Erőmű az űrben

Hír

írta: Kiss Gábor
2015/04/02


Hatalmas, napelemes erőművet építene Kína az űrben - ez lenne az emberiség eddigi legnagyobb Földön kívüli beruházása. Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog felszámolásában.

Gigantikus méretek
A létesítményt egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe. Az erőmű napelemei összességében 5-6 négyzetkilométeren terülnének el az űrben, vagyis teljes felülete tizenkétszer akkora lenne, mint a pekingi Tienanmen-tér!

Már az 1970-es évek óta él az elképzelés, miszerint a közeljövőben képesek leszünk Föld körüli pályára juttatni olyan eszközöket, melyek napenergiát gyűjtenek be, hogy aztán azt földi állomásokra továbbítsák. Korábban ezt elsődlegesen lézerrel és mikrohullámmal képzelték el (ami reális, a technológia adott), de voltak furcsa, megvalósíthatatlannak tűnő grandiózus koncepciók is, mint például a földbe épített, űrbe nyúló oszlop ötlete. Ugyancsak évtizedekre nyúlik vissza a sci-fi filmekbe illő "Holdbázis projekt" is, amelynek keretében napelemeket telepítenének a Holdra. - Bár ennek jövőbeli teljesülése a mai technikai eszközökkel már nem tűnik elképzelhetetlennek, ugyanakkor - pl. financiális szempontból nézve - kijelenthetjük, hogy az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozása lenne, ha az elkövetkezendő évtizedekben megvalósulna.

A földi naperőműveknél kilencszer hatékonyabb
A szakértők szerint van esély arra, hogy egy ekkora objektum éjszaka szabad szemmel is látható lenne, ez esetben leginkább egy világító csillagra hasonlítana. Energiát termelő képessége napelemegységenként a földi körülmények között üzemelő napelemek kilencszerese lenne, az űrben ugyanis a nappal és éjszaka változása jelentette energiatermelő ingadozás kiküszöbölhető, vagyis az erőmű csaknem folyamatosan - az idő 99 százalékában - képes lenne energiát termelni, és az általa generált energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi gyűjtőállomásra.

A jövő
A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem, hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát öltenének. Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.

 

forrás: MTI, wikipedia.org

A rovat új hírei

Magyarország felé nyit a Tesla

A világ autóipara egy teljesen új korszak előtt áll, és ez különös kihívások elé állítja azokat az országokat, mint amilyen ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Magyarország felé nyit a Tesla

A világ autóipara egy teljesen új korszak előtt áll, és ez különös kihívások elé állítja azokat az országokat, mint amilyen ...

Felére csökken a napelemadó

A magyar napelempiac többségét képviselő iparági egyesület, a MANAP bízik abban, hogy a napelemek  termékdíjának 2018. január ...