Klímaváltozás: A metán hatása 25%-al nagyobb, mint korábban gondolták
A metán még annál is nagyobb hatással van az éghajlatváltozásra, mint korábban gondolták. A Readingi Egyetem nemrégiben publikált kutatási eredménye újraírhatja a klímamodelleket.
Olvadás a sarkvidéken - a metán is szerepet játszik benne (a kép illusztráció)Forrás: www.flickr.com
Szerző: U.S. Geological Survey
A széndioxidot tartják számon a legszennyezőbb üvegházgázként, de mellette a metán is jelentős szerepet tölt be a klíma alakításában, sőt, most úgy tűnik, sokkal nagyobbat, mint eddig gondolták. A metán (melynek molekulája egy szénatomból és négy hidrogénatomból áll), a tehéntrágyától kezdve a gáz-és olajfeltárásokon át a mezőgazdaságig - a jégovadásról és az egyre felengedő "örökfagy talajáról" nem is beszélve - számos forrásból származhat. - A metán jelentette apokalipszisról szóló átfogó írásunkat itt tekintheti meg.
A Readingi Egyetem kutatása azt vizsgálja, hogyan nyeli el a metán a napból érkező meleg sugarakat, ez mennyiben különbözik attól, ahogyan a széndioxid viselkedik, és mindez hogyan hat a légkör felmelegedésére. A metán a rövidebb hullámhosszon érkező sugarakat nyeli el, és inkább a légkör földhöz közeli részét melegíti fel. Ez a meleg aztán vagy ott marad földközelben, vagy ha fel is száll, a felhőkről visszaverődik.
A napból érkező energia és a világűrbe visszaverődő energia egyensúlyából létrejövő üvegházhatás vizsgálata során arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a metán szerepe 25%-al nagyobb a globális felmelegedésben annál, mint amennyire az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) legutóbb becsülte.
A kutatás egy másik lényeges információt is eredményezett: A metán - figyelembe véve az összes légköri tényezőt - 30 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedéshez.
Mindez bonyolítja a klímaváltozási modelleket, mert a metán más sebességgel bomlik le, mint a széndioxid. A modellek eredménye tehát attól függően változik, hogy a metán rövidtávú vagy hosszútávú hatásait vesszük figyelembe. Különösen nehéz dolgunk van, ha a metánkibocsátást politikai, azaz szabályozási szempontból nézzük, és így viszonyítjuk a széndioxidéhoz: a szennyezőanyagkibocsátás csökkentését szabályozó intézkedések megtervezésekor ezt a tényezőt is egyre inkább figyelembe kell venni.
Kép forrása / Szerző: U.S. Geological Survey
