Kitiltották az agresszív fajokat

Hír

írta: Kiss Gábor
2014/04/20

Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben "idegenhonos özönfajoknak" nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.

Ezek a fajok a becslések szerint uniós szinten évente 12 milliárd euró kárt okoznak. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy tárják fel, hogy hol juthatnak be ilyen fajok kívülről az unió területére és hogyan terjednek, valamint, hogy állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogy hogyan tervezik kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat. Az új jogszabály minden olyan faj importját, kereskedelmét, terjesztését, tartását, tenyésztését, termesztését, szállítását és szabadon engedését megtiltja, amely felkerül az uniós szintű tiltólistára.

Például a Dodó
Természetes jelenség - bár nem túl gyakran előforduló - hogy új faj érkezik egy adott ökoszisztémába, ezeket hívjuk idegenhonos fajoknak, amelyek általában nem is képesek életben maradni, vagy ha mégis, akkor a lokális táplálkozási lánc részesévé válnak. Azonban előfordul, hogy inváziós fajként úgy maradnak életben, hogy közben az eredeti ökológiai egyensúlyt fel is borítják, kiszorítva így más, az adott területen őshonosnak számító fajokat, amelyek végül akár ki is halnak. Tökéletes példa erre a Mauritiusz szigeti Dodó, amelynek kihalását a telepesek által behurcolt és később elvadult állatok (disznók, kutyák, patkányok) okozták, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. Az idegenhonos özönfajok komoly veszélyt jelentenek tehát és kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre is, komoly gazdasági károkat is okozhatnak. (Az "Egyszervolt állatok" című cikkünkben felsorolt állatok közül több az ember által behurcolt inváziós fajnak köszönhetően pusztult ki.)

Tízezernél is több idegenhonos faj Európában
Jelenleg több mint 12 000 olyan fajról beszélhetünk, amelyek idegenhonosnak számítanak a természetes környezetben. Ezeknek mintegy 15%-a (1500) özönfaj, számuk pedig gyorsan nő, csak Európa növényvilágában évente átlag hat új faj tűnik fel. Az Európai Bizottság szerint ezek a fajok a fő felelősei, hogy Európában csökken a biodiverzitás, és egyes fajok kihalnak. Az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különböző létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.

Az UNIO lépése
2012-ben kezdte meg működését az európai idegenhonos fajokról szóló információs hálózat (European Alien Species Information Network, EASIN), amelyet az Európai Bizottság tudományos szolgálata felügyel. Az EASIN immáron közel 50 online adatbázis adatait rendszerezi, melynek köszönhetően akár térképen is megtekinthető az idegenhonos fajok európai eloszlása.

2013. szeptember 9-én jelent meg az EU rendelet tervezete, amelyet most elfogadtak. Az UNIO a fokozatos megközelítés elve mentén haladva az 1500 idegenhonos özönfaj rangsorát vezető 3%-ára kívánt összpontosítani. Azaz azon fajokra, amelyek jelentős gazdasági kárt okoznak, vagy okozhatnak nagy valószínűséggel, a biológiai sokféleség csökkenéséből származó gazdasági kárt is beleértve. Eredetileg 45 fajjal kalkuláltak (számítás: 1.500 x 0,03 = 45.), amelyet végül a bizottság kiterjesztett volna az 50 legveszélyesebb fajra, ám a két társjogalkotó, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács és az EP egyeztetései során az EP elérte, hogy ne korlátozzák a tiltólistára tehető fajok számát.

A magyarországi fehér akác kérdése megosztó
Márciusban egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác. A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra. Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, másrészt pedig azzal érvelt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Ahogyan arról korábban írtunk, februárban a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla. A WWF Magyarország másként látja az akác korlátozása elleni harcot. „Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz – nekünk, magyaroknak. Az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, talajaink, vízbázisaink állapotát rontja – ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal, költséggel jár." – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

 

forrás: MTI, fataj.hu, oee.hu, hvg.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rémkaticák inváziója

Az inváziós fajok közül a harlekinkatica jelenti az egyik legkomolyabb természetvédelmi veszélyt Magyarországra nézve.

Életterük feldarabolódik

Az ember működésével megzavarja a növény- és állatpopulációk naturális előfordulási helyét, kiszorítja őket természetes ...

Inváziós növényeket irtanak

A Kiskunsági Nemzeti Parkban irtják az agresszívan terjeszkedő növényeket, melyek kiszorítják élőhelyükről az eredeti ...

Biológiai invázió

Egyre többet hallunk arról, hogy mennyi problémát okoznak az idegenhonos, inváziós fajok.

Egyszervolt állatok

Az egyensúly immáron megszűnt, a hatodik kihalási időszakban számos faj tűnik el végleg.

A rovat legolvasottabbjai