Azbeszt: Halálos épületek
Az azbeszt tündöklésének és bukásának forgatókönyve korántsem egyedi a civilizáció történetében. A széles körben felhasználható, tűz-, sav- és lúgálló anyag az építőipar számtalan problémájára megfelelő megoldásnak tűnt, és csak azután derült ki róla, hogy életveszélyes, miután olyannyira elterjedt, hogy nagyjából lehetetlenné vált megszabadulni tőle.
Régi épületekben is jelen lehet - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
AzbesztpalaForrás: wikipedia.org
AzbesztplafonForrás: wikimedia.org
Már a 20. század elején születtek olyan tanulmányok, melyek felhívták a figyelmet az azbeszt káros hatásaira, és arra, hogy a gyárak dolgozóit halálos fenyegetésnek teszi ki, de ezek az adatok valahogy mégsem tudtak beavatkozni az események tragikus menetébe, mellyel az azbesztgyártás járt a XIX. századtól kezdve, miután a brit Turner & Newall cég azbesztszigeteléssel állt elő a textilgyárak gőzgépeinek dugattyúihoz.
Manapság a legváratlanabb helyeken találkozhatunk az azbeszttel a vízvezetékektől kezdve a fékbetéteken át a kárpitanyagokig. A jelenlegi becslések szerint körülbelül 400 000 - 450 000 m2-en található azbesztcement, ebből körülbelül 176 000 m2-nyi lakóházak falában. Emellett 100 ezer négyzetmétert borít szórt azbeszt szigetelés, és 100-200 millió négyzetméternyi tetőt azbesztpala. Ezek közül a szigetelésben található a legnagyobb arányban, 85%-ban azbeszt, így egyben ez a legveszélyesebb felhasználási forma is.
AzbesztpalaForrás: wikipedia.org
Az azbeszt közelében senki sincs biztonságban
Az azbesztfelületek korróziója során felszabaduló, aprószemcsés, szálas szerkezetű azbesztpor belélegezve azbesztiózis nevű tüdőbetegséget, mellhártya-, illetve tüdőrákot okozhat. Egyes vizsgálatok szerint például a palatetőkből évente négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ami évente 300-600 tonnára rúg. Ennek körülbelül 20 százaléka kerül a levegőbe, a többit lemossa a csapadék.
Az anyag a ’70-es években élte fénykorát, végül 2005-ben tiltották be Magyarországon, 2013-ban pedig az Európa Parlament határozatot fogadott el Európa azbesztmentesítéséről, melynek határidejét 2023-ra tették. A művelet nem lesz egyszerű, mert az azbeszt bontásával felszabaduló azbesztpor a levegőbe kerülve újra csak veszélyes övezetté teszi a környéket.
AzbesztplafonForrás: wikimedia.org
Veszélyes zónák az országban
Magyarországon elsősorban a volt azbesztgyárak mellett kockázatos az élet, Lőrinciben és Nyergesújfaluban láthatunk példát arra, milyen komoly problémákat okoz az azbesztszennyezés és a termelés maradványainak felelőtlen kezelése. A lőrinciek és nyergasújfaluiak ügye nagy botrányt kavart, a lakók és volt dolgozók ugyanis hiába fordulnak kártérítésért a bírósághoz. Különösen kiélezett a helyzet Lőrinciben, ahol a volt cementgyár területén évekig várt elszállításra körülbelül 80 tonna azbesztszármazék, melynek 10 év késéssel, csak idén áprilisban kezdték meg a szakszerű hatástalanítását. A vállalat utolsó tulajdonosa, a Huntyre Kft. vállalta ugyan az épület lebontását és a terület rekultivációját, ám a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva kezdett neki a munkának, kizárólag a hulladékvas kitermelésére koncentrálva.
A Selyp városrészben található, állami tulajdonú üzem 1971-től egészen 2004-ig ontotta magából az azbeszttartalmú termékeket, elsősorban cement- és azbesztcsöveket készítettek, míg az azbeszttilalom miatt el nem kezdték a gyár felszámolását. A vállalat ezután kézről kézre járt, és a Huntyre Kft.-től 2011-ben a Selyp Invest Kft.-hez vándorolt, mely szintén figyelmen kívül hagyta az előírásokat, ezért az önkormányzat 2014 szeptemberében feljelentette. Idén talán sikerül eltakarítani a romokat, a nagyjából 20 ezer köbméternyi veszélyes törmelék és a 7-8 ezer köbméternyi szennyezett föld ártalmatlanítására mintegy 1,3 milliárd forintot biztosít a kormány.
Nézzünk körül környezetünkben!
Az azbesztelőfordulások persze nem mindig kapnak hírverést. A gyilkos por ott rejtőzhet a lakóépületekben is, elsősorban Budapest, Tatabánya, Győr, Esztergom, Százhalombatta, Nyergesújfalu és Sopron panelházai kapcsán kezdhetünk gyanakodni. Ezeknek alagsorában ugyanis gyakran húztak fel azbesztszigetelést a födémekre, csövekre, mely szürkés, kékes illetve barnás színű, vattaszerű rostokban válhat le a felületről. Ha hasonlót észlelünk, semmi esetre se nyúljunk hozzá, kérjük szakember segítségét!
Az azbeszt története ismét annak példája, hogyan írta felül a gazdasági szemlélet az emberek egészséges élethez való jogát, miközben az építkezéshez számtalan környezetbarát anyag is a rendelkezésünkre áll.
