Japán újraindítja atomerőműveit
Akik Japánt eddig példaértékűnek tekintették a megújuló források iránti elkötelezettsége miatt, most biztosan csalódottak. Éppen három hét telt el azóta, hogy hírt adtunk a Japánban épülő legnagyobb vízen lebegő szélerőműről, és bár a szigetország valóban törekszik arra, hogy fenntartható forrásokra - így a nap- és a szélenergia terén - alapozza saját energiaszükségletét, a kormány a kockázatok ellenére is - lásd Fukushima - úgy döntött, hogy igényt tart az atomenergiára.
Atomenergia - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A szendai atomerőműForrás: wikipedia.org
Bármennyire is igyekszik Japán áttérni a fenntartható energiaforrásokra, úgy tűnik, mindez nem elegendő ahhoz, hogy az ország energiaszükségletét fedezze. Olyannyira nem, hogy az importból származó energia mellett kénytelenek leporolni és az új biztonsági előírások szerint átalakítani a régi atomerőműveket, melyeket a 2011-es fukushimai földrengés után leállítottak, hogy biztonsági ellenőrzésnek vessenek alá.
Az újraindításnak azonban komoly veszélyei vannak
Az ország 43 reaktorából 25 tette meg a szükséges lépéseket és jelentkezett engedélyért az újraindításhoz, számolva azokkal a kockázati tényezőkkel, melyek mindig felmerülnek a hasonló folyamatok során. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint azoknak az atomerőműveknek, melyeknek működése legalább 4 évig szünetelt, az újraindítás után egytől egyig vészleállásokkal és technikai problémákkal kell számolniuk.
- Hogyha ilyen sokáig szünetel egy erőmű működése, hibák adódhatnak a felszerelésekben és a kezelőberendezésekben – mondta a Allison Macfarlane, az Egyesült Államok Atomenergiaszabályozó Bizottságának volt elnöke a Bloomberg magazinnak.
Egy újjászületett reaktor
Az első újraindított japán reaktor a Kyushu Electric Power Szendai városának közelében található erőműve, mely Kyushu szigetének déli részén, azaz a fővárostól, Tokiótól alig ezer kilométerre délnyugatra helyezkedik el. A Japán Atomszabályozó hatóság a biztonsági tesztek elvégzése után alkalmasnak találta az erőművet az újraindításra, miután új ellenőrzőszobát és nagyobb cunamifalat építettek hozzá.
A Kyushu Electric megtett minden szükséges óvintézkedést, az erőmű biztonságosan működik – mondta a cég szóvivője. Az aggodalmakra pedig, melyek a hosszú szünetet illetik, Ken Ken Nakajima, a Kyotói Egyetem Reaktorkutató Intézetének professzora így válaszolt: - A reaktorokkal hasonló a helyzet, mint például a gépkocsikkal. Az autóval is probléma adódik, ha sokáig áll a garázsban, majd egyszercsak ismét forgalomba áll. Nehézségekre számíthatunk a Kyushu erőmű esetében is, de biztos vagyok benne, hogy az üzemeltetők felkészültek a lehetséges következményekre. Az erőmű beüzemelése a tervek szerint meg is történt két héttel ezelőtt.
A professzor autós példája persze igencsak leegyszerűsített volt. Szabályok, szabványok, protokollok vonatkoznak arra, hogy ilyen esetben mi a teendő. Óriási felelősségről és egyúttal hatalmas összegekről van szó, hiszen a teljes reaktort át kell világítani (pl. röntgenezéssel is), ami a legutolsó tömítőgyűrű ellenőrzésére is kiterjed. Szükség esetén adott eszközöket - modulokat is ki kell cserélni, és természetesen ezek után következnek még a tesztek, próbamenetek.
A vállalat közlése szerint a 31 éves blokk szeptember elejére éri el a teljes termelési kapacitását. A szendai 1-et még 2011 májusában kapcsolták le a hálózatról rutinmunkák elvégzése végett. A lakosság bírósági úton próbálta megakadályozni az atomerőmű újraindítását, azonban nem járt sikerrel.
| Jelen esetben egy olyan blokkról van szó, amelynek üzemideje akár a végéhez is közeledhet. Általában 30, maximum 40 éves távlatokról beszélhetünk, mely intervallum természetesen időben kitolható, például adott összetevők cseréjével, vagy szélsőséges esetben teljes szüneteltetéssel mint a többi beindításra várakozó erőmű esetében is. Azonban az üzmeidőt, avagy a tényleges üzemelési élettartamot soha nem határozzák meg előre: sem az erőmű tulajdonosa, sem a beruházó, sem a tervező, de mégcsak a nukleáris biztonsági hatóság sem. (Ettől az USA hatósági engedélyezési gyakorlata tér el, mivel ott a legszigorúbbak az előírások.) Az üzemelési élettartamot felülvizsgálattal lehet megbecsülni, melyre tehát nagy valószínűség szerint az elmúlt két év során kerülhetett sor. |
Pedig Japán példaértékűnek számított a megújuló források iránti elkötelezettsége miatt. A csalódottak mellett persze vannak, akik az atomenergiában is a környezetvédelmi hozadékot látják: szerintük a korszerű és biztonságos erőművek felhívhatják a figyelmet arra, hogy az atomenergia is hozzájárulhat a szénmonoxid-kibocsátás csökkentéséhez, ami különösen aktuális kérdés a párizsi klímacsúcs előtt.
A fukushimai üzemzavart követően a japán kormány 2011 szeptemberében meghirdetett zöldítési programja arról szólt, hogy a szigetország át kíván térni a megújulókra (az ígéret arról szólt, hogy 2020-ra energiaellátásának már az egyötöde fog nap- és szélerőműveken alapulni). Úgy tűnt, a tervet az ipari miniszter végig is viszi: A szigetország 2012 végéig 7,4 GW összenergiát termelő zöld erőművet épített, miközben 48 kereskedelmi atomerőművet állított le - persze csak ideiglenesen (eredetileg 50 volt, de kettőt visszakapcsoltak). A leállításokkal szinte egyidőben szigorításra kerültek a reaktorok üzemeltetésére vonatkozó biztonsági előírások is. Arról, hogy az atomerőműveket végleg leállítanák, információink szerint nem született semmilyen rendelet. Akik tehát naívan azt gondolták, hogy az atomenergia végleg eltünik Japánból, óriásit tévedtek.
Ugyanakkor tény, hogy Japán kénytelen volt fosszilis források importjából kipótolni a hiányzó energiamennyiséget, melyre körülbelül 80 milliárd dollárt költött az elmúlt három év során. Az atomerőműveket üzemeltető konszernek jelenleg is hőerőművek segítségével fedezik a hiányzó energiamennyiséget.
A mostani döntés tehát gazdasági szempontból egyértelműen vállalható. Ugyanakkor szembemegy a népakarattal: ugyanis a legújabb közvélemény-kutatások szerint a japánok többsége ellenzi a tervet.
A döntés hátteréről íme néhány teória (és összeesküvés elmélet) a teljesség igénye nélkül:
1. Az atomenergia szimpatikusabb és pont? - Maga Abe Sindzó kormányfő is szorgalmazza az atomenergiához való visszatérést, így a döntés mögött nem kell keresnünk semmilyen rejtett okot.
2. Csendes manőver, avagy Japán megvezet mindenkit? - Valójában a szigetország apró léptekkel folytatja a zöld erőforrások kiépítését, miközben úgy tesz, mintha engedne az atomlobbinak, azaz látszólag fenntartja a status quo-t. Aztán ha eljött a megfelelő idő, gyorsan lekapcsolja az összes atomerőművet és kivirágzik, mint Fuji lábánál a Sakura (cseresznyevirág) a tavasz beköszöntével.
3. VIS Maior? - A szükséges fosszílis energiahordozók árai valami miatt emelkedtek... így a japán kormány lényegében rákényszerült arra, hogy visszatérjen az atomenergiához.
4. Győzött az atomlobbi? - Miután 2011 és 2014 között egymás után kapcsolták le az erőműveket, az üzemeltető (magán)cégek - konszernek közül többen is csődközeli állapotba kerültek. Az atomprogramhoz való visszatérés tehát az ő mentőcsomagjuk.
