki a Kárpát-medencében. Világállománya 400 egyedre tehető, mely - néhány szerbiai példányt leszámítva - csak Magyarországon található, így a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon biztosítható. Az alaptörvény értelmében az államnak és mindenkinek kötelessége a honos növény- és állatfajok védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése - írta Dr. Szabó Marcel.

Az ombudsmanhelyettes javasolja a délvidéki földikutya különlegesen értékes bajai populációja élőhelyének védelem alá helyezését, tudományos földikutya-rezervátum létrehozását, valamint ismeretterjesztő központ felállítását Baján, és a faj hungarikummá minősítését. A földikutya eltűnésének fő oka élőhelyeinek átalakulása a gépesített mezőgazdasági művelés, illetve a legelők elvadulása folytán. Fennmaradását leginkább a gyepterületek megőrzése, a kisebb élőhely-foltok összekötése, és a legeltetéses gyepgazdálkodás szolgálja a délvidéki földikutya élőhelyein.

Szabó Marcel ombudsmanhelyettes állásfoglalásának összefoglalója:
Magyarország egyetlen, kizárólag a Kárpát-medencében élő őshonos emlősfaj-csoportjához tartozó délvidéki földikutya megóvása érdekében adott ki állásfoglalást a jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel ombudsman-helyettes. A délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) kétmillió évvel ezelőtt a mai kárpát-medencei élőhelyén kialakult, bennszülött (endemikus), a kromoszómavizsgálatok tanúsága szerint önálló faj, amely élőhelyeinek zsugorodása és egyedszámának vészes fogyatkozása miatt mára a kihalás szélére sodródott. A délvidéki földikutya világállománya 400 egyedre tehető, nagyobb része hazánkban, a szerb-magyar határ vidékén Ásotthalom és Kelebia térségében, illetve Baja város határában él.

Az Alaptörvény P) cikk értelmében „a honos növény- és állatfajok … a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. A jövő nemzedékek szószólója elvi állásfoglalást adhat ki, hogy „felhívja a jogalkotó és a nyilvánosság figyelmét a nemzet közös örökségét képező értékek megőrzésével kapcsolatos teendők fontosságára, és felmutasson olyan jó gyakorlatokat, amelyek e közös örökség minél teljesebb állapotban való megőrzését szolgálják”. Jelen állásfoglalás természettudományos és egyéb publikációkon, az ügyben érintett intézmények képviselőivel folytatott szakmai egyeztetésen szerzett információkon és következtetéseken is alapszik.

A magyar-szerb határkerítés megépítése kockázatot jelentett a délvidéki földikutya közelben élő egyedeire, működtetése pedig a határ két oldalán élő állomány szétválasztásának, így meggyengülésének veszélyével jár. Az Alkotmánybíróság 28/1994. határozata, amelyet a testület változatlanul irányadónak tart, leszögezi, hogy „az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. A környezetben okozott károk … sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg”. A faj megóvása érdekében tehát az aktív állami beavatkozás az állam alkotmányos kötelezettsége. A kivitelezési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság helyszínen lévő munkatársainak szakmai felügyelete mellett a természetvédelmi érdek figyelembevételével zárultak le. A földikutya kihalásának veszélye azonban ezáltal nem szűnt meg, a kockázatok mérséklése érdekében több helyszínen is sürgősen komplex védelmi intézkedéscsomag végrehajtására van szükség.

Az Alaptörvényben a jövő nemzedékekért vállalt felelősség alapján az állam alkotmányos kötelezettsége az azonnali beavatkozás a délvidéki földikutya megmentése érdekében. A kormánynak hatékonyan és ütemezetten kivitelezhető, számon kérhető intézkedésekből álló programot kell kidolgoznia. Az alkotmányos követelmények alapvető szintje a saját fajmegőrzési cselekvési terv következetes és azonnali megvalósítása. Az állásfoglalás az állami cselekvésre vonatkozó javaslatokkal kíván a faj megóvásához hozzájárulni.

A délvidéki földikutya egyedek túlnyomó többsége Magyarországon található, a fennmaradásuk szempontjából kulcsfontosságú élőhelyvédelem kizárólag hazánk területén biztosítható. Az állomány megóvása globális felelősséget ró hazánkra, mivel annak eltűnése egy emlősfaj bolygónkról történő kihalását jelentené. Nem egy szélesebb elterjedésű faj periférián elhelyezkedő hazai populációinak védelméről van ugyanis szó; kihalása esetén a biodiverzitás csökkenésével a teljes földi ökoszisztéma sérül. A magyar állam felelős döntéshozóként és a fokozottan védett egyedek tulajdonosaként is felelősséget visel a faj megóvásáért. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért felelős Államtitkársága által készített fajmegőrzési terv konkrét intézkedési javaslatokat is tett a védelem biztosítására.

A délvidéki földikutya élete döntő részét a föld alatt kiépített járatrendszereiben tölti, növények gyökereit, gumóit és hagymáit fogyasztja. Jellemző élőhelyei a nyílt füves vagy fás-ligetes száraz gyepterületek, a zárt erdőségeket, mocsarakat és futóhomokos területeket kerülik. A populációk csökkenésének, illetőleg eltűnésének alapvető oka az élőhelyek átalakulása: egyik oldalon az intenzív mezőgazdasági művelés, másrészt a legelők elvadulása, beerdősülése folytán.

A délvidéki földikutya Kelebia külterületén, tájvédelmi körzetben, kilenc kis kiterjedésű (összesen 16 hektár), egymástól faültetvényekkel, utakkal és mezőgazdasági területekkel elszigetelt fragmentumon, míg a 2013-ban felfedezett bajai élőhelyen viszonylag nagy, 130 hektáros összefüggő területen él. Az előbbi esetben a faj fennmaradása érdekében az elszigetelt élőhely-fragmentumokat zöldfolyosókkal, élőhelyként alkalmas füves területekkel össze kellene kötni, míg a bajai populáció az élőhely háborítatlanságát biztosítva emberi beavatkozás nélkül is életképes lehetne. Ez utóbbi terület azonban pillanatnyilag „beépítésre szánt, ipari, fejlesztési övezeti” besorolású. A beépítési tervek megvalósulása összeegyeztethetetlen a faj megőrzésével.

A drasztikus állománycsökkenésen és az ezzel járó genetikai leromláson át nem esett bajai populáció – ma még semmilyen természetvédelmi intézkedéssel nem óvott - élőhelye teljes egészének országos szintű területi védelem alá helyezésére van szükség. A bajai élőhely védelem alá helyezését megkönnyíti, hogy közvetlen szomszédságában található egy, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület, amely megfelelő cserealapként szolgálhat a földikutya-élőhely jelenlegi tulajdonosa, a bajai önkormányzat számára. A gyepterületek szakszerű kezelése, az élőhelyek rekonstrukciója a területek állami tulajdonba vételével és nemzeti parki kezelésével biztosítható. A spontán beerdősülés és bokrosodás megelőzését mindenütt legeltetéssel kell elkerülni.

A bajai élőhely országos területi védettségének biztosításával tudományos földikutya rezervátum fokozottan védett terület hozható létre. Javasoljuk továbbá egy tudományos és ismeretterjesztő központ felállítását, amely egyrészt elősegíti a földikutya-élőhelyek feltérképezését és az állat viselkedési sajátosságainak vizsgálatát, valamint a veszélyeztető tényezők megismerését, másrészt segít kialakítani egy, az állományok megőrzését támogató társadalmi attitűdöt. Megfontolandó egy látogató- és bemutatóház létesítése Baja városában. Javasolható egy tudományos vagy bioszféra földikutya rezervátum létrehozása a szerb-magyar határ mentén, Kelebia térségében is. A természetvédelmi cél megvalósulását segítő kezdeményezés lehet a faj hungarikummá minősítése.

A teljes állásfoglalás itt tekinthető meg.

forrás: ajbh.hu, MTI

A rovat új hírei

Hasonló

40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park

Idén negyven éves a Kiskunsági Nemzeti Park és a működtetésére létrehozott szervezet, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A rovat legolvasottabbjai

Megújult a budatétényi rózsakert

Közép-Európa egyedülálló rozáriuma újult meg Budapesten, a XXII. kerületben, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti ...