Ha a méhek kipusztulnak
Ha a méhek kipusztulnak, az emberiségnek is csak négy éve marad - mondta állítólag Einstein. Magyarországon a méheknek 1994 óta már saját "napjuk" is van, uniós szinten pedig egy igen jelentős lépést tettek megmentésükre.
Méhek a kaptárbanForrás: pixabay.com
"Méhészeti nagyhatalom" vagyunk - mégis kevés mézet fogyasztunk
A Méhek Napját 1994 óta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére minden évben április 30-án ünnepeljük Magyarországon. Mivel hazánkban viszonylag alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte hagyományosan mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek a téma iránt érdeklődőket.
A jeles nap alkalmából szombaton Jászapátiban szakmai konferenciát is tartottak, ahol Fazekas Sándor, a vidékfejlesztési miniszter méhészeti nagyhatalomnak nevezte hazánkat: Magyarországon a méhészet ugyanis nem csupán mezőgazdasági termelőtevékenységet, hanem kultúrát is jelent - hangsúlyozta. Elmondta továbbá, hogy napjainkban mintegy 1,1 millió méhcsalád körülbelül 20 ezer magyar háztartásnak nyújt kiegészítő vagy fő bevételi forrást. Az országban a méztermelés 20 ezer tonna körüli, ennek a mennyiségnek több mint felét viszont külföldön értékesítik.
Meglátása szerint az ágazat előrelépett az elmúlt években: mutatja ezt szerinte az is, hogy a korábbi esztendők jóval nagyobb behozatalával szemben tavaly már "csak" 585 tonna mézet importált Magyarország. Mint mondta, a méhegészségügyi, illetve technológiai fejlesztések a következő időszakban is folytatódnak, mint ahogy fontos feladat a fogyasztói bizalom további erősítése is.
A magyar méhcsaládok közel harmada pusztult el
Habár az EU-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb fajlagos méhsűrűséggel, sajnos hazánkban is tapasztalható a világszerte egyre nagyobb méreteket öltő méhpusztulás jelensége. Pedig "a beporzóknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, a mezőgazdaságban végzett munkájuk gazdasági értéke pedig uniós szinten évente 22 milliárd euróra becsülhető a legújabb kutatások szerint" - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
A magyar méhveszteségről 2013-ban az OMME végzett részfelmérést. E szerint a méhcsaládok közel 30 százaléka pusztult el, a megmaradtak termelőképessége pedig mintegy felére csökkent. Mészáros László, az OMME elnöke szerint ennek az oka, hogy a méhek a 2012-es aszály miatt az elszáradt virágokról nem tudtak megfelelő mennyiségű virágport gyűjteni a fejlődéshez és a beteleléshez, idén áprilisig pedig éppen a sok csapadék és a nagy hideg akadályozta őket ebben.
Magyarországon a hivatalos szervek szerint azonban egyelőre nem jelentkeztek a máshol már tapasztalt folyamatok, sőt a VM tájékoztatása alapján a hazai méhállomány még növekedett is 2010 és 2012 között.
Hiányoznak az átfogó felmérések
Világszerte csökken tehát a méhek és más beporzó rovarok száma - főként azonban Észak-Amerikában és Európában - , de hogyan látják ennek okait külföldön, és mit mond Magyarország? Hiányoznak egyelőre az átfogó felmérések, de annyi bizonyos, hogy a káros folyamat a vadon élő és a házi méheket is érinti, az elmúlt telek során a háziméh-családok körülbelül egyötöde pusztult el a Greenpeace már magyarul is elérhető tanulmánya szerint.
A fogyatkozást az angolul "colony collapse disorder"-nek (CCD) nevezett jelenség okozza, melynek során a méhek hirtelen elhagyják a kaptárukat. Ennek sokféle oka lehet, hiszen a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek szaporodása, a fokozott vegyszerhasználattal, valamint a monokultúrák terjedésével járó nagyüzemi mezőgazdaság, a genetikai változatosság csökkenése valószínűleg mind kockázatot jelenthetnek a méhek és más beporzók számára. Számos tudományos kutatás ugyanakkor az egyik legfontosabb tényezőként a "neonikotinoid" növényvédő szereket említi.
A neonikotinoid növényvédő szereket világszerte alkalmazzák a mezőgazdaságban, amikor a csávázás módszerével a vetőmag köré bevonatot képeznek belőlük a gyártók. Így a magra tapadt vagy a belsejében megbúvó kártevők elpusztíthatóak. A neonikotinoidok tehát kis mennyiségben megjelennek a méhek által gyűjtött nektárban, virágporban és a növények által kiválasztott "guttációs" cseppekben is. Egy francia kutatás szerint viszont házi méheknél már akkor is problémát okoz a szer, ha kis dózisban találkoznak vele. Emiatt nem találnak vissza ugyanis a fészkükbe, és ez akár a kolónia összeomlását is eredményezheti - állapította meg az ökológusokból, biológusokból álló kutatócsoport.
Kétéves korlátozás a veszélyes növényvédő szerekből
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a tudományos publikációk átvizsgálása után három neonikotinoid szer használatának kétéves korlátozását javasolta a közelmúltban, amelyet végül tegnap a tagállamok többsége elfogadott (hazánk nem volt a támogatók között...). Nem elegendő viszont a támogatók száma, így a végső döntés a betiltás mellett álló Európai Bizottságra marad, amely heteken belül kihirdeti az eredményt. Amennyiben a korlátozás érvénybe lép, a méheket leginkább vonzó növénykultúrák, mint a repce-, kukorica-, gyapot- és napraforgótáblákban lesz tilos majd ilyen módón vegyszerezni.
Magyarország felmentést kérne
A VM azonban nem támogatja a szóban forgó szerek alkalmazásának korlátozását, sőt Növényvédelmi Bizottsága 2013. február 18-ai ülésének jegyzőkönyve szerint hazánk fokozott hatósági ellenőrzés mellett már most 2016-ig tartó felmentést kérne az Európai Bizottságtól.
A Greenpeace szerint viszont nem volt hazánkban olyan vizsgálat, amelynek alapján bárki felelősen kijelenthetné, hogy a szóban forgó szerek nem károsak a magyar méhekre. Ha pedig a gazdálkodók inkább vetésforgóval szorítják vissza a gyomokat, akkor nem csökken a terméshozam, gazdagabb marad tápanyagokban a talaj, és a méhek is jobban járnak. Mindezt Olaszország példázza, ahol 2008-ban tiltották be a neonikotinoidokat, 2010-ben pedig Moreno Greatti, az Udinei Egyetem kutatója szerint már egyetlen kaptárelhagyásos eset sem történt, amire nem volt példa náluk 1999 óta.
Lenyűgöző film a méhek világáról
Aki többet szeretne tudni a méhek különleges életéről, érdemes megnéznie május 9-étől Markus Imhoof A méhek világa címet viselő nagyszabású természetfilmjét, amely lenyűgöző, soha nem látott felvételek segítségével mutatja be a méhek szokásait és a mi mindennapjainkra gyakorolt hatásukat. Imhoof a műfajban rendkívül magasnak számító, 2 millió eurós költségvetésből forgathatott: a rendező stábjával bejárta az egész világot, és számtalan szakértőt megszólaltatva nem riadt vissza attól sem, hogy ellentmondó véleményeket ütköztessen egymással.
