A felsőoktatás jövője és a kooperatív képzési rendszer - Interjú Ocskay Szilárddal, a NEXON ügyvezetőjével

Interjú

írta: ecolounge
2016/08/25

Augusztus 1-én kaptunk hírt arról, hogy egy főiskola és egy piacvezető vállalat közösen – Magyarországon elsőként – gyakorlati képzést indít el, mégpedig egy új tanszék felállításával és működtetésével. A Kodolányi (KJF) - NEXON partnerségből – a felek tervei szerint – olyan HR-szakemberek fognak kikerülni, akik bár friss diplomások, mégsem számítanak majd pályakezdőknek, hiszen a tanszék munkatársaitól megkapják majd a gyakorlati tudást. És mindez a NEXON irányából társadalmi felelősségvállalásként jelenik meg.

eco: Közleményüket olvasván, Konfucius egyik híres mondata jutott az eszünkbe: "Hallom - elfelejtem. Látom - emlékszem. Csinálom - megértem." Helyes ez a megközelítés?

OSz: Igen, helyesnek tartom ezt a megközelítést, amely egyre inkább teret nyer az iparban, az oktatásban, a szolgáltatási szektorban, beleértve a tanácsadói szakmát is. Azt tapasztalom, hogy a munkaadók előszeretettel preferálják – a bizonyítvány vagy oklevél mellett és/vagy helyett – a gyakorlati tudást, azaz a munkavállaló szakmai kompetenciái birtokában mielőbb képes legyen egy munkatevékenység ellátására, az elméleti ismeretek alkalmazására, egy technológia használatára. Ma már a cselekvő szintű tudás (azaz kompetenciák) elsajátítását tűzik ki a szakképzésben és felsőoktatásban is. A tanácsadó szakmában, ahol a NEXON már több mint 25 éve jelen van, tőlünk is elvárják, hogy ne csak tanácsokkal lássuk el ügyfeleinket (tehát ne csak „halljuk” és „lássuk” a nehézségeket), hanem az adott problémákra mielőbb megoldásokat is szállítsunk. Mi azonban nem csak tanácsot és szoftvereket adunk, de akár el is végezzük a feladatokat.

eco: Honnan indult és hogyan jött az ötlet, hogy a NEXON támogassa egy új felsőoktatási tanszék létrehozását?

OSz: A több éve tartó informális együttműködés 2014. május 9-én fordult át formális együttműködéssé, amikor a NEXON  és a Kodolányi János Főiskola „Stratégiai együttműködési megállapodást” kötött, amelyet követően 2014 őszén – a NEXON támogatásával – elindult a „Személyügyi üzleti szervező” szakirányú továbbképzés a főiskolán. Ennek keretében azt tűztük ki célul, hogy az itt végző személyügyi szakemberek kiléphessenek az adminisztratív HR-feladatok tradicionálisnak számító tevékenységéből, és – az emberierőforrás-menedzsment kulcsfeladatainak ellátásán túl  képessé váljanak a vezetést támogató üzletfejlesztő tevékenységek végzésére is. A főiskola oktatói és a NEXON szakemberei együtt állították össze a képzés tematikáját, aminek eredményeként alakult ki a nagyfokú üzleti orientációval bíró másoddiplomás képzés. A képzést a főiskola doktori fokozattal rendelkező oktatói és a NEXON gyakorlati szakemberei nyújtják. A külső tanszék létesítésének lehetősége már szerepelt az említett együttműködési megállapodásban. A főiskola szenátusa – nyilván az együttműködés többéves eredményeire alapozva – 2016. június 20-i ülésén megszavazta a Kulturális Tanulmányok Tanszék NEXON tanszéki csoportjának megalakulását. A hazai – de a nemzetközi viszonylatban is – innovatívnak számító kooperatív együttműködési formáció elsősorban a közösen létrehozott és több éve folyó „Személyügyi üzleti szervező” szakirányú továbbképzésre, a 2016 őszétől induló „Emberi erőforrás” alapképzési szakra, valamint a tervbe vett főiskolai duális képzés céljainak valóra váltására fókuszál.

eco: Mennyire nevezhető újszerűnek az együttműködés?

OSz: Én úgy látom, hogy már Magyarországon sem számít ritkaságnak és merésznek vagy forradalminak az ilyesfajta együttműködés. Tehát a NEXON sem fehér holló a Kodolányi János Főiskolával kialakított együttműködése tekintetében. A vállalatok és intézmények közötti együttműködésnek megvannak a jó gyakorlatai, például a gyakornoki képzés, az ösztöndíjak, a tehetséggondozó programok vagy a közös képzések formájában. Az innovatív vállalatoknál ma már evidenciának számít, hogy kiépítsék és működtessék a szakmába vágó felsőoktatási intézményekkel a tudás és a praxis kölcsönös átadását biztosító közlekedési csatornákat. Könnyű belátni, hogy az ilyen típusú együttműködések nyerő-nyerő pozíciót hoznak létre mindkét érintett fél számára. Több területen a kormányzat is ösztönzi az efféle együttműködéseket. Például az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzésére és támogatására – az ún. GINOP projekt keretein belül – a tervek szerint közel 3 milliárd forintnyi támogatást kíván fordítani a magyar kormány.

eco: Kockázatokkal számolnak?

OSz: Komoly kockázatai valójában nincsenek egy ilyen együttműködési projektnek. A legfőbb veszély talán az lehet, hogy ellaposodik vagy kihűl a kooperációs aktivitás. Ettől azonban mi nem tartunk, mert az informatika, illetve az informatikai megoldásokkal megtámogatott HR, ahol mi is működünk, a legdinamikusabban fejlődő iparág, és tele van kihívásokkal, amelyek táplálják az együttműködés motorját.

eco: A tanszék elindulásáról szóló közleményükben olvasható, hogy a projekt egyúttal a társadalmi felelősségvállalásuk. Miként képeződik le ez a lépés a társadalom számára, milyen változásokat eredményez(het) és mindezek milyen időn belül jelentkeznek?

OSz: A NEXON nemcsak egy szlogennek vagy évente egyszer letudható feladatnak tekinti a társadalmi felelősségvállalást, hanem tudatos és felelős vállalati magatartásnak. Úgy látjuk, hogy a szakképzésből és a felsőoktatásból egyre kevesebb informatikai szakember (pl. szoftverfejlesztő) jön ki, ráadásul nagy a lemorzsolódás, és a képzést sikeresen teljesítők is alacsony szintű gyakorlati tudással hagyják el a képzőintézmények kapuit. A vállalatok pedig a jelenleginél gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást várnak el a frissen végzettektől. Nem gondolom, hogy ezen a téren csak a kormányzatnak van teendője. A technikai fejlődés követésére csak akkor lesznek képesek az oktatási intézmények, ha ebben maguk a vállalatok is részt vesznek eszközökkel, laboratóriumokkal, oktatókkal és fejlesztési, támogatási projektekkel. Eltökélt szándékunk, hogy a NEXON ne csak szemlélője, hanem résztvevője is legyen a képzési folyamatok és rendszerek korszerűsítésének vagy egy-egy bennünket érintő szakma elfogadtatásának vagy tartalmi megújításának. Ez a filozófia motiválta társadalmi felelősségvállalásunkat akkor is, amikor négy évvel ezelőtt – a BGE, az MKIK és a NAV szakmai támogatásával – elindítottuk az Országos Bérügyviteli Bajnokságot, amely alkalmat teremt arra, hogy a bérügyvitel „láthatatlan hőseinek” munkáját a széles közvélemény jobban megismerje, és nyilvánvalóvá legyen, hogy lelkiismeretes és szakszerű munkájuk nélkül nincs sikeres szervezet. De a bajnokságon keresztül fontos közösségi célnak tekintjük az adó- és munkaügyi jogszabályok változásainak követését és helyes alkalmazását, kiemelten az adótudatosságának növelését és az önkéntes jogkövetés megszilárdulását. Évtizedek óta jelen vagyunk a szakképesítést nyújtó képzési piacon, amely meggyőzött bennünket – többek között – arról, hogy szükség van a Bérügyintéző OKJ szerinti (rész)szakképesítést is magába foglaló új, gazdagabb szakmai tartalommal bíró önálló bérügyviteli (alap)szakképesítés létrehozására, amelyre aztán mesteri cím is ráépülhet.

Ismeretes a mondás, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Azt vizionáljuk, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén kifejtett együttes vállalati erőfeszítések – jó kormányzati döntésekkel és más modernizációs folyamatokkal párosulva – elvezetnek a gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást adó képzési rendszerek kialakulásához, mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. Mindnyájan érdekeltek vagyunk a szakember-kibocsátás mennyiségi és minőségi növelésében, mert – a GDP mintegy 12%-át adó – IKT-szektor rendkívül tudásigényes iparág, fejlődését – a termelő iparágakhoz képest – alapvetően a rendelkezésre álló humánerőforrás minősége és mennyisége határozza meg. Napjainkban pedig rendkívül szűkében vagyunk ezeknek a magas hozzáadott értéket produkálni és az ország versenyképességét dominánsan javítani képes szakembereknek, akiket a nemzetközi fejlesztő és szolgáltató központok is nagymértékben fogyasztanak, mivel az informatika globális iparág.

eco: Úgy tudjuk, hogy – főleg az Egyesült Államokban – ez a modell elsősorban az IT szektorra jellemző, számos ismert vállalat szállt már be egyetemek támogatásába, például kutatás-fejlesztési projektek finanszírozásába. Mennyiben más ez a modell, melyet a KJF-el hoztak létre?

OSz: Sok országban folyik – hosszú évtizedek óta – a KJF és a NEXON között létrejött együttműködési modellhez hasonló kooperáció az oktatási intézmények és a vállalatok között. Sőt! Az Egyesült Államokban például az ilyen együttműködések jelentik sok-sok intézmény egzisztenciális létalapját. Régóta tudjuk, hogy az oktatás jelentős mértékben a gazdasági szféra tükörképe is. Ezért gyakorlatilag minden oktatási intézménynek szüksége van az elméletben és a gyakorlatban is otthonosan mozgó szakemberekre/szakértőkre, akik a jóváhagyott képzési program mellett képesek – ún. rejtett tantervként – a munkaerőpiac által igényelt kompetenciák, ezen belül elsődlegesen a professzió gyakorlásához szükséges szakmai és szociális kompetenciák kialakítására és fejlesztésére.

eco: Ez a kooperatív képzési rendszer szolgálhat mintaként?

OSz: Sok hozzánk hasonló vállalat van, amelyek nem csak az üzleti törekvéseikhez, hanem azokon túlmutató és önként vállalt közösségi értékekhez, a társadalmi és környezeti tartós tendenciákhoz is igazítják küldetésüket és felelős napi működésüket. A NEXON más vállalatokkal együtt folytatja a közösségi értékorientációs magatartását mindazért, hogy kifejezze elkötelezettségét a szociális és környezeti szempontok iránt, és mindezekre tekintettel tartós együttműködést alakítson ki a társadalmi és gazdasági élet más szereplőivel (pl. a Kodolányi János Főiskolával vagy az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetével). Határozottan tudom állítani, hogy felelős gondolkodásunkkal az üzleti tevékenységünk mellett hozzá kívánunk járulni a közösségi értékteremtéshez is. Azt tapasztalom, hogy egyre több vállalat ismeri fel, hogy nekik is van dolguk a közösségi terepeken. Persze nem dugjuk homokba a fejünket, ezért másokkal egyetemben mi is tudjuk, hogy a tisztességes, a szociális és környezeti szempontokat is magába integráló üzleti magatartás minden bizonnyal elősegíti egy szervezet hosszú távú fenntarthatóságát, erősíti az intézmény hitelességét, reputációját és az iránta megnyilvánuló bizalmat, a munkatársak megtartó képességét, s hozzájárul a partneri kapcsolatok javításához és gazdagításához.

A főiskolával közösen kialakított kooperatív modell szinte bármely országban és bármilyen portfólióval rendelkező felsőoktatási intézmény és vállalat között – tudatos előkészítés után – bevezethető és alkalmazható. Az együttműködésnek a kooperatív vagy duális formája globális trendnek tekinthető. A főiskola is – a hazai és nemzetközi tapasztalatokat felhasználva – céltudatos módon látott hozzá a kooperatív együttműködés kialakításához, amelynek nem csak a NEXON az egyetlen vállalati alanya. A folyamat első lépése az elméleti részben bevezetett ún. PIQ & Lead képzési modell volt, amelyet a stratégiai partnerséggel létrehozott vállalati együttműködések követtek.

Úgy vélem, hogy a kooperatív felsőoktatási modell alkalmazása jó válasz lehet a modernizációs kihívásokra bármely ágazatban, amely nem azonos a felsőoktatásban is alkalmazott duális képzéssel, ahol a hallgatók amellett, hogy nappali tagozatos hallgatóként a főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat, egy vállalatnál rendszeres szakmai gyakorlatot végeznek. A duális képzésnek nagy előnye, hogy a vállalatok már az egyetemi, főiskolai évek alatt saját „képükre" formálhatják a hallgatók tudását. Ráadásul a duális képzésben a tanulásért is fizetés jár. A havi juttatást ugyanis nemcsak a gyakorlati hetek alatt, hanem a szorgalmi időszakban is kapja a hallgató, amikor az a „munkája" hogy rendszeresen bejárjon a főiskolai, egyetemi órákra, megírja a dolgozatokat és elkészítse a beadandó feladatokat.

A NEXON és KJF által megvalósított kooperatív felsőoktatási modell elsősorban a tudomány és a szakmai praxis elvárásait is kielégíteni képes közös oktatási programok kialakítására fókuszál. Ennek során nem az állam által kialakított, jogszabályban kihirdetett képzési és kimeneti követelményekre alapozott programok szigorú, következetes végrehajtásán van a hangsúly, hanem olyan programok létrehozásán és megvalósításán, amelyeket az elméleti tudományok és a gyakorlat képviselői együttesen alakítanak ki. Így történt a mi esetünkben is, amely meggyőződésem szerint magában hordozza annak lehetőségét, hogy a képzést sikeresen befejezők – a gyakorlatorientált szakmai tudás birtokában – képesek lesznek rövid időn belül megfelelni az innovációs kihívásoknak akár az informatika, akár más ipari vagy szolgáltatási vertikumban.

eco: Milyen markerekkel, mérőszámokkal dolgoznak, hogyan értékelik ki a projekt sikerességét?

OSz: Számos paraméter alkalmas lehet az eredményesség mérésére, melyek közül kiemelhetem az érdeklődők számának növekedését, a lemorzsolódás szinte nullára csökkenését, a záróvizsgák érdemjegyeinek javulását, az elégedettség magas szintjét, illetve a szakdolgozati témák gyakorlatorientáltságát. Mindezeken túl én a kooperatív modell élményteremtő képességét tartom legfontosabbnak. Azt az érzelmi hatást, azt az ún. aha élményt, amely akkor keletkezik, amikor bemutatjuk, hogy a modern digitális eszközök és informatikai programok milyen támogatást képesek nyújtani a munkatársak mindennapi munkájához, legyen az bérszámfejtés, teljesítményértékelés vagy éppen munkaidő-tervezés. Ez a digitális forrásokból és megoldásokból származó élmény tartósnak is bizonyul, amely erős tanulási mágnesként működik, és képes tanulópadba kényszeríteni egész életen keresztül a magára valamit is adó munkavállalókat. Minden tapasztalás azt bizonyítja, hogy a minél korábban megszerzett és mélyen rögzült pozitív tanulási élménynél nem is létezik jobb és nagyobb ösztönző erő a folyamatos tanulás frontján.

eco: Mik a további terveik?

OSz: Meggyőződésem, hogy a NEXON, de Magyarország számára is a digitális gazdaság (az informatika-intenzív ágazatok) komoly lehetőségeket hordoznak. Piaci részesedésünket és versenyelőnyünket úgy kívánjuk fenntartani és növelni, hogy jelentős erőforrásokat fordítunk a fejlesztésre és új digitális megoldások létrehozására. A digitális transzformációnak nevezett új ipari forradalom küszöbét lépjük át napjainkban, ahol viharos gyorsasággal születnek olyan gépek, robotok, mesterséges intelligenciák, szoftverek és technológiák, amelyek alapjaiban változtatják meg a hétköznapokat is. Ebből, a gazdasági és társadalmi folyamatokra jelentős befolyással bíró digitális modernizációból a NEXON is ki kívánja venni a maga részét. Ezirányú üzleti törekvéseinkhez továbbra is hatékony és szinergikus partnerségeket kívánunk párosítani az oktatás szereplőivel.

 

A rovat új hírei

A Föld Napja margójára

Csodálatos alkotás ez, melyet a teljes harmónia jellemez. Mostanában viszont egyre megbízhatatlanabbul működik. - Köszönhetően az ...

Hasonló

Interjú Fáy Zsolttal

Fáy Zsolttal, a MagNet Magyar Közösségi Bank alapító tulajdonosával, igazgatósági elnökével beszélgettünk.

Interjú Tulik Ágnessel

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szerencsejáték zRt. mennyire gondolkodik - és persze cselekszik - „ökosan”?

Interjú Réti Évával

Újrahasznosított farmerekből készít egyedi ruhákat a Réthy Fashion. A cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Interjú dr. Szűcs Pannival

A BVK Zrt. Kommunikációs és Pr igazgatójával beszélgettünk a budapesti házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszerről.

A rovat legolvasottabbjai

A Föld Napja margójára

Csodálatos alkotás ez, melyet a teljes harmónia jellemez. Mostanában viszont egyre megbízhatatlanabbul működik. - Köszönhetően az ...