Védjük meg repülő emlőseinket! - Kezdeményezés indult a magyarországi denevérek védelméért
Az elmúlt években a magyarországi denevér állomány drasztikusan csökkent. Egy új hazai kezdeményezés azonban segíthet fennmaradásuk biztosításában.
Közönséges denevér (Myotis)Forrás: hu.wikipedia.org
Szerző: Manuel Werner, - http://de.wikipedia.org/wiki/Benutzer:Werner,_Deutschland
DenevérodúkForrás: Lenner Ádám
Szerző: Lenner Ádám
A segítő csapat, mögöttük a denevérodúkForrás: Lenner Ádám
Szerző: Lenner Ádám
A denevérekre leselkedő veszélyek az elmúlt ötven évben
Amíg Európában egyre több a denevér, addig országosan az állomány drasztikusan csökkent, sok helyről el is tűnt mára. Ennek oka többrétű: A múlt évszázad második felétől jelentkező mértéktelen vegyszerhasználat miatt a táplálékforrás drasztikusan csökkent. A következő csapást a modern erdőgazdálkodás jelentette, mely hatására az odvas fák tűntek el, majd a későbbi tarvágások miatt nem is lettek újak, így a nappali és a telelő helyek jelentős része megszűnt. Habár a barlangokba akár 100 km-es sugarú körből is érkeznek denevérek télire, a nyári szállásuk jelenleg nem biztosított. A populációjuk ezt a csapást próbálta oly módon kiheverni, hogy megjelentek az épített környezetben. Ezek templomok, magtárak, házak repedései voltak. A panelházak építésével pedig egy új élettér jött létre a repülő emlőseink számára.
Újabb veszélyek
Örvendetes hír, hogy 2014 februárjától indult a III. panelprogram, mely a hétszázezres panelállományból még fel nem újított 380 ezer lakás nélkülözhetetlen korszerűsítését célozza meg 2020-ig. Környezetvédelmi szempontból ez támogatandó és szükséges is, hogy minél jobban csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, a környezetre gyakorolt terhelésünket. A probléma ott jelentkezik, mikor ezeket a panelházakat beszigetelik. Ilyenkor jobb esetben "csak" a denevérek szálláshelye szűnik meg, rosszabb esetbe viszont jogszerűtlenül, élve befalazzák őket, amelynek eredményeként az egyed, majd később akár a teljes populáció is kihalhat.
Jogszabályi háttér
A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:
(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.
Megoldás
Újságírónk, Lenner Ádám, aki természetvédelmi mérnökként végzett a Debreceni Egyetemen, felkarolta ezt a problémát. Szolnoki lakosként ő is szembesült a denevérállomány drasztikus csökkenésével: A '80-as években a városi Széchenyi lakótelepen még 8-10 ezerre becsülték a denevérek számát, mára ez a szám 4-5 ezerre csökkent, amelynek elsődleges oka a természetes odúk megszűnése. Amerikai gyakorlatából hazatérve azonnal denevérodúk gyártásába kezdett édesapjával, majd megkereste volt gimnáziuma igazgatóját, Deák Lászlót, aki örömmel segítette ötlete megvalósításában.
DenevérodúkForrás: Lenner Ádám
Szerző: Lenner Ádám
A képen látható 3 db másfél méteres denevérodúk jó példái a természetvédelem és a képzőművészet összefogásának. Hasznos a denevéreknek, kellemes az emberi szemnek és persze jól illeszkednek az épített környezetükbe is. Ez a három odú közel 500 egyednek biztosít nappali pihenőhelyet. (Alacsony kihelyezésük oka, hogy az ötletgazda és egyben gyártó szeretné azt megtudni, hogy ebben a magasságban is megjelennek-e a denevérek.) Az odúk festésében Sinka Péter rajztanár irányítása alatt, Antal Izabella, Ládi Csenge, Szabó-Hegyi Sára tervei alapján részt vettek a Széchenyi Gimnázium 10.C osztály rajz tagozatosai.
A kezdeményezés célja, hogy 2020-ig országszerte minél több ilyen, vagy ehhez hasonló odú legyen kihelyezve, ezzel biztosítva a denevérek fennmaradását. Az ecolounge stratégiai partnerként támogatja kollégánk projektjét, ezért olvasóinkat is invitáljuk, hogy csatlakozzanak e nemes célhoz. Ide kattintva léphetnek kapcsolatba kollégánkkal, aki e-mailen tanácsot ad a denevérodú gyártásával és kihelyezésével kapcsolatban.
A segítő csapat, mögöttük a denevérodúkForrás: Lenner Ádám
Szerző: Lenner Ádám
Érdekességek a denevérekről
50 millió éve, az eocénban már repkedtek denevérek. Jelenleg a Földgolyón 900 faj található, míg hazánk 28 fajjal büszkélkedhet. A panelek rései között első sorban korai, kései és törpedenevéreket találhatunk. Augusztus közepétől a 100 km-re lévő barlangokat is felkereshetik és a több kolóniából származó egyedek egymással párosodhatnak. A pete azonban csak tavasszal termékenyül meg, ekkor a táplálékbőség lehetővé teszi az embrió megfelelő fejlődését. Vemhességi idő 1,5-3 hónap, mely a rossz idő esetén két héttel is meghosszabbodhat. Az utódok száma egy vagy kettő, amelyek egy hétig utaznak a nőstényeken, majd a szálláson maradnak, ahová a nőstények több alkalommal visszajárnak éjjel szoptatni. 6-8 hetesen már röpképesek. A fiatalok túlélési aránya 65-80%. Míg a nőstények 3-4 hónap alatt válnak ivaréretté, addig a hímek csak 1,5 év alatt. A rekord életkor fajtól függ, de akár 9-23 évig is elélnek. Az áltag életkoruk viszont csak 3-5 év. Nagy távolságokat is megtehetnek, például korábban beszámoltunk az alig 10 gramm súlyú kis denevérről, amely Nagy-Britanniából indulva átszelte az Északi-tengert, így több mint 600 kilométeres távot tett meg utazása során.
Napi aktivitásuk: Napközben testhőmérsékletük az éjszakai 38-40 Celsius fokról 5-15 Celsius fokkal is lecsökken energiavesztés mérséklése céljából. Éjszaka éjfél fele pihenőt tartanak, ami nem azonos a nappali szálláshellyel. A hazai denevérek egy része hallható, 20k HZ frekvencia alatti hangokat is kiadnak, melyek főleg szociális hangok és a szálláshelyükön hallatják. Ezt hallhatják például a panelházak lakói is. A denevérek a fecskékhez hasonlóan isznak. Repülés közben a víz felszínéről kortyolnak egyet. Hasznosságuk nem is kérdéses, biológiai védekezés szempontjából igen fontosak ezek a kis élőlények, amelyek osztoznak velünk épített környezetünkben, ugyanis rengeteg rovart fogyasztanak, köztük szúnyogokat, és egyéb kártevőket is. Egy törpedenevér a megfigyelések szerint egy éjszaka alatt 3500 szúnyogot pusztít el.
Téli álmuk: Telelés alatt súlyuk 25-30%-át elveszítik. Testhőmérsékletük 38-40 Celsius fokról néhány Celsius fokra csökken. A légzésszám a percenkénti 4-6-ról óránként 1-re, míg szívverésük a repüléskor mért percenkénti 800-ról teleléskor 15-20-ra csökken. A tél alatt 6-8 alkalommal ébrednek fel.
