Már közel az éles start! - Állapotjelentés a világ első óceántisztító rendszerének teszteléséről
Boyan Slat, az Ocean Cleanup (Óceántisztítás) nevű szervezet ifjú alapítója 100 km hosszú "fallal" szeretné felszámolni a Hawaii és Kalifornia között található Csendes-óceáni szemétsziget minél nagyobb részét.
A most 22 éves holland fiú gyermekkorában nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az óceánok műanyag szeméttől való megtisztítását. 19 éves volt, mikor a világsajtó ráharapott szuper ötletére, így koncepciója egycsapásra híres lett. A projekt - hála számos támogatónak is - beindult, Boyan elnöklésével megkezdte működését az Ocean Cleanup alapítvány. 2016-ban - a laboratóriumi próbákat követően - már javában tesztelték az eszközt Hollandiában, majd később az Északi-tengeren.
Büszkén jelentjük, hogy Boyan Slat projektjéről szóló egyik írásunk (link itt) az ecolounge legolvasottabb cikke lett. :)
Az Ocean Cleanup csapata az eszköz fejlesztése mellett az óceáni szemét mennyiségét is folyamatosan nyomon követi. Múlt év őszén az alapítvány felderítő repülőgépe hatalmas mennyiségben összetorlódott szemetet - főleg műanyaghulladékot - fedezett fel a Hawaii és Kalifornia között elterülő nagy csendes-óceáni szemétsziget északi csücskében. Erről itt olvashat. |
Az Ocean Cleanup csapata 2016 nyarán az Északi-tengeren, 23 km-re a holland partoktól állította fel óceántisztító berendezésének első prototípusát, egy 100 méter hosszú „zátonyt”, melynek célja a vízen lebegő hulladék begyűjtése. A körülbelül két hónapos tesztidőszak alatt sok hasznos információ gyűlt össze, azonban a berendezés megrongálódott, így ki kellett vontatni a partra, javításra.
A tapasztalatokból okulva módosítottak a dizájnon, és jelenleg számítógépes modellek segítségével valamint tesztmedencében történő vizsgálatokkal optimalizálják a szerkezet működését.
Különböző formákkal kísérleteznek, és azt vizsgálják, hogy az egyes szerkezetek mennyire strapabíróak és ellenállóak a változó körülmények között. A számítógépes modelleket a méretarányos modellhez igazították, így több, különböző dizájnt vizsgálhatnak komplex helyzetekben.
A precíz felépítésre azért van szükség, hogy a berendezés a lehető legtöbb szemetet legyen képes begyűjteni. Ennek a folyamatnak az egyik kulcskérdése, hogy miként viselkedik a zátony a műanyagdarabokkal. A tesztekben műanyaggömböket töltöttek meg édes-, és különböző sűrűségű sós vízzel, rekonstruálva a szemétfelmérő expedíció tapasztalatait, a megfigyelések szerint ugyanis az egyes hulladékdarabok különböző sebességgel hánykolódnak a vizen.
A számítógépes modell mellett a tesztmedence is fontos információkat szolgáltat a szűrő és a hulladék interakciójáról. Itt különböző áramlatokat és változó magasságú hullámokat generálnak, és négy kamerával, különböző szögekből rögzítik a szemétszűrő viselkedését, így megfigyelhető, hogy a műanyagdarabok fennakadnak-e a szűrőn vagy elsodródnak.
A teszteket addig ismétlik, míg a méretarányos és a számítógépes modell vizsgálati feltételek és eredményei között el nem érik a szükséges szintű korrelációt. Így immár egészen részletesen meg tudják jósolni a valódi szerkezet működését a különböző, lehetséges körülmények között. Ez alapján tökéletesítik majd a „zátonyok” formaterveit, hogy felkészüljenek az első kísérleti rendszer telepítésére. Az óceántisztítót legkésőbb 2020-ig szeretnék élesben is bevetni a Csendes-óceáni szemétsziget ellen.
Képek forrása: The Ocean Cleanup webhelye és Facebook oldala