Már csak alkalmazkodhatunk?
Egyértelmű, hogy Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban máris leköröztük a 20. századot.
Árvíz - A tengerszint emelkedik a klímaváltozás hatásakéntForrás: pixabay.com
Európában nőtt a természeti katasztrófák száma: ez derül ki az EU felméréseiből, és a katasztrófaadatbázisokból. A biztosítók összegzései ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a katasztrófák területi eloszlása módosulóban van.
Apokalipszis, most
Európában a 2000-es évek után látványosan megnőtt a természeti csapások száma a megelőző évtizedekez képest, de úgy tűnik, hogy még az egész huszadik századhoz viszonyítva is ez az évtized vezet katasztrófák terén. Az EM-DAT adatbázisa szerint, melyben 1900-tól kezdve több szempont szerint kereshetünk a természeti csapásokra, a Magyarországot érintő legnagyobb katasztrófák többsége a 21. században következett be. A legtöbb embert érintő csapások listája 1999-ben kezdődik, nyolc esemény történt 2000 után, és három 2013-ban. A legnagyobb károkat okozó csapások közül öt 2000 után, három pedig a 90-es években történt.
A világbank múlt év végén kiadott jelentése szerint évente nagyjából 200 milliárd dollárba kerülnek a természeti és időjárási katasztrófák. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg 50 milliárd dolláros költség globális szinten megnégyszereződött 30 év alatt. Az elmúlt 30 év katasztrófáinak összköltsége meghaladja a 4 ezer milliárd dollárt. Ennek nagyjából kétharmad része szélsőséges viharkárokhoz, áradásokhoz, szárazsághoz kapcsolódott, és több mint 2,5 millió ember életébe került.
A biztosítók szemével
A biztosítók úgy kalkulálnak, hogy a klímaváltozás évente 2 - 4% -os növekedést jelenthet a vagyonkárokat érintően. Ezzel együtt jár, hogy amint a klímváltozásból eredő kockázatok, úgy a biztosítási díjak is növekedni fognak az elkövetkezendő években.
A 2013-as év a Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítójának nemrégiben megjelent adatai szerint is speciális helyen áll katasztrófaszempontból. 2013-ban 880 katasztrófaesemény történt a világon, ami több az előző évekénél. Európában elsősorban az árvizek járultak hozzá a pusztításhoz, de a németországi jégeső is katasztrofálisnak bizonyult. Árvíz és viharkárok kapcsán januárban számoltunk be arról, hogy özönvízszerű esőzéssel kísért hatalmas vihar söpört végig Nagy-Britanniában, áradásokat és súlyos károkat okozva. Az EM-DAT szerint egyébként általában is az árvizek jelentik a leggyakoribb veszélyt világszerte. 2010-ben a 400 legnagyobb katasztrófából 183 árvíz volt. Ezekért pedig nagyrészt az emberi tevékenység felelős, nem kis részben a a folyószabályozásokon keresztül. Az árvízkárok 2013-ban elérték a 15,2 milliárd dollárt, miközben Európa összes biztosított vesztesége 2013-ban közel kétszer annyi volt, mint az 1980-tól 2012-ig tartó időszak átlaga.
A Generali Biztosító 10 ezerrel több esetet és 2,5 milliárd forinttal magasabb összeget regisztrált 2013-ban, mint az előző évben – ez körülbelül 6 milliárd forint kártérítést jelent a szélsőséges időjárással kapcsolatos károkra.
Eltolódóban a katasztrófaövezet
A Munich Re összesítése ugyanakkor arról is tanúskodik, hogy a katasztrófaövezet eltolódóban van. Úgy tűnik nem elsősorban ott történtek a katasztrófák, ahol várható volt. Míg 2012-ben a biztosítói károk 90%-a az Egyesült Államokban keletkezett, 2013-ban ez az arány 54%-ra csökkent, míg Európában 29%-ra nőtt.
Nemcsak a biztosítók, de a természettudósok is alá tudják támasztani az időjárás átalakulását: James Kossin, az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal kutatójának és munkatársainak mérései szerint a trópusi ciklonok egyre távolodnak az Egyenlítőtől. Az elmúlt három évtizedben már több, mint 50 kilométert tettek meg a pólusok felé.
A Világbank állásfoglalása
A Világbank az ENSZ 2013 évi varsói éghajlatváltozási tárgyalásain közölte, a globális éghajlatváltozással, a szélsőségesebb időjárási eseményekkel összefüggő károk értéke emelkedik. A Világbank szerint nagyobb segítséget kell nyújtani a veszélyezettet országoknak, hogy felkészülhessenek az időjárási katasztrófákra. Meglehetősen költséges lehet a katasztrófa-ellenálló épületek és a figyelmeztető rendszerek kiépítése, azonban számtalan élet menthető meg általuk. Írtunk korábban a Világbank e témában hozott állásfoglalásáról, a cikk ide kattintva is megtekinthető.
Az Unió is lép
Az Unió is egyre sürgetőbbnek érzi, hogy foglalkozzon az üggyel, és ugyan fontosnak tartja a megelőzést is, tavaly kidolgozott, éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiájában a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. Tavaly a Zöld Könyv névre hallgató tanulmánysorozat egyik része a természeti károk biztosításának szabályozásával foglalkozott, valamint átalakult a természetvédelmi témájú LIFE pályázatok szerkezete is oly módon, hogy nagyobb hangsúly kerüljön a klímavédelemre.
Hazai vonatkozás
Tavaly a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítőleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg. Magyarországon is egyre gyakoribbak az erőteljes nyári viharok, de már a jelenlegi téli időjárás is sokkal hektikusabb képet mutat, mint az megszokott volt 10-20 évvel ezelőtt. A klímaváltozás hatásaként nyáron várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék, az 1961-1990-es referencia időszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is megtörténhet. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az időszakhoz képest. A hőmérséklet, a csapadék és a szél okozta extrém jelenségek intenzitása növekedni fog. Jó példa erre 2013, mely 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt. A tavaszi időszakban nagyon nagy mennyiségű csapadékkal és árvizekkel találkozhattunk, majd a nyár hatalmas aszályt hozott.
