Klímaváltozás hatása: Eddig soha nem látott menekültválság küszöbén áll az emberiség!

Hír

írta: ecolounge
2017/11/12

A legoptimistább becslések szerint is, csak a következő évtizedekben több tízmillió ember kényszerül majd arra, hogy elhagyja szülőföldjét az éghajlatváltozás miatt.

Az Environmental Justice Foundation (EJF – Környezeti Igazságosságért Alapvítvány), mely a klímaváltozás által sújtott populációk jogainak védelmét tűzte zászlajára, új jelentést adott kiEbben biztonsági és katonai szakértők segítségével vizsgálják a kérdést, hogyan hat a változó időjárás az élelmiszerellátásra és ez hogyan befolyásolja az elvándorlást
Külön fejezet szól arról, hogyan járulhatott hozzá a szárazság a szíriai polgárháború kirobbanásához azzal, hogy 2006 és 2011 között 1,5 millió ember kényszerült migrációra, mert nem jutott élelemhez és munkához. (Többek közt a szíriai helyzetről is beszélgetett főszerkesztőnk Orbán Balázzsal, a Migrációkutató Intézet főigazgatójával, az interjú első része itt olvasható.)

Egyébként 2008 óta évente 21,5 millió ember hagyja el otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez naponta 59 600, vagyis percenként 41 embert jelent. Az elmúlt három évtized mind melegebb volt, mint bármelyik megelőző évtized 1850 óta, és 2015-ben a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1 fokot, így egyes előrejelzések szerint az időjárás változása 720 millió embert taszíthat mélyszegénységbe.

Egy 2013-as tanulmány szerint (cikkünk itt) az éghajlatváltozás hatására világszerte 56%-al gyakoribbá válhatnak az összecsapások.
"A kapcsolat az emberi konfliktusok és a klímaváltozás között egyre meggyőzőbb." - nyilatkozott 2013-ban Solomon M. Hsiang, a kutatás vezetője, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Az eredmény bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a szokatlanul magas hőmérséklet több 10 000 esettel növeli az egyének közötti konfliktusok átlagos számát, és több mint 50%-al a "csoportok közötti" erőszakos fellépést, pl. a proxyháborúkat. Persze nem ez az egyetlen ilyen tanulmány, mely a klímaváltozás és az erőszak kapcsolatát vizsgálta: 2014-ben Az USA Haditengerészeti Elemzések Központjának Katonai Tanácsadó Tanácsa adta ki jelentését, melyben arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és hogy az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). A tanulmány szerint a tengerszint emelkedése Indiában, Bangladesben és a vietnami Mekong-deltában a lakosságot és az élelmiszerellátást egyaránt veszélyezteti, ami újabb menekülthullámmal fenyeget (erről a tanulmányról itt olvashat).

A klímaváltozás egyrészt olyan lassabb átalakulások formájában mutatkozik meg, mint az olvadó sarki jég és az emelkedő tengerszint, a föld és a talajvíz sótartalmának növekedése, szárazság és elsivatagosodás, illetve a változó csapadékmennyiség. Másrészt hirtelen szélsőséges időjárási eseményeket produkál, mint a viharok, áradások, erdőtüzek, hőhullámok.

Az éghajlatváltozás egyes térségekben a mezőgazdasági rendszerek teljes elsorvadásához, éhinséghez vezet: Az ENSZ egyik legfrissebb jelentése szerint a több mint egy évtized javuló tendenciái után az éhezés újra nőtt és tavaly már 815 millió embert érintett bolygónkon (520 millió éhező Ázsiában, 243 millió Afrikában, 42 millió Latin-Amerikában és a Karibi-térségben).

Az éhezés mellett szintén óriási problémát jelent az egyre kiterjedtebb ivóvízhiány.
Jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve. A következő 25 évben a fokozódó szárazság és vízhiány miatt még többen indulnak majd útnak a Közel-Keletről Európa felé. A World Resources Institute által összeállított, a vízhiány által leginkább sújtott országok 33-as listáján 14 Közel-Keleti ország, köztük Bahrein, Kuvait, Katar, Izrael, Szaúd Arábia, Omán, Irán és Libanon szerepel. A listán ott van az Egyesült Arab Emirátusok is. Mohammed bin Zayed al-Nahyan, Abu Dhabi uralkodója egy interjúban a Guardian-nek azt mondta: „Számunkra a víz már fontosabb mint az olaj." (Ennek fényében már érelmet nyer az "őrült" terv, mely szerint antarktiszi jéghegyeket tolnának be hajókkal az Arab-öbölbe.)

Az ivóvízkrízis témája l
egutóbb szeptemberben került fókuszba, az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán, melyen Áder János köztársasági elnök újfent rávilágított a tényre: A vízválság háborúkhoz vezethet. A probléma súlyát a köztársasági elnök a jordániai helyzettel érzékeltette: Jordánia, amely a világ második legszárazabb országa és hatalmas menekülthullámot volt kénytelen fogadni a közel-keleti konfliktus miatt, az ország GDP-jének öt százalékát költi az oda érkezett menekültek ellátására. "Ha ehhez hozzáadjuk a klímaváltozás következményeit, az egy főre eső víz radikális csökkenését, a folyók vizének elapadását és a társadalmi feszültség növekedését, akkor bizony látható, hogy egy ország részben a klímaváltozás, részben a klímaváltozás következtében kialakult migrációs hullám miatt nagyon súlyos konfliktussal kénytelen megküzdeni".

A globális ivóvízhiányról szóló átfogó cikkünket itt tekintheti meg.

Az EJF jelentése elsősorban az afrikai és a közel-keleti klímahelyzetet tárgyalja, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlett országok sem menekülhetnek a szélsőséges időjárás következményei elől, ahogyan azt a hurrikánoktól sújtott Egyesült Államok példáján láthattuk. A szervezet szeretné elérni, hogy kormányközi megállapodás szülessen a klímamenekültek védelméről (ugyanis a nemzetközi humanitárius jog jelenleg nem ismeri el a klímamenekült kifejezést, így védelemre nem is jogosultak azok, akik az éghajlatváltozás okai miatt hagyták el országukat).

"A klímaváltozás az a kiszámíthatatlan összetevő, melyeket ha hozzáadunk a jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai feszültséghez, könnyen robbanásveszéllyel fenyeget" mondta Steve Trent, az EJF ügyvezető igazgatója. – "Gyorsan változó világunkban a klímaváltozást prioritásként kellene kezelniük a döntéshozóknak és üzleti vezetőknek, különös tekintettel az erőszakos konfliktusokra és a tömeges migrációra, melyeket kiválthat." - Trent bízik abban, hogy még nem késő lépni, és azzal, hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását és nemzetközi jogi mechanizmussal védjük a klímamenekülteket, nemcsak a rugalmasságunkat fejlesztjük, hanem gazdasági haszonnal is számolhatunk, és biztonságos jövőt építhetünk a bolygónknak. A klímaváltozás nem vár, mi sem tehetjük.

Trent javaslata bár elsőre humánusnak tűnhet, nem igazán végiggondolt, hiszen a század közepére (de legkésőbb a végére) már kezelhetetlen állapotokkal kellene szembenézniük a mostani célországoknak, amennyiben kizárólagosan a befogadó politikát választanák. Az ENSZ Egyetem Környezeti és Emberi Biztonság Intézete szerint 2050-re 50 és 200 millió lehet azoknak az embereknek a száma, akik a klímaváltozás miatt arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat. Ám ez csupán a legoptimistább (egyesek szerint tudatosan "lecsillapított") forgatókönyv: A jelenlegi trendeket figyelembe véve ennél jóval nagyobb volumenről beszélhetünk, 2100-ra már több milliárdan is lehetnek azok, akik klímamenekültként várnak majd a tömeges áttelepítésekre. A két legnagyobb kibocsátó térség Közel-Kelet és Észak-Afrika lesz, ahol az átlaghőmérséklet folyamatosan növekszik (érintett populáció 500 millió fő).
Egyébként a jelenleg zajló bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián is téma a klímamigráció: Az ott elhangzottak szerint éves szinten 25 millióan válnak földönfutóvá a klímaváltozás miatt, ez azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt.

Mi lehet akkor a megoldás? - A kibocsátó térségeket lehetőség szerint helyben kell segíteni - erre pedig - az anyagi források mellett - adottak mind a tudásbázisok, mind a technológiák a jelenlegi migrációs célországok (és úgy általában a fejlett régiók) részéről. Jól megtervezett és összehangolt lokális helyzetkezeléssel a kibocsátó térségek lakói szülőhazájukban maradhatnának, arról nem is beszélve, hogy gazdasági szempontból is jóval kifizetődőbb, mint a klímamigráció meggondolatlan támogatása (vagy akár annak indukálása?). Természetesen a befogadó politikát sem szabad elvetniük a majdani célországoknak, szükség szerinti módon alkalmazniuk is kell az olyan szomszédos térségekre vonatkozóan, ahol esély sincs a helyi beavatkozásra: ilyenek például a növekvő vízszint súlytotta szigetállamok (melyek megmentésével ez idáig a legkevésbé foglalkozott a nemzetközi politikai és gazdasági elit).


Fotó: Légifelvétel a Zaatari menekülttáborról - Jordánia, 2013. július 18. - a kép illusztráció, forrás: wikipedia, szerző: Planet Labs, Inc.

 

forrás: theguardian.com, ejfoundation.org

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Vizeink fele sem egészséges!

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai ...

Nagyot ugrott tegnap Európa!

A Nagy Ugrást először 2005-ben szervezték meg, azóta 34 ország vett benne részt az évek során. Magyarországon 2008-ban ugrottak ...