Így tisztítaná meg az óceánokat

Egy 19 éves holland fiú nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az óceánok műanyag szeméttől való megtisztítását. Környezetbarát, rája alakú hajóival állítása szerint ez 5 év alatt elérhető lenne.

Boyan Salt szerint 5 év alatt megtisztulhatnának az óceánokForrás: boyanslat.com

Boyan SlatForrás: www.boyanslat.com
Szerző: boyanslat.com

1000 Eiffel-toronyni műanyag hulladék az óceánokban
Boyan Slat neve – fiatal kora ellenére – ma már környezetvédelemi körökben igen ismert – ezt pedig a tavaly októberi „Hogyan tudják megtisztítani az óceánok önmagukat” című, rendkívül meggyőző TEDx-előadásának köszönheti. A 19 éves holland diák hobbija a búvárkodás, eközben figyelt fel az óceánokban és tengerekben található hatalmas mennyiségű szemétre. Görögországban például több műanyagpalackot látott a tengerben, mint halat – mondja, hozzátéve, hogy a tengerpartot is műanyag szemét borítja. Mivel minden évben 300 millió tonna műanyag hulladék termelődik, – ebből 7 millió tonna, amely 1000 Eiffel-torony súlyának felel meg pedig az óceánokban köt ki – korunkat „méltán” nevezhetjük „plasztikkorszaknak”.

Talán azt senkinek sem kell magyarázni, hogy az óceánok és tengerek műanyag-szennyezettsége mekkora problémát jelent: a vízben található szemétdarabkákat a halak élelemnek érzékelik, ezért megeszik őket. Megemészteni viszont már nem tudják ezeket, ami sajnos tömeges pusztulásukhoz vezet. A műanyag ezen kívül olyan kémiai anyagokat (beleértve a mérgező DDT-t és PCB-ket) is tartalmaz, amelyek a tengeri állatok szervezetébe kerülve előbb-utóbb hozzánk emberhez is eljutnak, veszélyt jelentve egészségünkre.

Boyan SlatForrás: www.boyanslat.com
Szerző: boyanslat.com

Az áramlatok segítnek összegyűjteni a szemetet
Adott tehát egy problémahalmaz, amelyet Slat igyekezett kihívássá, sőt előnnyé alakítani. Például: az óceáni szemét nem statikus, hanem „vándorol”? Sebaj, miért mozognál az óceánnal, ha be is várhatod azt – teszi fel honlapján a kérdést. A megoldást pedig szerinte a tengerfenékre rögzített rája alakú, egymáshoz kapcsolható, hálózatot alkotó szerkezetek nyújthatnák: hosszú „szárnyaikba” az áramlatok belesodorják a hulladékot, amelyet kiemelnek, majd később újrahasznosításra kerülnek.

Így megspórolható rengeteg emberi erő, költség és a káros kibocsátás is, az eszköz ugyanis teljesen környezetbarát: a nap és a hullámok energiája működteti. Az egyik jelentős felszámolandó probléma a Nagy Csendes-óceáni Szeméttömb, amely területe a legoptimistább becslést alapul véve is Magyarország területének több mint a hétszerese! De ugyanilyen nagy kihívást jelentenek a szabad szemmel nem látható, egymástól elszórtan lebegő törmelékek is.

Öt év alatt elvégezhető, ráadásul nyereséges?
Slat előadásában azt állatja, hogy a témában kutatók szerint 79 ezer esztendő kellene az vizek öntisztulására, az ő módszerével viszont 5 év is elegendő lenne erre. Ráadásul szerinte az ő megoldása nyereségesebb, mint a magas járulékos költségekkel járó „hagyományos” tisztítási módok, hiszen társaival úgy becsüli, a műanyagok értékesítéséből több pénz folyna be, mint amennyibe a terv végrehajtása kerülne. Slat újítása ráadásul nem csak a környezetnek tenne jót: a kereskedelmi hajózás minden évben milliárdos károkat könyvel el, mert az óceánban úszó szemétszigetek megrongálják a hajók fenekét. Így a hajóipari vállaltoknak is érdekében állna befektetni az ötletbe.