Ökovárosok: Masdar

Masdar látványterv
Forrás: www.flickr.com
Szerző: Norman Foster

Masdar látványtervForrás: www.flickr.com
Szerző: Norman Foster

Keleti kényelem a sivatag közepén
Az Arab Emirátusokban, ahol a népesség arányában a legtöbb szennyezőanyag keletkezik, a következő években 15 milliárd dollárt költenek megújuló energiaforrások kutatására és fejlesztésére, és elkezdtek egy környezettudatos mintaváros építését is, amely a tervek szerint nyolc év múlva készül el. Az öko-város neve Masdar (Mászdár).

Az építők szándéka, hogy Masdar a világ első totálisan környezetbarát települése legyen. A hat négyzetkilométeren, Abu Dhabitól nem messze, a Perzsa-öböl partján és a sivatag közepén fekvő város a jövőben ezerötszáz irodaépületnek, üzletnek és ötvenezer embernek nyújt majd otthont - természetesen kizárólag megújuló energiával, és autók nélkül.

A távolsági közlekedést vonatok biztosítják, a helyit mozgójárdák, illetve számítógép vezérelt, kötött közlekedő benzinmentes taxik, amelyekben három utas fér el. A PRT, azaz Personal Rapid Transport rendszer nagyon drága fejlesztés, de állítólag megéri költeni rá, mert hosszú távon jóval többe kerülne a tankoláshoz a hagyományos üzemanyag, a környezetkárosításról már nem is beszélve.

Az ultramodern település megőrzi a hagyományos arab építkezés értékeit. Fal védi majd a forró sivatagi széltől, az utcák keskenyek és árnyékosak, átlós irányúak, így használják ki a hűsítő éjjeli légmozgást. A házakat napellenzőkkel, rolókkal védik a napsugárzástól. Az épületeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával alakítják energiatudatosra: szélkerekek, napelemek biztosítják az áramot és a vizet, természetesen, a geotermikus energia sem megy veszendőbe. A vizet a tengerből emelik ki és újra is hasznosítják, például öntözésre. A lebomló szemétből trágya lesz, de még a műanyaghulladékot is újrahasznosítják.

Masdarnak állítólag negyed annyi energiára és hatvan százalékkal kevesebb vízre lesz szüksége, mint egy hagyományos városnak. Igaz, óriási befektetés, de legalább egyértelmű nyereség az egész emberiségnek.

Szép holnap Kínában
Az ugyancsak „környezetszennyező nagyhatalomnak” számító Kínában - a szellemvárosok után - végre négy ökováros felépítéséről is döntöttek már, amelyek közül a tervek szerint az egyik Dongtan lesz, Chongming szigetén, a Jangce torkolatánál, 86 négyzetkilométernyi területen. Az elképzelések szerint 2050-re ötszázezer lakosnak ad majd otthont úgy, hogy nem termel szemetet, széndioxidot, és az épületek üzemeltetése teljes egészében megújuló energiaforrásokból valósul meg. A város lakói gyalog, biciklivel, hidrogén- vagy elektromos meghajtású járművekkel közlekedhetnek, házaikat pedig a tetőn kialakított kertekkel hűtik, valamint óvják a nedvességtől. A jövő városának építése azonban késedelmet szenved. Miután a helyi lakosokat kitelepítették, elkészült a szigetet a szárazfölddel összekötő híd, és felállították a szélturbinákat is, a munkálatok leálltak. A megvalósítás az elmúlt öt évben nem sokat haladt.

Szolid németek
A németországi Vauban-Freiburg a második világháborúban a francia katonák laktanyája volt. Amikor 1993-ban kivonultak, a területen ökobarát település kialakításáról döntöttek, ahol kisgyermekes családok és idősek kaptak lehetőséget egy új minőségű élet elkezdésére. Az első lakók 2001-ben költöztek be, és azóta is minden évben nyilatkoznak, hogy elfogadják a közösség alkotta helyi szabályokat. Alapkövetelmény, hogy az épületeknek energiatudatosan kell működniük, amibe az is beletartozik, hogy nemcsak magukat látják el zöld energiával, hanem még fölöset is termelnek, amely máshol hasznosul. A háztetőkön napenergia-gyűjtők és fotoelektromos-cellák gyűjtik a meleget. Aki betelepül, le kell hogy mondjon a gépkocsi kényelméről, ha mégsem teszi, úgy költséges parkolóhelyet fizethet a városrész szélén. Az átutazóknak is ott kell letenniük autóikat. A közlekedés korlátozódik a kerékpárra és a villamosra. Mivel nincs gépkocsiforgalom, az utcákon és tereken szabadon játszanak a gyerekek, zajlik a közösségi élet. Vauban-Freiburgban divat a társadalmi munka, mert mindenki magáénak érzi a környezetet. Ez annak is köszönhető, hogy a fejlesztésekről és a változtatásokról valóban közösen döntenek. A szükséges egyeztetési folyamatokhoz nyilván a városrész saját újságja is hozzájárul, amely háromhavonta ad hírt a helyi aktualitásokról, de kizárólag környezetbarát, elektronikus formában.

Itthon, egyszerűen
A baranyai Gyűrűfű apró, elnéptelenedett falu volt, amíg betelepülők nem érkeztek, akik új életet szeretettek volna kezdeni az egyébként természetvédelmi védettség alá eső környezetben. A talaj és a víz tisztaságának fenntartása végett biogazdálkodás folyik az ökofaluban, amely a növények közötti természetes szinergiákra épül. A gyűrűfűiek elsősorban önellátásra termelnek. Mindenkinek saját ásott kútja van, de például a locsolást lehetőség szerint esővízzel végzik. A vegyszermentes szennyvizet nádágyas tisztítókkal szűrik, a fűtést, hűtést, főzést és világítást a nap, a szél, a víz energiájának felhasználásával oldják meg, a drága napelemek helyett napkollektorokat használnak. A házak vályogból épülnek, és bár a mágneses mozgójárdára, valamint PRT-re még sokáig kell várni, az itt élők előszeretettel alkalmazzák a telekocsi módszerét az üzemanyaggal való takarékoskodás érdekében.

Nyitókép forrása: Norman Foster / flickr