Íme a világ leghatékonyabb vízgazdálkodási rendszere

Magazin

írta: ecolounge
2018/04/18


Izraelben több, mint százéves hagyománya van a víz megőrzésének.

A 4 millió lakosú Fokváros hamarosan - a legfrissebb információk szerint jövőre biztosan - kifogy a vízből. Bár a szakértők régóta jelezték a várható vízkrízis beköszöntét, azt az ország elöljárói nemzeti, tartományi és önkormányzati szinten is figyelmen kívül hagyták, így a Dél-afrikai Köztársaság fővárosa a mai napig nem rendelkezik hosszútávú vízgazdálkodási stratégiával. Nem vették - és veszik - figyelembe a klímaváltozás hatásait és a növekvő lakosság vízigényét, továbbra sem használnak vízmegőrző technológiákat, a tisztított szennyvíznek is mindössze 5 százalékát használják ipari célokra és öntözésre, emellett nem kívánnak áttérni kis vízigényű gabona-termesztésére sem. És mindezek ellenére a víz ipari célú felhasználása is többnyire ingyenes vagy igen olcsó, megőrzését - fenntartható kezelését pedig piacilag sem ösztönzik. Ráadásul az ivóvízkrízist egycsapásra megoldó sótalanító üzemek építése is egyre csak késik, holott a város az Atlanti-óceán partján helyezkedik el, a víz tehát szinte karnyújtásnyira van tőlük.

Pedig lenne honnan példát meríteniük: Izrael már jóval a súlyos vízhiány megjelenése előtt kiemelt figyelmet fordított a vízgazdálkodásra. Herzl Tivadar, magyar származású író és politikus, a Zsidó Állam megálmodója már 1902-ben azt írta, hogy az ország hősei a vízmérnökök lesznek. Az állam vezetői rendre elköteleződtek a vízkészletek megóvása és bővítése mellett, így Izrael legtehetségesebb elméit vonzotta a kihívás, hogy az ország vízellátását hosszútávon biztosítsák. Még Jichák Rabin, az ország volt miniszterelnöke is arról beszélt 1994-ben, amikor megkapta a Nobel-békedíjat, hogy valaha vízmérnök szeretett volna lenni.

Izraelben így aztán már a ’60-as évek elején megkezdődött a sci-fibe illő vízgazdálkodási stratégia megalkotása, a technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Felismerték, hogy a fürdés, mosogatás és wc-öblítés során keletkező szennyvíz mennyisége kiszámítható és újrahasznosítható. A ’80-as évekre már gördülékenyen működött az ország szennyvizeinek összegyűjtését és tisztítását végző infrastruktúra, emellett olyan rendszert építettek fel, mely a tisztított vizet a gazdaságokba szállította.

Napjainkban az izraeli szennyvíz közel 90 százalékát tisztítják meg olyannyira, hogy azt a mezőgazdaság fel tudja használni. Összehasonlításképp Spanyolország, mely a világon második a szennyvíz újrahasznosításban, szennyvizének mindössze 17%-át hasznosítja újra.

A ’60-as években ugyanakkor a vízstratégia egy másik kulcseleme is bemutatkozott, a sótalanítás. Ezidőtájt egy kísérleti üzem még 14 dollárért termelt egy köbméter vizet. Ma ugyanezt a mennyiséget 50 centért állítják elő. A sótalanítók fél nanométer széles lyukakon szűrik át a vizet, így minden oldott anyag fennakad, beleértve a sót is. A végeredményként kapott édesvíz olyan tiszta, hogy az ásványi anyagokat is vissza kell pótolni benne. (A sótalanítók működését ebben a cikkünkben mutattuk be.)

Bár ezen két technológia segítségével az ország képes elkerülni a komolyabb vízkríziseket, közel sem elhanyagolható a növénytermesztés vízigényének kérdése. Erre szintén Izrael szolgál követendő példával, mégpedig a csepegtető öntözéses rendszerek kialakításával és a technológia folyamatos továbbfejlesztésével.

Egy ország átlagosan édesvízkészletének 70%-át fordítja növénytermesztésre, nem úgy a különösen pazarló felhasználók, mint Egyiptom, Etiópia vagy Irán, melyek 95%-ot locsolnak el.

Izraelben viszont a csepegtető öntözésnek köszönhetően a szokásos vízmennyiség mindössze fele megy a mezőgazdaságba, úgy, hogy akár még a korábbiakhoz képesti magasabb terméshozamok is elérhetőek. Sőt, az eljárásukkal minimálisra csökkenthető a talavíz szennyezése, ugyanis a folyékony műtrágyát a vízcseppekkel együtt juttatják közvetlenül a növényekhez. (Nem véletlen, hogy a csepegtető öntözés bevezetését már Kína és India is megkezdte).

Ha Izraelnek kellene is aggódnia a klímaváltozás - így a hosszan tartó szárazság - miatt, a teljes közel-keleti térséget tekintve továbbra is ők állnak a legfelkészültebben a globális vízkrízissel szemben.


Kiemelt kép forrása
Kép forrása / szerzője: Oren Peles

A rovat új hírei

Hasonló

Megépült az "öko" iskola

Megépült a PSES egyetem zöld épülete, amely a várakozásoknak megfelelően elnyerte a LEED platinum minősítést.

A rovat legolvasottabbjai