Csernobil körzetében egyre több a vadon élő emlős!
Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított "elidegenítési övezetben". Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.
Csernobil külterülete - Viktor Shmataŭ 1993-as festményeForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Viktar Smataŭ
Jim Smith professzor, a Portsmouthi Egyetem tanára, a kutatás vezetője hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a sugárzás jót tenne a vadvilágnak. "Csupán arról van szó, hogy az ott élő emberek tevékenységeinek, közöttük a vadászatnak, gazdálkodásnak, erdőgazdaságnak nagyobb a hatása."
A fehérorosz Poleszjei Állami Sugárökológiai Rezervátum munkatársainak segítségével a kutatók légi felvételek adatait felhasználva a nagyemlősöket - őzeket, jávorszarvasokat, medvéket és farkasokat - számlálták össze. Télen a hóban talált lábnyomok segítségével számolták össze a különböző fajok egyedeit, és mérték a nyomok sugárszennyezettségét is.
"A Csernobilban látott állatok száma hasonló a sugárszennyeződéstől mentes övezetekben élő populációkéhoz" - nyilatkozta a professzor. A farkasok száma különösen szembeszökő: hétszer annyi, mint a közeli hasonló méretű természetvédelmi parkokban. Jim Smith szerint ez a vadászat hiányával magyarázható. A professzor szerint a kutatás megmutatta, mi történik az állatvilág megóvásban, "amikor az emberek kikerülnek a képből". A kutatás azonban nem tért ki a sugárzás hatására az egyes állatok egészségére - hangsúlyozta.
Tim Mousseau professzor, a Dél-karolinai Egyetem tanára, aki hosszú éveket töltött a csernobili övezetben az állatvilág, főként a madárpopulációk tanulmányozásával, úgy vélte, hogy a tanulmány "igen pozitív lépés az atombalesetek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásának tanulmányozása irányában". Mousseau professzor azonban további kutatásokat szorgalmazott a témakörben. "Ez a kutatás csak a nagyemlősök és a vadászat összefüggéseit tárja fel, míg az állatok túlnyomó többsége - a legtöbb madár, kisemlősök és rovarok - az emberek ottlététől független"
Jim Smith és csapata a csernobili övezet különböző részeiben élő állatok számát összehasonlítva megállapította, hogy a sugárszennyezett területeken ugyanannyi állat él, mint a kevésbé szennyezett részeken.
Tim Mousseau szerint a kutatás csak arra mutatott rá, hogy "a háborítatlanul élő egyes állatpopulációk exponenciálisan növekednek és feltehetően túlszaporodnak a térségben". Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy csernobili állatok száma eléri a más térségekben élő, ragadozóktól és vadászattól óvott populációk szintjét.
Tény, hogy lassan az ember is visszamerészkedik: még 2013-ban írtunk arról, hogy néhány gazdaság megkezdte a csernobili zónában található termőföldek művelésbe vonását, így lényegében a mezőgazdaság már újraindult a térségben (természetesen csak a külső zónába).
A tanulmány a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg.
