Egyedülálló nemzeti kincsünk, a földikutya lett az Év Emlőse
2018-ban a plüssjátékra emlékeztető földikutya lett az év emlőse. Mi mindent érdemes tudnunk erről a rejtélyes jószágról?
Délvidéki földikutya - a föld alatti járatokban közlekedő, teljes sötétségben és vakon élő emlős állat tájékozódását és kommunikációját a talaj rezgése segíti.Forrás: MTI
Szerző: Ujvári Sándor
Délvidéki földikutyaForrás: MTI
Szerző: Ujvári Sándor
A Vadonleső természetmegfigyelő-programot a Vidékfejlesztési Minisztérium indította 2009-ben azzal a céllal, hogy a természetbarátok is részt vehessenek a fajok dokumentálásban saját megfigyeléseik beküldésével. A programot jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium működteti a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében. A Vadonleső-program részeként a szakemberek immár ötödik éve választják ki az év emblematikus emlősét, hogy bemutassák az adott állatot, ökológiai jelentőségét, és felhívják a figyelmet az élőlény védelmére.
2018-ban a kihalás szélére került földikutyát választották az év emlősének, ennek kapcsán utánajártunk, milyen intézkedések történtek eddig a földikutyák védelmében, hol találkozhatunk földikutyával, egyáltalán, mit kell tudnunk erről a kis föld alatti élőlényről, melyet egybeszabott hengerformája és plüssjátékra emlékeztető külseje miatt csak „kitömött zokninak” becéznek a biológusok.
A földikutya története
A földikutya a Kárpát-medencében őshonos, mi több, itt alakult ki a kutatások szerint körülbelül 2 millió évvel. Tehát már jóval az ember megjelenése előtt itt túrta alagútrendszereit, most pedig az a veszély fenyegeti, hogy az emberi tevékenység fogja kipusztítani. A Kárpát-medencében korábban egy fajnak hitt nyugati földikutya tulajdonképpen egy fajcsoport, öt genetikailag különböző fajjal, a magyar, az erdélyi, a délvidéki, a szerémségi és a mezőségi földikutyával. Ezek a fajok endemikusak, azaz csak itt a Kárpát-medencében fordulnak elő. Hazánkban ma három fajtát különböztetünk meg, a magyar földikutyát (Nannospalax (leucodon) hungaricus), az erdélyi földikutyát (Nannospalax (leucodon) transsylvanicus), és a délvidéki földikutyát (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis), Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykunk-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében.
A becslések szerint földikutyából mindössze alig ezer példány él az országban, ezen belül is a legritkább a 2008-ban felfedezett délvidéki földikutya populációja: világállománya 400 egyedre tehető, mely - néhány szerbiai példányt leszámítva - csak Magyarországon található, így a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon biztosítható.
Délvidéki földikutyaForrás: MTI
Szerző: Ujvári Sándor
Az állat a száraz, homokos síkságokat, sztyeppréteket, mezőket és mezőgazdasági területeket kedveli, azonban élőhelye előbb a járatait felbolygató, egyedeit elpusztító mélyszántásnak, később az építkezéseknek köszönhetően egyre inkább visszaszorulóban van. Míg nagyjából egy évszázada a Dunántúlon is éltek földikutyák, és a 20. század közepén még találunk adatokat Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei előfordulásukról is, ma már csak néhány megyében lelhetők fel, elsősorban Hajdú-Biharban, Bács-Kiskunban, Jász-Nagykunk-Szolnokban, emellett Csongrád és Békés megyében, illetve nemrégiben Pest megyében is újra találtak földikutyát.
Így élnek a földikutyák
Az életkorától és a talaj színétől függően feketés-barnás bundájú, körülbelül 15–24 cm hosszú és 25-35 dkg súlyú földikutya, ahogyan neve is mutatja, a föld alatt él, és onnan nem szívesen jön elő. Leginkább a nyomaiból lehet következtetni jelenlétére, vagyis a vakondtúráshoz hasonló földhalmokból, melyek egymástól 1,5-2 méter távolságra helyezkednek el.
Mivel az állatka növények gyökereivel és hagymáival táplálkozik, egy ideig kártevőként tekintettek rá, mára azonban fordult a kocka, és sokkal inkább ökológia fontosságát emelik ki a szakemberek. Hiszen azzal, hogy több méter mélységben átforgatja a talajt, talajjavító tevékenységet végez. A szigorúan védett fajokról szóló szabályozás értelmében tehát, ha választani kell a földművelés és a földikutya között, elvileg az utóbbinak kell előnyt élveznie – de nézzük, mivel is jár pontosan a földikutyavédelem.
A földikutyavédelem története
Hazánkban a földikutyát 1820 táján fedezte fel Kitaibel Pál botanikus és Ocskay Ferenc báró. Ekkor talán még senki nem gondolta, hogy később milyen kiemelt figyelmet fog kapni ez az élőlény, hiszen alig telt el 150 év a felfedezése óta, máris a kihalás szélére sodródott. 1974-ben védetté nyilvánították, 1976-ban pedig létrehozták a 265 hektáros Hajdúbagosi földikutya-rezervátumot. A földikutya 1979-től fokozottan védett állat, ami azt jelenti, hogy „védelmében - megfelelő kompenzáció mellett - még az okszerű gazdálkodás is korlátozható”, „egyedeinek elpusztítása automatikusan büntetőjogi tényállásnak minősül”.
- A földikutya iránti érdeklődés a 2000-es évektől kezdett újra megélénkülni, 2008-ban Csongrád megyében, 2013-ban Baja mellett fedezték fel a délvidéki földikutyát.
- 2015-re sajnos a kihalás szélére került a délvidéki földikutya-populáció. Eltűnésében szerepet játszott fő a gépesített mezőgazdasági művelés, illetve a legelők elvadulása. Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó akkori ombudsmanhelyettes a megóvására hívta fel a figyelmet, javasolta a délvidéki földikutya különlegesen értékes bajai populációja élőhelyének védelem alá helyezését, tudományos földikutya-rezervátum létrehozását, valamint ismeretterjesztő központ felállítását Baján, és a faj hungarikummá minősítését. Szabó Marcel állásfoglalásának összefoglalóját itt olvashatja el.
- 2015 decemberében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumnál kezdeményezte a délvidéki földikutya bajai élőhelyének védett természeti területté nyilvánítását. A szaktárcának küldött levélben az egyesület arra kérte Fazekas Sándor minisztert, hogy a délvidéki földikutya élőhelyének megőrzése érdekében a Baja határában található 130 hektár egykor katonai gyakorlótérként használt területet rendeletben nyilvánítsa országos jelentőségű védett természeti területté. Mint közleményükben írták, "a bajai populáció 2013 májusában történt felfedezése új esélyt ad a faj hosszú távú megőrzésére, mivel ez - a legújabb felmérések szerint mintegy 200 egyedet számláló - állomány a faj legnagyobb ismert populációja és egyben az egyetlen, amely aktív természetvédelmi beavatkozás nélkül is életképes lehet.".
- 2017. február 28-ai rendeletével Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter védetté nyilvánította a délvidéki földikutya élőhelyét, és április 6-án - a terület határát jelző tájékoztató-tábla kihelyezésével - hivatalosan is természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum (erről bővebben itt olvashat). A 114 hektáron megalakult Bajai Földikutya Rezervátum célja nemcsak a körülbelül 2-300 egyedet számláló délvidéki földikutya-populáció, hanem a Bácskai-síkvidékre jellemző táji adottságok megőrzése is. Ezen a területen tehát tilos a földművelés és az erdőtelepítés.
A bajai helyszín jelentőségét az adja, hogy jelen pillanatban ez a világ egyetlen olyan védett területe, amit kifejezetten a délvidékiföldikutya-faj megmentésére és védelmére hoztak létre.
A földikutya-védelem újabb lépései, melyek között akár az áttelepítés is szerepelhet, még kidolgozás alatt állnak. Addig is érdemes követni a Vadonleső híreit, mert idén több földikutyákhoz kapcsolódó programot is szerveznek.
