Interjú Fáy Zsolttal

Interjú

2014/05/27

Fáy Zsolttal, a MagNet Magyar Közösségi Bank alapító tulajdonosával, igazgatósági elnökével beszélgettünk.

eco: Amikor a MagNet Bankról először hallottam, úgy definiálták, hogy egy merőben újszerű banki formát honosít meg, mert közösségi, azaz más néven értékalapú. Mit jelent ez?

FZs: Közösségi, más néven fenntartható bankként odafigyelünk a befektetésekkel és hitelekkel kapcsolatban azok társadalmi és környezeti hatásaira. E törekvés többek közt szorgalmazza az etikus, társadalmilag felelős befektetéseket, a társadalmi felelősségvállalást, a méltányos kereskedelmet és az etikus fogyasztást. Küldetésünk, hogy ügyfeleink közreműködésével, felelős és átlátható módon, valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítsunk olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek.

eco: Összevetve ezt a "fenntartható fejlődés-központú" működést a hagyományos banki működéssel, melyek a legszembetűnőbb különbségek?

FZs: A legfontosabb különbség az átláthatóság és a finanszírozott projektek társadalmi és/vagy környezeti céljai, haszna. A hagyományos banki működéssel szemben a közösségi banki rendszerben az üzletpolitika középpontjában a fenntartható fejlődés áll, az ügyfelek, tulajdonosok és a menedzsment között összefogás alakul ki a közösségi célok érdekében, a növekedés és a profitmaximalizálás pedig nem a cél, hanem maga a következmény.
A hagyományos kereskedelmi banki üzleti modellben az érdekellentét tulajdonképpen örökletesen be van kódolva. A betétes a lehető legmagasabb kamatot akarja, és igazából nem nagyon érdekli, hogy mit csinál a bank az ő pénzével, mondhatni mossa kezeit. A hitelfelvevő a lehető legalacsonyabb kamatot akarja, őt az nem érdekli, hogy honnan származik a pénz, a lényeg, hogy megkapja azt. A bank pedig gyakorlatilag a kettő között a kamatrést, a marzsot akarja tágítani. Mindezt teszi persze trükkös konstrukciókkal, magasabbnak feltüntetett, de valójában alacsonyabb betéti kamatokkal, vagy rejtett kezelési költségekkel.
Ehhez képest a közösségi banki üzleti modell arra törekszik, hogy ezt az érdekellentétet valahogy megpróbálja oldani, a betétes és hitelfelvevő ügyfelet kvázi egy jó ügy mentén megpróbálja összeterelni. Erre az egyik legjobb példa az első közösségi bank, a hollandiai Triodos szélfarm projektje. A Triodos egy zöld energia betéttel jelent meg, amelyből szélerőmű beruházásokat akart finanszírozni. Abból indultak ki, hogy az országban a tengerparton állandóan fúj a szél, amit ki lehet aknázni, ha pedig az emberek azt szeretnék, hogy sok ilyen beruházás legyen, akkor tegyék ebbe a pénzüket. Mindez a 70-es években történt, abban az időben, amikor a szélerőmű-technológia még nagyon új volt, így a hagyományos kereskedelmi bankok nem nagyon merték finanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat. Az emberek végül igent mondtak, elkezdtek szavazni a pénzükkel. Vállalták az elvárhatónál alacsonyabb betéti kamatokat, kockáztatva még a veszteséget is, mert nem a saját profitéhségük vezérelte őket, hanem hosszabb távban, fenntarthatóan gondolkodtak. Így a Triodos alacsonyabb hitelkamatokkal még több szélerőmű beruházást tudott finanszírozni. Innen indult ez a közösségi, vagy értékalapú bankolás. Jelenleg Nyugat-Európa szinte minden országában van egy ilyen bank, Németországban kettő működik, itt Magyarországon pedig egy, a MagNet.

eco: Amennyiben számlavezető bankot kívánok váltani, mi lenne az a néhány tény, ami meggyőzhet engem, mint lakossági ügyfelet arról, hogy a MagNet-et válasszam?

FZs: A becsületkasszás rendszernek köszönhetően minden lakossági folyószámlás ügyfelünk maga dönthet a számlafizetési díjának mértékéről, 0-tól 1000 forintig. A becsületkassza eredményességét és ügyfeleink felelős gondolkodását mutatja, hogy az újonnan nyíló számlák 70%-ában az ügyfelek nem nulla forintos számlavezetési díjat választanak, hanem valamilyen összeget határoznak meg. Nagyon sokan 500 vagy akár 1000 forintos számlavezetési díjat is vállalnak. Az embereket tehát felnőtteknek tekintjük, és azt mondjuk nekik, hogy a bank is csupán egy szolgáltató, egy korrekt partner a win-win szellemiségében.

Ügyfeleink által elhelyezett közösségi betéteikkel forrást biztosíthatnak a fenntarthatóság elveinek megfelelő helyi vállalkozásoknak. Az ügyfél tehát meghatározhatja, hogy a közösségi betétjével milyen területen, milyen szférában hitelezzen a bank, a teljesség igénye nélkül a biogazdálkodástól a zöldenergia beruházáson át a munkahelyteremtésig. Sőt, akár dedikáltan, egy adott hitelfelvevő ügyfélnek a javára is elhelyezheti a betétjét. (Számos példa volt már arra, hogy ügyfeleink egy iskolát hiteleztek saját betéteikből.) Ezek olyan lehetőségek, olyan szerepvállalás az ügyfél részéről, amely semelyik másik bankban nem létezik.

Minden egyes ügyfél kap egy postai levelet tőlünk, amely informálja őt az arányosan rá vonatkoztatható előző évi nyereségünkről. Az ügyfél ezen összeg 10%-áról szavazhat, hogy mely civil szervezet, alapítvány legyen támogatva. 2013-as évre vonatkozóan több mint 20 ezren szavaznak 39 millió forintról. Ez a KAP, avagy a "Közösségi Adományozási Program", amely banki rendszerünk egyik alappillére.

eco: A KAP program miért vonzó a MagNet ügyfelei számára?

FZs: Ügyfeleinknek lehetőségük nyílik arra, hogy ne csak átlássák, hogy a MagNet a felelősségteljes, fenntartható működést tekinti első számú célnak, hanem egy közösség felelős tagjaiként döntést is hozzanak a rájuk eső nyereségrész felhasználásáról. Erről szól a „Közösségi Adományozási Program", amely Magyarországon még nagyon újnak számít, gyakorlatilag ez bankunk társadalmi felelősségvállalási programja. Abban különbözik más CSR programoktól, hogy nem a management preferenciái, személyes vonzalmai, bármilyen személyhez fűződő viszonyai alapján dől el, hogy kik mennyi támogatást kapnak, hanem kizárólag az ügyfelek szavazata dönt.

eco: Hazánkban még egyáltalán nem "kiforrott" és sajnos nem is „trendi” ez a típusú öko-gondolkodásmód, bár fontos megjegyezni, hogy erősödőben van, főként a lakosság körében. A MagNet által képviselt modell ezen a piacon meddig tud fejlődni? Képes a MagNet arra, hogy olyan eredménnyel népszerűsítse ezt a közösségi banki rendszert, hogy akár divatot teremtsen, és idővel piacvezetővé válhasson?

FZs: Úgy gondolom, hogy erősödni fogunk, de az üzletpolitikánk nem a folyamatos növekedésről szól. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy rétegigényt elégítünk ki, ügyfeleink a lakosság tudatos tagjaiból és a felelősen gondolkodó cégek közül kerülnek ki, azon belül is főként az mkkv szektorból, de természetesen jó néhány nagyobb céggel is együttműködünk.

eco: Akkor a lecke fel van adva, hiszen rétegigényt elégítetek ki, a bankok megítélése pedig nem túl jó napjainkban. A MagNet - eltérő működése okán - előnyt tud ebből kovácsolni?

FZs: Sajnos ez így van, a bank szó manapság szitokszónak számít, és ez jogos abból a szempontból, hogy igenis a nagy kereskedelmi és befektetési bankok profitéhes üzleti modellje okozta a válságot. Az értékalapú bankok hírneve, és így a MagNet banké is viszont folyamatosan emelkedett a válság során.  Ezen pénzintézetek ügyfelei megértették, hogy nekik és a banknak is mekkora a felelőssége abban, hogy milyen a világ, mi épül az emberek bankban tartott pénzéből. A MagNet felismerte a saját ún. „edukációs misszióját” és sokféle eszközzel (pl. egy közösségi ház üzemeltetésével is) azon  dolgozik, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra egészen új irányokba is tudjon fejlődni.

eco: Ez pedig már a társadalmi felelősségvállalás témaköre. A MagNet-nél a CSR megszokott három lába (gazdasági, környezeti és szociális) a mi olvasatunk szerint kibővül egy negyedikkel is, a felelős hitelezéssel. Mit jelent ez?

FZs: Vállalunk bizonyos kötelezettséget a tekintetben is, hogy ügyfeleink által betétbe elhelyezett pénzükből kiket hitelezünk és kiket nem. Ezt hívjuk pozitív szűrőnek. Politikánk és alapfilozófiánk szerint olyan tevékenységeket finanszírozó hitelnyújtásokat kizárunk, amelyekkel valószínűleg ügyfeleink sem értenek egyet. Nem kívánjuk gazdaságilag erősíteni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul károsítják a környezetet, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat (pl. háborúkkal kapcsolatos ügyek), a fenntartható fejlődéssel ellentétes vagy káros tevékenységeket folytatnak (példa erre a romániai cianid bánya környezetkárosító hatása). Ezzel szemben pozitívan szűrjük, sőt aktívan keressük a kapcsolatot és finanszírozási lehetőségeket a valódi társadalmi értéket létrehozó, illetve a kiemelten környezettudatos vállalkozásokkal. Közösségi termékeink olyan hiteleket, projekteket, ügyféligényeket finanszíroznak, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését, fenntartását szolgálják.
A felelős hitelezésnél meg kell említeni a szakértőinket is, akik átvilágítják a befektetési lehetőségeket. Példa erre: egy falusi pék újabb pékség nyitását tervezi pár utcával odébb, amelyhez hitelt szeretne felvenni.  Ekkor belső és külső szakértőink minden aspektusból megvizsgálják a kérdést, ha pedig az eredmények azt mutatják, hogy a környék már nem bírna el még egy pékséget, így az biztosan tönkremenne, akkor bankunk ügyfelünk számára nem javasolja a hitelfelvételt

eco: Mára a MagNet a legnagyobb 100%-ban magyar tulajdonú bank. Az olvasóinkban felmerülhet a kérdés, miért fontos, hogy egy bank hazai tulajdonú, hiszen itt is részvényesek vannak, akik adott időszakonként pénzt vesznek ki osztalék formájában, valószínűleg nem is keveset.

FZs: A jelenlegi bankrendszer jóval több mint 50%-ban külföldi érdekeltség, az pedig nem mindegy, hogy a pénzintézet Magyarországon adózik-e vagy külföldön. Nálunk a gazdasági profitmaximalizálási szempontok előtérbe helyezése helyett kiemelten fontos, egyenrangú helyet kap a társadalmi és környezeti profittermelő hatás és képesség. A bankszektorra jellemző magas tőkearányos nyereségre (ROE) vonatkozó profitelvárásokat mi tulajdonosok jelentősen mérsékeljük, az 5-10%-os sávban határozzuk meg ennek a kívánatos szintjét. Emellett szigorú osztalékpolitikánk van: tulajdonosokként nem veszünk ki 30%-nál többet a Bank adott évi nyereségéből, 60%-ot a közösségi Banki modell fejlesztésére fordítunk, és a nyereség 10%-át a KAP program keretében - a Bank ügyfeleinek közvetlen rendelkezése alapján - civil szervezetek kapják.  A tulajdonosi szemléletben és a vezetési modellben tehát egyaránt érvényesül az önkéntesség, a bevonás, és a felelősségvállalás. Egy nemzetközi méretű, külföldi anyavállalattal rendelkező kereskedelmi bank esetében ezek a feltételek nem tudnak teljesülni.

eco: Mi a cél az elkövetkezendő 3-5 évben?

FZs: Jelenleg 29 035 darab folyószámlát kezelünk 16 432 millió forint értékben, a folyószámlák darabszáma havonta mintegy ezerrel nő. A 2014. március 30-i adatok szerint mintegy 56 841 millió forint értékben kezelünk betéteket és 44 935 millió forint értékben helyeztünk ki hitelt. Mindez mellett körülbelül 300 milliós profitot könyvelhetünk el. Az említett adatok első olvasatra akár soknak is tűnhetnek, ám a MagNet Bank piaci részesedése csupán kb. 0,5%. Azt gondolom, hogy ennek növelésére sok lehetőségünk van, ugyanakkor nem akarunk minden áron bővülni, számunkra az a legfontosabb, hogy az alakulásunkkor meghatározott elveink mentén haladjunk tovább. Szerintem nyitva áll az út csapatunk előtt az első magyar közösségi bank kiteljesítéséhez, úttörő szerepünk pedig jó irányba fogja vinni a hazai pénzügyi kultúrát.

eco: Úgy legyen! :)

 

A rovat új hírei

Hasonló

MagNet Bank: KAP 2015

80 civil szervezet részesült abból a közel 23 millió forintból, amit a MagNet Bank ügyfelei osztottak szét az általuk ...

A MagNet Netbank a legkedveltebb

Egy független felmérés eredménye szerint, a MagNet Bank ügyfelei értékelték a piacon a legkiválóbbnak a Közösségi Bank NetBank ...

Interjú Tulik Ágnessel

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szerencsejáték zRt. mennyire gondolkodik - és persze cselekszik - „ökosan”?

A rovat legolvasottabbjai