Kávé: egészséges-e a Földnek és nekünk?
Sokan vagyunk, akik nehezen tudjuk elképzelni az életünket a napindító fekete nélkül. Vajon jól tesszük, hogy ragaszkodunk a kávéhoz vagy nagy árat fizetünk érte?
Kávé - illusztrációForrás: pixabay.com
Szerző: Gideon Putra
Kávé - illusztrációForrás: unsplash.com
Szerző: Brian Suman
KávécserjeForrás: unsplash.com
Szerző: Rodrigo Flores
Kávés zsákokForrás: pixabay.com
Arabica cserjeForrás: commons.wikimedia.org
A kávé már hat évszázada teszi lendületesebbé az emberek hétköznapjait, igaz, hogy az első időkben csak az Arab-félsziget szúfi szerzetesei élvezhették a kultikus nedű áldásos hatásait, itt, azon belül is a mai Jemen területén kezdték el ugyanis termeszteni a cserjéket a 15. században. De nem kellett sokat várni arra, hogy világhódító útjára induljon az "arabok bora", ahogyan egyes vélekedések szerint akkoriban nevezték. A 16. századra megérkezett Perzsiába, Egyiptomba, Szíriába és Törökországba, emellett meghódította Dél-Indiát és Észak-Afrikát is. Közel-keleti utazók hozták Európába a 17. században, először a Balkánon, majd Olaszországban ismerték meg, végül Európa többi részén, valamint Délkelet-Ázsiában is elterjedt. Ahogyan az ital iránti kereslet egyre nőtt, egyre kiélezettebb verseny folyt a kávétermesztésért.
A hollandok úttörő szerepet vállaltak ebben a folyamatban, a 17. század második felétől az elsők között kísérleteteztek a termesztéssel. Először Indiába telepítettek a növényből, ahol kudarcot vallottak, de a mai Jáva szigetén már nagyobb sikereket értek el. Ezután terjesztették el a kávécserjét Szumátra és Celebes szigetein, a versenyből mégsem ők kerültek ki győztesen. A kávé francia közvetítéssel jutott el Brazíliába, a dél-amerikai ország pedig már 1852-re a világ legnagyobb gyártója lett, és ezt a státuszát máig őrzi. A kávé már a 18. század végére a világ egyik legjövedelmezőbb exporttermékévé vált, a kőolaj után a második legkeresettebb árucikk a világon. Az 1950-es évektől más országok is beléptek a világpiacra, azonban kisebb tételekkel. Brazíliát Vietnám, Kolumbia és Indonézia követi a sorban, emellett Elefántcsontpartot és Etiópiát is számon tartják a kávétérképen.
Kávé - illusztrációForrás: unsplash.com
Szerző: Brian Suman
A klímaváltozás és a tejeskávé elterjedése
A kávé nemzetség (Coffea) sok fajt számlál, ebből alapvetően kettőt, az arab kávét (Coffea arabica) és a robuszta kávét (Coffea canephora) termesztik. A két faj környezeti igényei jelentősen eltérnek: míg az arab kávé jobb minőségű alapanyagnak számít, jóval kényesebb a robusztánál, termesztése több körültekintést igényel, és a klímaváltozás is jobban sújtja. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet.
| A klímaváltozás következtében az arabica termőterülete várhatóan drasztikusan csökkenni fog. A WWF már 2015-ben figyelmeztetett a termőterületek drasztikus csökkenésére, emellett új betegségek is sújthatják a növényt, brit kutatók pedig már a lehetséges megoldáson gondolkodnak. A Nemzetközi Kávészervezet már az idei évre azt jósolta, hogy 502 millió zsákkal (egy zsák 60 kg) kevesebb lesz a kávétermés, mint a kereslet. A legfrissebb adatok szerint azonban 1.54 millió plusz zsák kávét termeltek idén, viszont ez is jóval kevesebb, mint a tavalyi 4.4 million plusz zsák. |
Jelenleg még az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávék 75%-át, a piac azonban változik, mely egyes vélemények szerint a tejeskávé elterjedésének is köszönhető. A hígított, ízesített italokhoz ugyanis a gyengébb minőségű, robuszta kávét is fel lehet használni, annál is inkább, mert ebben több a koffein, mint drágább társában. Az egyébként is gyakran kiszolgáltatott arabica termelőknek viszont nem túl előnyös az, ha csak az olcsóbb kávét tudják értékesíteni, ez pedig egész Latin-Amerika gazdaságára negatív hatással lehet.
KávécserjeForrás: unsplash.com
Szerző: Rodrigo Flores
Erdőket tönkretevő kávé(termesztés) kontra fenntartható forrásból származó kávé
A kávétermesztők bő 150 évig nagyrészt a fás, árnyékosabb helyeken termelték a kávét, mondhatni szimbiózisban az erdőkkel, a helyi növény- és állatvilággal, így a kávéültetvények jóformán beleolvadtak az erdőkbe. A 70-es és 80-as években azonban, a "mezőgazdasági forradalom" idején - egyúttal az egyre növekvő globális kávéigény kielégítésére is - megjelentek a sok napsütést és növényvédő szerek használatát igénylő hibrid kávécserjék, emellett a latin-amerikai ültetvényeket az Amerikai Egyesült Államok nagy összegekkel támogatta is technológiai fejlesztések céljából.
A tradicionális kávéültetvények és a szomszédos erdők lassacskán eltűntek, helyükön "nagyipari" méreteket öltő intenzív monokultúrás kávéültetvények létesültek, amelyek sok energiát és vegyszert igényelnek. A fakivágás és a vegyszerhasználat együttesen a talaj kimerülését és a vizek szennyezését eredményezte. Amikor a 90-es évek végén a kávé világpiaci árának drasztikusan zuhanásával összeomlott a kávépiac, azok a közép- és dél-amerikai kávétermesztők, akik addig még mindig a fás, árnyékosabb helyeken termelték a kávét, ugyancsak változtattak tradicionális művelési szokásaikon a termelési volumenük növelése érdekében.
| 1990 és 1995 között abból az 50 országból, ahol a legnagyobb arányú erdőirtások mentek végbe, 37-ben a kávétermesztés volt felelős a pusztításért. Szintén nem elhanyagolható a kávétermesztés hatalmas vízlábnyoma sem: egy csésze kávéhoz elegendő kávébab megtermeléséhez ugyanis 132 liter vízre van szükség. |
A fogyasztói igények változásával, így a környezettudatosság erősödével aztán az elmúlt évtizedekben több tanúsítvány is megjelent, melyek biztosítják a vásárlókat arról, hogy az adott termék fenntarthatóan tevékenykedő termelőktől származik:
- "Fenntartható kávé": A globális kávéiparban ezt az igazolást olyan piaci szereplők kaphatják meg, amelyek - ösztönzve a termesztőket a fenntarthatóságra - a termelés minden aspektusára kiterjedően teljesítik a környezetvédelemre, alkalmazottak jogaira, jólétére, termelő közösségek érdekeire vonatkozó előírt követelményeket. A legismertebb ilyen tanúsítvány a Rainforest Alliance (RA) Certified.
- "Fair Trade": Avagy a kölcsönös méltányosságon és a szabad kereskedelem elvén termesztett kávék (és további élelmiszerek) védjegyeinek összefoglaló elnevezése, amilyen például maga a Fair Trade jelölés, ugyanis több tanúsítvány létezik: ilyen például az az OXFAM védjegye, mely egyes vélekedések szerint az RA tanúsítási rendszerénél erőteljesebben fókuszál a gazdasági és szociális juttatásokra.
- "Bio": Az olyan - gyakran tradicionális körülmények között, azaz erdős területen, árnyékban termesztett - organikus kávék védjegye, melyek termesztése során kizárólag környezetbarát szereket használtak fel, azaz nem alkalmaztak műtrágyát és szintetikus növényvédőszereket. Az EU területén ilyen az un. "Biogazdálkodási tanúsítvány".
Kávés zsákokForrás: pixabay.com
Egészségesebb, mint gondoltuk
A kávénak számos pozitív egészségügyi hatására találtak bizonyítékot, miközben csak néhány olyan faktor van, ami miatt káros lehet az egészségre. A kávét sokáig a rák megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe, mivel tartalmazhat egy bizonyos akrilamid nevű anyagot, amely például az égett pirítósban és a chipsekben is megtalálható lehet. 2016-ban viszont arra a következtetésre jutott egy kutatás, hogy a kávé csak akkor rákkeltő, ha nagyon forrón, vagyis legalább 65 fokosan fogyasztják. Később készültek kutatások arról is, hogy a kávéfogyasztás enyhítik a vastagbélrák tüneteit és csökkenti a kiújulásának lehetőségét.
A kávé megítélésében valójában egy 2017-ben született, átfogó tanulmány hozhatott radikális fordulatot, mely Marc Gunter nevéhez fűződik. A tanulmány félmillió ember kávéfogyasztási szokásait vizsgálta szerte Európában, 16 éven keresztül, és megállapította, hogy azoknál, akik több kávét fogyasztottak, kisebb volt a szívbetegség és az agyvérzés kockázata, emellett a kávéivók kisebb eséllyel vesztették életüket rákban. Az ital jótékony hatásai a koffeinmentes változatra is érvényesek, ez is hasonló mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a hagyományos verzió, ami azt is bizonyítja, hogy a kávé pozitív hatása nem elsősorban a koffeinben rejlik.
Az angliai Bath Egyetemen azt találták, hogy a kávé szabályozhatja a vércukorszintet, mert a résztvevők csak felennyira ment fel a vércukruk egy cukros üdítő elfogyasztása után, amikor kávét ittak, mint amikor nem ittak. A Nottinghami Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.
Azt is tudjuk már, hogy genetikai különbségek döntik el, ki mennyire bírja a koffeint, de érdemes nem túlzásba vinni a fogyasztását, mert ehhez az anyaghoz hozzá lehet szokni, és beavatkozik a szervezet hormonegyensúlyába.
Arabica cserjeForrás: commons.wikimedia.org
A kávézaccot hasznosítsuk újra!
A kávézaccot nem kell kidobnunk, miután jóízűen elkortyoltuk a reggeli feketét (ha mégis kidobnánk, lehetőleg komposztáljuk!). Egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hányféle felhasználási lehetősége adódik az őrölt szemcséknek. Ezek közül leggyakrabban talán a növények táplálására illetve szagtalanításra használják a kávézaccot, de készíthetünk belőle bőrradírt, hajkondicionálót, és rovarriasztót is. Az igazán kreatívak azonban ennél is tovább mennek, ahogyan egy ismert divatmárka is tette, mely négány évvel ezelőtt megalkotta a részben kávézaccból készült cipőt.
Képek forrása:
1. Pixabay, Szerző: Gideon Putra
2. Unsplash, Szerző: Brian Suman
3. Unsplash, Szerző: Rodrigo Flores
4. Pixabay, Szerző: Bérengère MICHEL
5. Wikipedia
