Városok jelentik a megoldást?
Az Ericsson svéd távközlési vállalat múlt hét hétfőn kiadott 2014 évi jelentése negyven várost vizsgál. A jelentés szerint a városok adhatnak megoldást a jövő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira, amennyiben ki tudják használni az infokommunikációs technológia (IKT) által nyújtott lehetőségeket.
Városi fények - a kép illusztrációForrás: www.pexels.com
Szerző: Burak Kebapci
Az Ericsson és az Arthur D. Little vezetői tanácsadó cég közös tanulmánya 2011-ben debütált a Szilícium-völgyben (Egyesült Államok) megrendezett Ericsson Üzleti Innovációs Fórumon (Business Innovation Forum). A Networked Society City Index (hálózatba kapcsolt társadalom városindex) rangsor abban az évben 25 várost rendezett sorrendbe az információs és kommunikációs technológiák (IKT) érettsége és fejlettsége alapján. Az Ericsson célja az volt, hogy ösztönözze és hozzájáruljon egy globális hálózatba kapcsolt társadalom létrejöttéhez azáltal, hogy bemutatja, hogyan használják sikeresen a rangsor élén lévő városok az IKT-t saját fejlődésükhöz. Az Ericsson most ismét városokat vizsgált meg világszerte az IKT-érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között egyébként szerint szoros összefüggés van, ugyanis minél magasabb egy város IKT-érettsége, annál fejlettebbek a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek is.
Stockholm az első
Az első helyen Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik. A Svéd fővárost egyébként már a 4. éve találjuk a dobogósok között, noha a vizsgált városok körét az elmúlt években folyamatosan szélesítették. Míg 2011-ben és 2012-ben a világ 25 legnagyobb városát hasonlították össze, egy évvel később már 31-re terjesztették ki a vizsgálatot, ez évben pedig 40 nagyváros került górcső alá. Stockholm első helyezése a jól fejlett infrastruktúrájának, az okostelefonok, illetve a nagy sebességű kapcsolatok igen magas arányának, valamint az elsősorban az IKT-re alapuló fejlesztéseknek köszönhető.
Dobogósok alakulása az elmúlt években
2011: Szingapúr, Stockholm, Szöul
2012: New York, Stockholm, London
2013: Stockholm, London, Szingapúr
2014: Stockholm, London, Párizs
| Az infokommunikációs technológia, más néven IKT hatékony eszköz lehet a városok fenntartható fejlődésének megvalósításában. Az új technológiák segítségével költséghatékonyabbá tehetők a már működő rendszerek, az egyénekhez jobban alkalmazkodó megoldásokat hozhatnak létre. Ez a folyamat alapjában formálja át az iparágakat, a köz- és a versenyszférát, új piaci lehetőségeket hoz létre. |
Rakétagyorsasággal jönnek fel az alacsony IKT-érettségű városok
Ilyen pl. Dhaka, Mumbai, Kairó, ahol gyorsabban fejlődik a technológia, mint a lista elején lévő városokban, mivel az „lejjebb induló” városok több lépcsőt kihagyva rögtön a fejlett mobil technológiák kezdik bevezetni. Ezzel megtakarítják a költséges és túlhaladott technológiai lépcsőfokokat és rögtön az élére ugranak a fejlődésnek.
A korrupcióra is hatással van
A jelentés szerint szoros a kapcsolat egy város IKT-érettsége és a korrupció között: minél fejlettebb a város technológiailag, annál alacsonyabb a korrupció szintje. Az adatokhoz való hozzáférés, az e-kormányzás segít abban, hogy átláthatóbban és hatékonyabban működjenek a városok.
Egészségügytől az oktatáson át a környezet védelméig
A felmérés a társadalmi faktort az egészségügy, oktatás és a társadalmi bevonás szintje alapján értékelte, a gazdasági fejlettséget a termelékenység és a versenyképesség alapján, míg a környezeti tényezőt az erőforrások, szennyezettség és a klímaváltozás mértéke alapján. Az IKT-érettséget az infrastruktúra minősége és elérhetősége, a megfizethetőség és IP tranzit árak, valamint egyéni, ipari és közterületi használat alapján értékelte a jelentés.
Budapest nincs a vizsgált városok között.
A jelentés ide kattintva elérhető.
