Kevesebb élelmiszer kellene?

Magazin

2015/06/25

Évente körülbelül 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, a Föld népessége pedig egyre csak nő.

A fenntarthatóság kapcsán egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy hogyan lehet majd 9 milliárd embert etetni, ha ennyire nő a föld népessége 2050-re. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete kiszámolta, hogy körülbelül 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobtunk ki a világon 2009-ben – ez a harmada a föld élelmiszertermelésének.

Étel a kukában
Kalóriákra átszámolva ez azt jelenti, hogyha sikerülne felére csökkentenünk ezt a veszteséget, akkor a világon évente 1400 trillió kilókalóriával kevesebb élelmiszert kellene termelni. Ez nagyjából az ötöde annak az évi 6500 trillió kilókalóriás hiánynak, mely a most rendelkezésre álló élelem és a várható, 2050-es igények között feszül. Bár ezek csak becslések, az világos, hogy az élelmiszerveszteség csökkentése fontos lépés a biztonságos élelmiszerellátás terén.

Az ételveszteség okai között nemcsak a felelőtlen fogyasztói viselkedés szerepel, hanem a cégek marketing- és eladási stratégiája, valamint a tárolás körülményeinek hiányosságai is, melyek már a termelőknél előfordulhatnak. Nemcsak az az étel számít tehát veszteségnek, ami a tányérunkon marad, hanem azok a termények is ide sorolhatók, melyeket nem takarítanak be, illetve amelyek szépséghibájuk miatt nem kelnek el.

Mi a megoldás?
A pazarlás csökkentésével úgy tűnik, mindenki jól járna. A vállalatok spórolhatnának, csökkennének a tárolási költségek és növekedhetnének a termelők bevételei. A megoldás egyik részét az élelmiszerszemét csökkentése jelentené, másik része pedig a veszteséget produktívan felhasználó eljárásokból állna. Több országban például adókedvezmény jár azért, ha egy cég elajándékozza az eladatlan, de még jó élelmiszert, például adomány formájában.

Ami a környezetvédelmi előnyöket illeti: csökkenhetne a metán, vagyis azon üvegházhatűsú gáz kibocsátása, mely többek között az élelmiszer bomlása során keletkezik. Emellett megspórolhatnánk a kidobott élelmre feleslegesen pazarolt vizet, műtrágyát, illetve bármilyen más típusú energiát is.

A FAO mérései szerint az élelemszemét becsült üvegházgázkibocsátása nagyobb, mint egyébként az összes országé együttvéve, leszámítva Kínát és az Egyesült Államokat.

Jó példák
Az egyes vállalatok négylépéses modellben találhatják meg a nekik leginkább megfelelő megoldást: felbecsülik az élelmiszerpazarlást és annak okait, esettanulmányt készítenek a veszteség csökkentésről, illetve odaadományozzák és újrahasznosítják azt; kidolgozzák a cselekvési tervet és partnereket találnak az együttműködéshez. A startégiákhoz több példaértékű tanulmány is rendelkezésünkre áll.

Az amerikai ConAgra Foods például egy alapítvánnyal együttműködésben hasznosítja újra a kidobsára ítélt termékeit. Több szupermarketben is olyan rendszert terveznek bevezetni, mely biogázzá, illetve talajjavító anyaggá alakíthatja a maradékokat, miközben még anyagi hasznot is termel. Ennek egyik példája a WisErg technológiájaA Sodexo tudatosságfejlesztő kampányában az egyetemisták fogyasztási szokásait célozta meg azzal, hogy az ebédlőkből kivonta a tálcát. Az akció sikeres volt, és körülbelül felére csökkentette a kidobott étel mennyiségét. A francia Intermarche üzletlánc 2014-ben a "ronda, de finom" nyomvonalon elindulva igyekezett felhívni a figyelmet az esztétikailag nem egészen kifogástalan zöldségek és gyümölcsök fogyaszthatóságára.

Persze, vannak határai annak, hogy mennyire tudjuk csökkenteni az élelmiszerveszteséget, a fentiekből is látszik, hogy mindenki megteheti a tőle telhető, legegyszerűbb lépéseket.

A cikk szerzőjének véleménye: Az élelmiszerpazarlás csökkentéséért a legtöbben megtehetjük, hogy körülnézünk a saját házunk táján. Előfordul, hogy ételt dobunk ki? Vajon mi lehet ennek az oka? Mi azt vettük észre a családunkban, hogy amikor engedünk a kísértésnek, hogy olyasmit vegyünk, ami nincs rajta a listán, vagy a nagybevásárlás alkalmával többet vegyünk valamiből, mint terveztük, általában nem járunk jól és végül valamit ki kell dobni. Érdemes kitapasztalnunk, hogy mennyi ételre is van szükségünk ténylegesen, és eszerint vásárolnunk. Résen kell lennünk, mert az áruházak nagyon trükkös cselekkel igyekeznek túljárni az eszünkön, hogy fogyasztásra ösztönözzenek. :)


Főkép forrása: flickr / U.S. Department of Agriculture

 

forrás: greenbiz.com, wikipedia.org

A rovat új hírei

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Akár 140 évig is élhetnénk

Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember élettartamát, de a Bar Ilan Egyetem tudósai szerint az öregedés ...

Ne vásárolj semmit! nap

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a ...