Erőmű az űrben
Hatalmas, napelemes erőművet építene Kína az űrben - ez lenne az emberiség eddigi legnagyobb Földön kívüli beruházása. Az erőmű komoly mértékben hozzájárulhatna a kelet-ázsiai ország energiaszűkének enyhítéséhez, segítene a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában és a hagyományos tüzelőanyagok okozta szmog felszámolásában.
NASA - KoncepcióForrás: NASA
Gigantikus méretek
A létesítményt egy úgynevezett geoszinkron pályán, 36 ezer kilométerre a Földtől állítanák működésbe. Az erőmű napelemei összességében 5-6 négyzetkilométeren terülnének el az űrben, vagyis teljes felülete tizenkétszer akkora lenne, mint a pekingi Tienanmen-tér!
| Már az 1970-es évek óta él az elképzelés, miszerint a közeljövőben képesek leszünk Föld körüli pályára juttatni olyan eszközöket, melyek napenergiát gyűjtenek be, hogy aztán azt földi állomásokra továbbítsák. Korábban ezt elsődlegesen lézerrel és mikrohullámmal képzelték el (ami reális, a technológia adott), de voltak furcsa, megvalósíthatatlannak tűnő grandiózus koncepciók is, mint például a földbe épített, űrbe nyúló oszlop ötlete. Ugyancsak évtizedekre nyúlik vissza a sci-fi filmekbe illő "Holdbázis projekt" is, amelynek keretében napelemeket telepítenének a Holdra. - Bár ennek jövőbeli teljesülése a mai technikai eszközökkel már nem tűnik elképzelhetetlennek, ugyanakkor - pl. financiális szempontból nézve - kijelenthetjük, hogy az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozása lenne, ha az elkövetkezendő évtizedekben megvalósulna. |
A földi naperőműveknél kilencszer hatékonyabb
A szakértők szerint van esély arra, hogy egy ekkora objektum éjszaka szabad szemmel is látható lenne, ez esetben leginkább egy világító csillagra hasonlítana. Energiát termelő képessége napelemegységenként a földi körülmények között üzemelő napelemek kilencszerese lenne, az űrben ugyanis a nappal és éjszaka változása jelentette energiatermelő ingadozás kiküszöbölhető, vagyis az erőmű csaknem folyamatosan - az idő 99 százalékában - képes lenne energiát termelni, és az általa generált energiát mikrohullámokká vagy lézerré alakítva küldené egy földi gyűjtőállomásra.
A jövő
A pontos tervek még nem készültek el, így nem lehet tudni még azt sem, hogy a napelemek egy síkban lesznek elhelyezve vagy tányérformát öltenének. Az űrbeli erőmű terve a kínai űrprogram hosszú távú célkitűzéseinek között szerepel, ezt megelőzően a kelet-ázsiai ország egy űrállomás felépítését határozta el az évtized végéig. Jövőre, 2016-ban debütál Kína második űrlaboratóriuma, a Tienkung-2, amely a Tienkung-1-et váltja, és annál jóval fejlettebb változat. A soron következő holdmisszióra, a Chang’o-5 2017-ben kerül sor, amelyet 2018-ban a Chang’o-6 expedíciója követi majd, űrhajóst csak ez után küldenének az égitestre. Holdbázis építését is tervezi Kína, egyelőre részletek és pontos dátum közlése nélkül.
