Ahol a természet a munkaadó
Horvátország legzöldebb szigeteként számon tartott Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Az ókorban, Róma idejében számüzetési hely volt, majd görög fennhatóság alá került. A legenda szerint itt szenvedett hajótörést Szent Pál apostol a Rómába tartó útja során.
A Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított, 100 km²-es szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet.
Kettős tórendszer
A sziget észak-nyugati részén található gazdag vegetációjú nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer - benne egy apró szigeten álló egykori Benedeik-rendi kolostorral. A tavak közül a nagyobbik enyhén sós vizű, a kisebbik pedig édesvizű. Ezeket egy évszádokkal ezelőtt épült keskeny csatorna köti össze a tengerrel, amely az árapály változásának megfelelően áramoltatja át és vissza a vizet: dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édes víz áramlik a tengerbe. A hagyomány szerint ez az árapály okozta vízszintváltozás hajtotta azt a vízimalmot, amelyet a Benedek-rendiek egykoron a két tó közé építettek. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mongúzhadsereg
Mljet érintetlen őserdeje egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért kiírtásukra 1910-ben a velenceiek mongúzokat telepítettek egyenesen Indiából. A kígyók természetes ellenségének számító emlősök hamarosan véget vetettek a veszélyes hüllők uralmának, számuk azonban azóta vészesen lecsökkent, mára két-három ezer tagúra becsülhető a helyi mongúzpopuláció.
Helyi gazdaságok
A mindennapos elfoglaltságot és megélhetést - a nemzeti park mellett - a tűzoltóság biztosítja (a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély), valamint a sziget egyetlen szállodája is munkalehetőséget nyújt a helyieknek. Virágzanak a családi gazdaságok is, ahol a legjellemzőbb az olívaolaj és a kecskesajt készítése, de egyesek citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket is előállítanak.
Kiemelt kép forrása