Rekordminimumon a vízkészlet: Izrael újabb tengervíz-sótalanítókat létesít

Hír

írta: ecolounge
2018/04/29


Újabb intézkedésekre van szükség a vízhiány ellen, így a jelenleg működő, öt sótalanító mellé további kettőt létesítenek a megnövekedett vízigény kielégítésére.

Izraelben már ötödik éve tart a szárazság, és az ország történetében még sosem csökkent le ennyire a vízkészlet. Ráadásul az előrejelzések szerint még kevesebb csapadékra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. - "A vízhiány az elmúlt száz évben még sosem öltött ilyen veszélyes méreteket, így még az északi területek vízellátása is különösen problémás" – nyilatkozta nemrégiben Yuval Steinitz, Izrael Energia- és Vízügyi Minisztere.

Persze nem Izrael az egyetlen ország, melyet a klímaváltozás fenyeget. Az éghajlat globális megváltozásával bekövetkező szélsőséges időjárási jelenségek, az aszályok és hőhullámok számos régiót és országot veszélyeztetnek, gondoljunk Európa földközi-tengeri térségére, az Egyesült Államokon belül a kiszáradásra ítélt Kaliforniára, vagy akár a klímamigrációs szempontból egyértelműen kibocsátó térségként tekinthető afrikai kontinensre, amely egyébként a klímaváltozás által leginkább sújtott földrésznek számít.

Noha Izrael "klíma-kitettsége" a földrajzi elhelyezkedése okán eredendően magasnak mondható, mégis, jelenleg a világon a legfelkészültebb a vízkrízissel szemben, ez pedig átgondolt és nagy hagyományokkal rendelkező vízgazdálkodásának köszönhető. A ’60-as években kezdődött meg a vízújrahasznosítási rendszer kidolgozása, melynek köszönhetően az aszályos, csapadékhiányos időkben is elegendő víz áll a lakosság és a mezőgazdaság rendelkezésére. Szintén ekkor kerültek beüzemelésre az első tengervíz-sótalanító üzemek is, melyek napjainkra az ivóvízellátás zászlóshajóiként a legkorszerűbb technológiával és kimagasló költséghatékonysággal működnek.

Ilyen felkészültség mellett nem meglepő, hogy a mostani csapadékhiányt, és az ország legtermékenyebb, északi területeit érintő szárazságot sem nézi tétlenül a kormány: a partvidéken máris két új sótalanítót építenek az elmúlt 13 évben létesített 5 üzem mellé, valamint kibővítik a meglévő hálózatot is. Ugyanakkor, ahogyan a kritikusok felhívják arra a figyelmet, a mezőgazdaság vízigénye még mindig optimalizálható, így a termelés szerkezete is átalakításra szorul. Az új tervekkel csökkentendő a természetes források szivattyúzása, így megállítható a folyók - így a Jordán-folyó - kiszáradása, emellett pótlásra szorul a múlt év februárjában már rekordalacsony vízszintre fogyatkozott Kinneret-tó vízkészlete is (más néven: Galileai-tenger), mely Izrael legnagyobb természetes víztározója.

Mivel Izrael mindig is nagy kincsként tekintett a vízre és a vízgazdálkodás szakembereire, a rendelkezésre álló erőforrásokkal pedig bölcsen sáfárkodott a jövő vízhiányainak elkerülése céljából, biztosra vehető, hogy meg fog birkózni jelen korunk klimatikus változásaival is. Nem úgy a szomszédai, melyek talán nem vették kellő komolysággal a klímaváltozás előrejelzett hatásait. Elég, ha a mezőgazdasági célú vízfelhasználásukra tekintünk: míg Izrael a csepegtető öntözéses rendszerekkel az édesvízkészletének maximálisan felét fordítja a növénytermesztésre (melyet méginkább csökkenteni fog a jövőben), Egyiptom és Irán pazarló módon 95%-ot locsol el éves szinten. Izrael vízmegőrzési stratégiájáról ebben a cikkben értekeztünk.


Kiemelt kép:  Askelóni sótalanító, forrása: wikipedia.org; water.gov
Második kép: Palmachimi sótalanító

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai