Csernobil: Újraindul a mezőgazdaság

Hír

írta: Admin
2013/09/23

Néhány gazdaság már megkezdte a csernobili zónában lévő, az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldek művelésbe vonását - jelentette a hétvégén az ukrajnai média.

A régi mezőgazdasági területeket egyre sűrűbben növik be a fák, ami azt mutatja, hogy az egészségre veszélytelen mértékre csökkent a radioaktivitás szintje. A nukleáris katasztrófa előtt lent termesztettek Csernobil környékén, most főként búzát, kukoricát, napraforgót, rozst és zabot készülnek vetni, mert azok magasabb áron értékesíthetők. Egy gazdaságban pedig ribizli termesztésébe fogtak.

Az első termést csak két év múlva takaríthatják be, de a gazdák készek várni, a negyedszázada műveletlenül hagyott földeken ugyanis jó termésre számítanak. "Jártak nálunk olaszok, lengyelek, és csodálkoztak, mekkora földterületek hevernek itt parlagon. Lengyelországban például már gazdagnak számít az, aki 5 hektáron termeszt epret vagy ribizlit - mesélte az 1+1 televíziónak az egyik gazda. Polesszki körzetben 12 ezer hektár, a szomszédos Ivanovszkiban pedig ennél is nagyobb a műveletlen földterület. A Kijev megyei vezetés tovább keres olyan befektetőket, akik hajlandók művelésbe venni ezeket a területeket. Azt, hogy a termés sugárzási szintje ártalmatlan-e, külföldi laboratóriumi vizsgálatok mutatják majd ki.

A Kijev megyei adminisztráció vezetőjének elmondása szerint a csernobili övezetből vett termésmintát küldtek Németországba. Az ottani vizsgálat kimutatta, hogy minden normának megfelel, azaz fogyasztásra alkalmas. A ribizliültetvényen egyébként óránként 6 mikroröntgen sugárzást mértek, ami körülbelül a fele az ukrán fővárosban, Kijevben mért radioaktivitási szintnek.

A "tiltott zóna" továbbra is kerülendő
A katasztrófa 30 km-es sugarát - amely Pripjaty várost is magába foglalja -  tiltott zónának nevezik, ma is a hadsereg ellenőrzése alatt áll. Ez az övezet két részre van osztva, a belső 10 km-es zónában emberi szervezetre is káros háttérsugárzás mérhető a mai napig, hosszabb távú ott tartozókodás tehát nem javasolt, a külső 20 km-es zónában viszont helyreállt az élet a hírek szerint. A katasztrófa utáni évek során a baleset következtében sugárterhelést kapott állatok elpusztultak, élet- és szaporodóképes állati mutációk, tartós genetikai torzulást szenvedett állatok statisztikailag kimutatható számban jelenleg már nincsenek. Sőt, az ember eltűnése a város környékének biodiverzitását még növelte is, ám a visszaköltözéssel még javasolt várni néhány évtizedet. A mezőgazdasági területek a 30 km-es körön kívül helyezkednek el.


A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevtől 130 kilométerre épült csernobili atomerőmű négyes blokkjában robbanás következett be, amely teljesen megsemmisítette a reaktort. A robbanás cézium, a stroncium, a plutónium és amerícium radioizotópjaival szennyezte be a térséget.

Viktor Janukovics ukrán elnök a csernobili baleset idei évfordulóján az erőműben tett látogatásakor kiemelte annak fontosságát, hogy átfogó terv szülessen a katasztrófa sújtotta termőföldek rehabilitációjára.

 

forrás: MTI, wikpedia

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai