Özönlő klímamenekültek
Nem a klímaváltozás okozza a menekült- és migráns áradatot, de nem állíthatjuk, hogy nem játszik szerepet benne.
Menekülttábor Jordániában, 2013 júliusábanForrás: wikipedia.org
Mint tudjuk a növekvő szír migráció kiváltó oka a helyi fegyveres konfliktusokon alapszik. Azonban nem téveszthetjük szem elől az erőszak elburjánzását elősegítő egyéb körülményeket sem (külön tanulmány készült a hőmérséklet emelkedése és az emberi konfliktusok közötti párhuzamról, melyről bővebben ide kattintva olvashat).
A National Academy of Sciences tudományos dokumentuma szerint a 2011-es szíriai felkelés és az azt követő menekültkrízis egyik okozója a termékeny szántóföldeken is tapasztalható súlyos szárazság. Az aszályt a tanulmány szerint "valószínúleg a klímaváltozás okozta". "Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a 2006-2010-es szárazságnak szerepe volt a szíriai konfliktus létrejöttében. A feljegyzett adatok alapján ez volt az eddigi legsúlyosabb aszály ebben a régióban. Széles körben okozott terméskiesést, a termelők ennek következtében a környező városokba kényszerültek. Az egy évszázados adatok összevetésével erős a gyanú, miszerint az emberi tevékenység a súlyos és hosszantartó szárazság elsődleges okozója."
Az egyre súlyosbodó konfliktus elől több százezer szíriai menekült külföldre, 2012 októberében számukat már legkevesebb 470 000 főre becsülték. A menekülők elsődleges célpontja Törökország volt. A török kormány az őket befogadó menekülttáborokat Hatay tartománybanban, a szíriai határ mellett hozta létre. További mintegy 185 000 ember menekült Jordánia területére, Libanonba 90 000, és mintegy 35 000 szíriai kurd menekült Észak-Irakba, az autonóm Kurdisztán régióba.
Azonban tisztázni kell: több egyéb tényező is szerepet játszik a társadalmi feszültség és a fegyveres konfliktusok kialakulásában. Tehát nem a klímaváltozás okozza őket, de a kialakulásukban szerepet játszott.
És ha 1 Co globális hőmérséklet emelkedésnek ez az eredménye, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, mi lesz a következő generációkkal 2-4-6 Co növekedés esetén? Ilyen körülmények között a tömegmigráció (a klímaváltozás eredményezte klímamigráció) óriásira fog növekedni. 2014-ben a Világbank jelezte, hogy a klímaváltozás okán a szárazság problémája eszkalálódni fog, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A termények elpusztulnak, miközben tovább fog csökkenni az ivóvíz mennyisége (az ivóvízről, mint "kék aranyról" itt írtunk). Például Bagdadban jelenleg évente 8 olyan nap van amikor hőhullám éri a régiót. Számítások szerint 2 Co globális felmelegedésnél 90 extrém forró, hőhullámokkal szabdalt nap lesz. 4 Co esetén ez a szám felugrik 115-re! Amman, Dasmascus, Beirut, Riyadh esetében is hasonló számokról beszélünk.
ecolounge kiegészítés: A természettel kötött íratlan megállapodást az ember egyoldalúan megszegte. Látnunk kell, hogy a Föld nevü zárt rendszert és annak erőforrásait olyannyira kizsigereltük az elmúlt évtizedekben, hogy az egyensúly felborulóban van. Fogyasztói társadalmunk fenntartásának áteresztőképessége immáron a túlfogyasztásban rejlik, ezért évről-évre egyre több erőforrást használunk fel a megszokott körülményeink fenntartása, vagy éppen a megcélzott életszínvonalunk elérése érdekében. Mindeközben pedig - elsősorban a szegény, fejlődő országokban - évek óta zajlik a népességrobbanás. 2040-re 9 milliárdan leszünk a Földön a legoptimistább becslések szerint is (a pesszimistább számításokat alapul véve 2050-re már 10 milliárd embert kell eltartaniai a Földnek). Persze azt korai lenne kijelentünk hogy az emberiség mattot adott magának (kíváncsian várjuk pl. a párizsi klímacsúcs gyakorlati eredményeit), de tény, hogy a szakadék szélén táncolunk, amelynek a mostani migrációs helyzet csupán az egyik előfutára. 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog vízhiányos területen élni, de már napjainkban is több, mint egymilliárd ember nem jut ivóvízhez. Az éveken belül meginduló népvándorlási hullám fő okozója tehát az ivóvízhiány lesz, amely tán a legnagyobb kihívásként és megoldandó problémaként fog bekerülni az emberiség egyetemes történelmébe.
