Izrael meg fog bírkózni a vízválsággal

Magazin

2018/09/23


A szárazsággal szembeni küzdelem jegyében Izrael öt sótalanító üzemet létesített 2005 óta, és továbbiak építését is tervezi. Egyes szakértők azonban úgy vélik, nem lenne szabad ilyen mértékben a sótalanítókra támaszkodni.

Izrael a Föld egyik legszárazabb országa, vízkészletei minden évben egy rövid, téli, csapadékos időszakban tudnak feltöltődni. Az utóbbi öt évben azonban a csapadék drasztikusan csökkent, melynek hatására a vízkészletek - így a legfőbb természetes vízforrást jelentő Galileai-tenger vízszintje is - rekordalacsony szintet értek el. A vízkészletek megcsappanásához a klímaváltozás mellett a népesség növekedése és a mezőgazdasági termelés is hozzájárult.

A szárazsággal szembeni küzdelem jegyében Izrael öt sótalanító üzemet épített 2005 óta, és továbbiak létesítését is tervezi. Ezek az üzemek jelenleg az ivóvíz körülbelül 40%-át fedezik, a kormány ezt az arányt kívánja 70%-ra növelni 2050-ig. A kritikusok szerint azonban a sótalanítók háttérbe szorították a víztakarékosságot. – A sótalanítóüzemek hamis biztonságérzetet keltettek, és megnőtt a vízfogyasztás – mondta Sarit Caspi-Oron, az Izraeli Környezetvédelmi Szövetség vízügyi osztályának igazgatója a Times of Israelnek. A portál cikke szerint korábban Izrael az aszályok idején vízhasználati adót vetett ki, és népszerűsítette a víztakarékos eszközök használatát. Jelenleg azonban nincsenek tervek hasonló intézkedések végrehajtására. A sótalanított víz egyébként sem ér el minden háztartásba: az ország legnépesebb, partmenti régióinak jut belőle, és néhány belsőbb területen lévő háztartásnak. Ám Észak-Izraelben a lakosság továbbra is csak a gyorsan zsugorodó természeti forrásokra támaszkodhat. Ezen a területen a patakok vize annyira lecsökkent, hogy a Tel Dan természetvédelmi terület dolgozói mindössze két hónapot adnak a forrásoknak, ami negatívan befolyásolhatja a régió turizmusát is. Elsőként a galieai régió gazdái érezték meg az aszályt. Miután korlátozták az általuk felhasználható vízmennyiséget, még kevesebbet tudtak termelni, mint azelőtt, ami sokaknak a megélhetését fenyegeti.

De vannak más érvek is amellett, hogy Izrael nem támaszkodhat pusztán a sótalanítókra. E létesítmények megépítése költséges, üzemeltetésük magas energia-felhasználással jár, emellett biztonsági kockázatot is hordoznak, ugyanis egy ellenük irányuló, esetleges támadás veszélyeztetheti az ország vízellátását. Az ország vezetői ugyanakkor optimisták, és úgy vélik, megoldják a vízkrízist. A kormány júniusban fogadta el a további sótalanítók építéséről szóló tervet, és sótalanított vízből töltenék fel az elapadt forrásokat, így a Galileai tavat is, ami egyes kritikusok szerint megzavarhatja az ottani ásványegyensúlyt.

Ez a terület nem ismeretlen számunkra. Egyszerűen folytatjuk történelmi hagyományunkat, melyek segítségével megtalálhatjuk a módját, hogyan fejlesszük a vízgazdálkodást – nyilatkozta a nyáron Yuval Steinitz, az energiaügyi miniszter

Izrael mindig is nagy kincsként tekintett a vízre és a vízgazdálkodás szakembereire, a rendelkezésre álló erőforrásokkal pedig bölcsen sáfárkodott, melynek eredményeként a világ leghatékonyabb vízgazdálkodási rendszerét alkották meg. Nem úgy a szomszédai, ahol a vízgazdálkodás fejlesztésére nem fordítottak kellő figyelmet az elmúlt évtizedekben. Ezért ajánlotta fel a fejlett technológia átvételét a környezeti gondokkal és vízhiánnyal küzdő iráni lakosságnak Benjámin Netanjahu még júniusban.


Kép forrása: Wikipedia

forrás: timesofisrael.com ,ecolounge.hu

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai