A futógéptől a kartonkerékpárig
Kerékpár olcsón, teljesen zöld alapanyagok felhasználásával? Egy izraeli feltaláló megalkotta a lehetetlennek vélt, kartonpapírból készült kerékpárt. Az innováció kapcsán következzék egy kis kerékpártörténet, a legrégebbitől a legújabb találmányig.
Karton kerékpárForrás: mno.hu
Futógép, velocipéd, bicikli – a kerékpár hőskora
Az emberiség hosszú ideje gondolkodott azon, hogyan alkothatna emberi erővel hajtott, mégis nagyobb sebességgel haladó, könnyen irányítható, egyszóval hatékony járművet. Az első szárnypróbálgatásokat egy bizonyos Karl Friedrich Christian Ludwig Freiherr Drais von Sauerbronn báró tette meg, akinek kedveztek a történelmi körülmények találmánya kiötléséhez.
Történt ugyanis, hogy a 19. század elején éhínség pusztított német földön, ahogy az pedig ilyenkor lenni szokott, ennek a kiváló lóállomány látta kárát, ugyanis étkezési céllal kezdték vágóhídra terelni a ménest. A derék nemességnek azonban nem fűlött a foga az apostolok lován közlekedni, ezért erősen gondolkodóba estek, mivel is helyettesíthetnék a mészárszékre került hátasokat. Drais báró, aki amolyan műkedvelő amatőr feltalálóként szerzett hírnevet, 1817-ben elkészítette a magyarul drótszamárnak is hívott „futógépet” (draisine, Laufmaschine). Ez a szerkezet egy fa játéklóhoz hasonlított, ám két kereke volt, amelyek közül az elsőt kormányozni lehetett, és állítható volt az ülés magassága is. Ezzel megszületett az első kétkerekű, emberi erővel hajtott jármű, a kerékpár közvetlen őse.
A következő fontos dátum történetünkben 1839, amikor is egy skót kovács, bizonyos Kirkpatrick Macmillan rájött arra, hogy a kétkerekű járművet nem csupán lábbal lehet lökni, mint egy rollert, hanem pedál segítségével a kerék közvetlenül is hajtható. Ezen azonban nem volt ülés, a taposópedálok pedig lánc nélküli összeköttetésben álltak a kerekekkel. A járművet igen felemásan fogadta a közvélemény, pedig elődje volt több kezdetleges kerékpár-prototípusnak. Ezek közül a leghíresebb egy francia találmány, az 1861-es velocipéd.
A fenti elő-kerékpároknak közös tulajdonsága, hogy nem használtak láncot a pedál és a kerekek közötti erőátvitelhez, valamint hogy a velük való közlekedés igen balesetveszélyes volt. A láncmeghajtásos, úgynevezett biztonsági kerékpár, vagyis a mai bicikli 1885-ben készült el, John Kemp Starley angol feltaláló munkája nyomán. Dunlop 1888-as pneumatikus abroncsa után pedig a fa kereket is lassanként gumi váltotta fel.
Az evolúció vadhajtásai – Furcsa kerékpárok
A huszadik század során a kerékpár egyre tökéletesedett, kialakultak a különböző típusai, az országútitól a downhillen át a mountain bike-ig, megjelentek olyan technikai vívmányok, mint a teleszkóp vagy a tárcsafék. Mindeközben elképesztő népszerűségre tett szert, több mint egymilliárd bicikli van forgalomban világszinten. Magyarországon is jól látható a fejlődés, elég, ha csak a Budapestet az elmúlt években „ellepő” kerékpárosokra, a bicajos életmód és szubkultúra megjelenésére, az időközben megszűnt Critical Mass felvonuláson részt vevők számára, vagy az olyan reprezentatív bringautak kiépítésére gondolunk, mint a Károly körúti, vagy az Andrássy úti sávok.
Ezzel együtt megjelentek a kerékpár „vadhajtásai”, a furcsábbnál furcsább szerkezetek. A legegyszerűbb a tandem, amely kétüléses, kétpedálos kerékpárt jelent, de létezik bringóhintó, monocikli vagy tricikli is. De létezik egy Wartburg alvázára szerelt, több ember által hajtható országúti gálya, vagy hanyatt fekve tekerhető kerékpár is. A szerintünk legviccesebb pedálos szerkezet a Beerbike, amely valójában egy mozgó sörpult, ahol tekerés közben lehet töltögetni a korsókat, körbeülve a pultot, miközben egy sofőr kormányoz.
Az innováció csúcsa – kartonkerékpár
A bicikli fejlődése során megoldatlan probléma volt az ára. Ugyanis akármilyen könnyű fémszerkezetből készült is a váz és a kerekek, annak egyrészt meg kell fizetni a költségeit, másrészt, ha a kerékpár használata nagyon környezetbarát is, előállítása közel sem az. Ezt a gondot hidalta át forradalmi ötletével Izhar Gafni izraeli mérnök, aki kartonpapírból álmodott kerékpárt. Bár minden kollégája figyelmeztette, hogy terve ellent mond a fizika törvényeinek, a tudós kitartott elképzelése mellett, és origami technika segítségével sikerült olyan modellt alkotnia, amely akár 200 kilogrammos tömeget is elbír.
Előállításához ráadásul csupán kilenc dollárnyi kartonra van szükség, a végeredmény pedig még az esőt is bírja (videó a kartonkerékpár-projektről itt érhető el). Ezzel a világ minden táján nagyon olcsón juthatnak kerékpárhoz, ha beindul a terv tömeggyártása. Ráadásul előállítása sem terheli a környezetet, így a legzöldebb közlekedési eszköz szuperzölddé válhat.
