Azbeszt: Halálos épületek

Magazin

2015/06/21

Az azbeszt tündöklésének és bukásának forgatókönyve korántsem egyedi a civilizáció történetében. A széles körben felhasználható, tűz-, sav- és lúgálló anyag az építőipar számtalan problémájára megfelelő megoldásnak tűnt, és csak azután derült ki róla, hogy életveszélyes, miután olyannyira elterjedt, hogy nagyjából lehetetlenné vált megszabadulni tőle.

Már a 20. század elején születtek olyan tanulmányok, melyek felhívták a figyelmet az azbeszt káros hatásaira, és arra, hogy a gyárak dolgozóit halálos fenyegetésnek teszi ki, de ezek az adatok valahogy mégsem tudtak beavatkozni az események tragikus menetébe, mellyel az azbesztgyártás járt a XIX. századtól kezdve, miután a brit Turner & Newall cég azbesztszigeteléssel állt elő a textilgyárak gőzgépeinek dugattyúihoz.

Manapság a legváratlanabb helyeken találkozhatunk az azbeszttel a vízvezetékektől kezdve a fékbetéteken át a kárpitanyagokig. A jelenlegi becslések szerint körülbelül 400 000 - 450 000 m2-en található azbesztcement, ebből körülbelül 176 000 m2-nyi lakóházak falában. Emellett 100 ezer négyzetmétert borít szórt azbeszt szigetelés, és 100-200 millió négyzetméternyi tetőt azbesztpala. Ezek közül a szigetelésben található a legnagyobb arányban, 85%-ban azbeszt, így egyben ez a legveszélyesebb felhasználási forma is.

Az azbeszt közelében senki sincs biztonságban
Az azbesztfelületek korróziója során felszabaduló, aprószemcsés, szálas szerkezetű azbesztpor belélegezve azbesztiózis nevű tüdőbetegséget, mellhártya-, illetve tüdőrákot okozhat. Egyes vizsgálatok szerint például a palatetőkből évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ami évente 300-600 tonnára rúg. Ennek körülbelül 20 százaléka kerül a levegőbe, a többit lemossa a csapadék.

Az anyag a ’70-es években élte fénykorát, végül 2005-ben tiltották be Magyarországon, 2013-ban pedig az Európa Parlament határozatot fogadott el Európa azbesztmentesítéséről, melynek határidejét 2023-ra tették. A művelet nem lesz egyszerű, mert az azbeszt bontásával felszabaduló azbesztpor a levegőbe kerülve újra csak veszélyes övezetté teszi a környéket.

Veszélyes zónák az országban
Magyarországon elsősorban a volt azbesztgyárak mellett kockázatos az élet, Lőrinciben és Nyergesújfaluban láthatunk példát arra, milyen komoly problémákat okoz az azbesztszennyezés és a termelés maradványainak felelőtlen kezelése. A lőrinciek és nyergasújfaluiak ügye nagy botrányt kavart, a lakók és volt dolgozók ugyanis hiába fordulnak kártérítésért a bírósághoz. Különösen kiélezett a helyzet Lőrinciben, ahol a volt cementgyár területén évekig várt elszállításra körülbelül 80 tonna azbesztszármazék, melynek 10 év késéssel, csak idén áprilisban kezdték meg a szakszerű hatástalanítását. A vállalat utolsó tulajdonosa, a Huntyre Kft. vállalta ugyan az épület lebontását és a terület rekultivációját, ám a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva kezdett neki a munkának, kizárólag a hulladékvas kitermelésére koncentrálva.

A Selyp városrészben található, állami tulajdonú üzem 1971-től egészen 2004-ig ontotta magából az azbeszttartalmú termékeket, elsősorban cement- és azbesztcsöveket készítettek, míg az azbeszttilalom miatt el nem kezdték a gyár felszámolását. A vállalat ezután kézről kézre járt, és a Huntyre Kft.-től 2011-ben a Selyp Invest Kft.-hez vándorolt, mely szintén figyelmen kívül hagyta az előírásokat, ezért az önkormányzat 2014 szeptemberében feljelentette. Idén talán sikerül eltakarítani a romokat, a nagyjából 20 ezer köbméternyi veszélyes törmelék és a 7-8 ezer köbméternyi szennyezett föld ártalmatlanítására mintegy 1,3 milliárd forintot biztosít a kormány.

Nézzünk körül környezetünkben!
Az azbesztelőfordulások persze nem mindig kapnak hírverést. A gyilkos por ott rejtőzhet a lakóépületekben is, elsősorban Budapest, Tatabánya, Győr, Esztergom, Százhalombatta, Nyergesújfalu és Sopron panelházai kapcsán kezdhetünk gyanakodni. Ezeknek alagsorában ugyanis gyakran húztak fel azbesztszigetelést a födémekre, csövekre, mely szürkés, kékes illetve barnás színű, vattaszerű rostokban válhat le a felületről. Ha hasonlót észlelünk, semmi esetre se nyúljunk hozzá, kérjük szakember segítségét!

Az azbeszt története ismét annak példája, hogyan írta felül a gazdasági szemlélet az emberek egészséges élethez való jogát, miközben az építkezéshez számtalan környezetbarát anyag is a rendelkezésünkre áll.


A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...