Az éghajlatváltozás fontos szerepet játszik a migrációban
Az éghajlatváltozás fontos szerepet játszik a migrációban, felerősíti a már meglévő politikai, társadalmi, gazdasági problémákat, amelyek arra késztetik az embereket, hogy útra keljenek, elhagyják lakóhelyüket, illetve szülőhazájukat - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója csütörtökön Budapesten.
A kép illusztrációForrás: AJTK
SUSCO Budapest 2018 - Környezeti migráció című nemzetközi fenntartható fejlődés konferenciaForrás: AJTK
Szerző: AJTK
Az igazgató az Antall József Tudásközpont által a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával szervezett SUSCO Budapest 2018 - Környezeti migráció című nemzetközi fenntartható fejlődés konferencián hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni rövid- és hosszútávú migráció között. Előbbinél, például egy földrengés vagy árvíz pusztítása után, a krízis elmúltával visszaköltöznek a lakosok. Ezzel szemben a hosszú távú migrációt kiváltó események után - a természeti erőforrások pusztulása, a vízforrások elapadása, a mezőgazdaság összeomlása - az emberek többé már nem térnek vissza oda, ahonnan elindultak - mondta Kőrösi Csaba.
A rendezvény köszöntőbeszédét Frank Spengler-től, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseltevezetőjétől hallhatta a közönség, aki rendkívül időszerűnek nevezte az éghajlatváltozással együtt járó migráció problémájának felvetését, nem csupán a globális fenntartható fejlődés biztosítása miatt, hanem az Európában a migrációról zajló viták miatt is. Frank Spengler a migrációt kiváltó okok közé sorolta az éghajlatváltozás mellett a rossz infrastruktúrát, a szegénységet és a polgárháborús környezetet is.
Az idei rendezvény megnyitó előadását Franco Frattini, a Nemzetközi Szervezetek Olasz Egyesületének (Italian Society for International Organizations) elnöke tartotta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Afrikában egyre jelentősebb probléma az elsivatagosodás, főként a szubszaharai térségben, miközben csökken a vízlelőhelyek száma. A jövőben azonban pont a vízhez való hozzáférés lesz az oka a fegyveres konfliktusosoknak a térségben - tette hozzá. Az Afrikából Európába tartó tömeges migráció megállításához az európai országoknak, cégeknek olyan projekteket kellene finanszírozni Afrikában, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésére, illetve a környezet romlásának megállítására fókuszálnak - mondta.
A SUSCO Budapest 2018 konferencia első panelbeszélgetésében a résztvevők olyan tudományos adatokkal ismerkedhettek meg, melyek egyértelműen alátámasztják a globális klíma gyors változását. Emellett a szakértők rámutattak az éghajlatváltozás és a gyorsan változó környezeti feltételek migrációs döntésekre hatást gyakorló szerepére, melyek tömegeket késztethetnek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket.
Az előadók megvitatták az elvándorlás és az éghajlatváltozás kezelésének lehetséges módjait, mivel a romló környezeti feltételek egyre növekvő biztonsági kockázattá és ezáltal konfliktus forrásává válhatnak. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szóban forgó kihívások csak szoros együttműködésen és kötelező érvényű nemzetközi megállapodásokon keresztül válhatnak kezelhetővé, az egyes országok külön-külön adott reakciói nem képesek megfelelően kezelni környezetet érintő globális problémákat.
SUSCO Budapest 2018 - Környezeti migráció című nemzetközi fenntartható fejlődés konferenciaForrás: AJTK
Szerző: AJTK
A gondolatébresztő beszélgetésért köszönet illeti Radics Kornéliát, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét, Robert Stojanovot, a Mendel University oktatóját, Franziska Fabritius-t, a Konrad-Adenauer-Stiftung kutatóját, és természetesen a beszélgetés moderátorát, Glied Viktort, a Pécsi Tudományegyetemen adjunktusát.
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arról számolt be, hogy becslések szerint 2050-re 200 millióra emelkedhet a környezeti menekültek, az éghajlatváltozás következtében előforduló időjárási katasztrófák miatt otthonukat elhagyók száma. Az OMSZ elnöke hozzátette, 2016-ban az időjárással összefüggő katasztrófák, például az árvizek, hurrikánok, 23,5 millió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Ugyanakkor megjegyezte, ezeknek az embereknek a nagy része abban az adott országban maradt, amelyben él, így az esetek többségében belső migráció történt. Radics Kornélia emlékeztetett: az ipari forradalom óta 1,0 Celsius-fokkal nőtt a Földön az átlaghőmérséklet, ezzel párhuzamosan az atmoszféra összetétele is jelentősen megváltozott. Az iparosodási időszakhoz képest a légkör szén-dioxid-koncentrációja 44 százalékkal, a metáné pedig 153 százalékkal emelkedett.
A konferencia második panelében az előadók felhívták a figyelmet a világszerte egyre súlyosabb mértékben tapasztalt vízhiány lehetséges megoldásaira.
Sid Vollebregt, az Elemental Water Makers társalapítója bemutatta cégük tengervíz sótalanítására irányuló megoldásait, kiemelve a monetáris és társadalmi szempontokat és kihívásokat.
Dai Yamawaki, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) képviseletében bemutatta a kérdés politikai oldalát, főként arról számolt be, hogy a FAO hogyan célozza meg a vízhiány megoldását a környezet károsítása nélkül.
Thomas Festerling a GreenTec Capital Partners alapítója az afrikai befektetések legnagyobb kockázataira irányította a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy milyen lépéseket szükséges tenni a régió értékláncának továbbfejlesztése érdekében.
A beszélgetést Christina Catherine Krause, a Konrad-Adenauer-Alapítvány menekültügyért és migrációért felelős koordinátora vezette.
Záró beszédében Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy rendszerszintű megoldásokra van szükség a rendszeres kihívásokra. Irén Márta, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója záró megjegyzéseiben kiemelte a személyi felelősséget a megoldások megtalálásában.
Képek forrása:
Kiemelt kép (illusztráció): Darfur-i menekülttábor - Csád, Afrika, forrás: Wikipedia, szerző: Mark Knobil
Második kép: SUSCO Budapest 2018 - Környezeti migráció című nemzetközi fenntartható fejlődés konferencia
