Étel a kukában
Kétszáz millió embert lehetne jóllakatni a Kínában elpazarolt élelmiszerrel. No de mi a helyzet a világ más részein?
Étel a szemétbenForrás: www.flickr.com
Több kukát is megtöltenek a még fogyasztható ételekkelForrás: commons.wikimedia.org
Évente csaknem 200 milliárd jüan, vagyis 8 billió forint értékű élelem vész kárba Kínában - a szakemberek a túlzott élelmiszervásárlást kísérő pazarlásra és az ezzel okozott károkra hívják fel a figyelmet a világ legnépesebb országában. A hulladékká váló élelemmel becslések szerint több mint 200 millió embert lehetne jóllakatni - jegyezte meg az állami gabonahivatal igazgatóhelyettese, Vu Ce-tan, akit a Hszinhua hírügynökség idézett kedden. Vu arról is beszámolt, hogy ezenkívül nagyjából 35 millió tonna gabona a raktározás, a szállítás és a feldolgozás során keletkező veszteség. Korábbi jelentések szerint további 15 millió tonna vész kárba a háztartásokban.
A kínai szakemberek már évek óta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét az élelmiszerellátás biztonságával összefüggő jelenségre. A jelentős művelésbe vont területekkel rendelkező kelet-ázsiai ország ugyanis szűkében van a földterületeknek és a víznek, s a mezőgazdaságot további próbák elé állítja a talaj és a víz egyre nagyobb szennyezettsége. A világ lakosságának körülbelül 20 százaléka él Kínában, miközben az ország a termőföldek mindössze 9 százalékával rendelkezik. Ennek ellenére élelmiszerekből 90-95 százalékban önellátó. A kormány döntése alapján a mezőgazdaságilag megművelt területek nagysága az országban nem csökkenhet 120 millió hektár alá. Az idei tavaszi parlamenti ülésszakon elhangzott, hogy gabonából a termelői kapacitást 50 millió tonnával akarják bővíteni. Kína tavaly 602 millió tonna gabonát termelt.
Mi a helyzet a világ más részein?
Az Institution of Mechanical Engineers által készített 2012-es globális jelentése szerint a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna vész kárba éves szinten. A több mint négymilliárd tonna élelmiszer 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ebben benne van az élelmiszertermelés, -feldolgozás és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlása, avagy a helytelen tárolás és szállítás, valamint a vásárlók pazarlása is.
A nyugati országokban ugyancsak kidobásra kerül az élelmiszer csaknem fele, de nem azért, mert ehetetlen - hanem mert nem szép. Tristram Stuart az élelmiszer-pazarlás sokkoló statisztikáiba ásta bele magát, hogy felhívja a figyelmet a globális javak felelősségteljes elosztására.
Főkép forrása: flickr / U.S. Department of Agriculture
Magyaroszágon az élelmiszer-pazarlás tekintetében csökkenő tendencia figyelhető meg. 2012-es adatok szerint egy átlagos magyar háztartásban évente 40 ezer forintnyi (körülbelül 160 kg) élelem kerül szemétbe - 2010-ben ez még 50 ezer Ft volt. Ennek ellenére a helyzet semmiképp sem nevezhető megnyugtatónak, hiszen ez összességében 400 000 tonna lakossági élelmiszerhulladékot jelent évente. És ez még csak a jéghegy csúcsa, ehhez ugyanis hozzá kell adnunk további 1,4 millió tonnát - ugyanis összesen ennyi a kereskedelemben/vendéglátásban keletkezett élelmiszer-felesleg, amely végül szintúgy a szemétben végzi.
