Az első pápai ökokörlevél
Ferenc pápa második enciklikája a teremtett világ védelméről szól. Ez az első olyan pápai körlevél, amelyiknek témája a környezetvédelem.
Ferenc pápaForrás: wikimedia.org
Csütörtökön mutatták be Ferenc pápa második enciklikáját, mely a környezet, vagyis a teremtett világ védelmével foglalkozik. Az enciklika címe Szent Ferenc Naphimnuszának, a teremtés dicséretét zengő énekének egy részlete: Laudato si' - Áldott légy. Alcíme: a közös otthon gondozása, és a keresztények és más vallásúak, a hívők és laikusok együttműködésére szólít fel a teremtett világ védelmében.
Az emberiség kihívásának nevezi az éghajlati változásokat és az ezek által okozott környezeti, gazdasági, politikai-társadalmi problémákat. A pápa kiáll a vízhez való jog és a biodiverzitás tiszteletben tartása mellett és hangsúlyozza, hogy a környezeti problémák kezelése egyben a világ szegényeire, a "kirekesztett" milliók kiáltására való odafigyelést is jelenti.
A körlevél célja
Az enciklikák a pápának egy meghatározott témát feldolgozó körlevelei, amelyeket általában a világ püspökeihez, a papsághoz és a hívekhez valamint gyakran a laikusokhoz intéz. E dokumentumok hagyományosan egyházi kérdéseket tárgyalnak, de mint a jelenlegi is mutatja, egyre nagyobb szerephez jutnak bennük a társadalmi kérdések is. A pápa ezúttal gazdasági, politikai hatást és változást is vár a közleménytől, melynek egyik apropója az év végi, párizsi klímacsúcs.
Az ENSZ említett konferenciájának célja annak a megállapodásnak a létrehozása, mely biztosítja, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése ezen évszázad végéig az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 fok alatt maradjon. A tagállamoknak ezért vállalniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását.
Az enciklikákon egyébként mindig nemzetközi csapat dolgozik, mely egyházi emberekből és tudósokból áll. Így a bemutatón is jelen voltak a nemzetközi egyházfők és a tudomány képviselői, részt vett a szintén a környezetvédelem mellett elkötelezett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka küldötte, valamint John Schellnhuber, a Potsdamban működő Éghajlati Hatáskutató Intézet (Pik) igazgatója is.
Magyar bemutató
Magyarországon Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke mutatta be és elemezte az enciklikát sajtótájékoztató keretében. Kiemelte, hogy a dokumentum egyik legfontosabb felszólítása, hogy „lépjünk ki az önpusztítás spiráljából”. Azt is elmondta, hogy a pápa igyekszik cselekvésre buzdítani a politikusokat és tudósokat, ezért az ötödik fejezetben azt hangsúlyozza, hogy mit lehet és mit kell tenni a teremtett világ védelmében, mégpedig sürgősen, mert ahogy fogalmaz, "a 24. órában vagyunk”. A katolikus püspök idézte a dokumentum 188. pontját, amelyben meglátása szerint a pápa a nem hívő embereknek akart üzenni: "Az egyház nem törekszik arra, hogy értelmezze a tudományos kérdéseket, sem arra, hogy a politika helyébe lépjen, de felszólít egy becsületes és átlátható vitára, hogy a részszükségletek vagy az ideológiák ne sértsék a közjót, és ebben az egyház segítő közösségként részt akar és részt is kíván venni."
Veres András kiemelte, hogy általában a teológia és a most megjelent enciklika sem a környezetvédelemről, hanem a teremtett világ védelméről szól, és a pápa utal is arra, hogy szerinte a környezetvédelemben az az ember lesz igazán elkötelezett, aki életét és a világot is a teremtő Istentől kapott ajándéknak tekinti. A dokumentum szerint a teremtett világ az emberrel való relációjában válik értelmessé. Ökológiai megtérésre van szükség, mondja Ferenc pápa Szent II. János Pál pápát idézve. A keresztény ember számára isteni felszólítás a föld "gondozása" de azért, hogy ennek a kötelességének eleget tudjon tenni, szükséges a párbeszéd a más vallásúakkal és a nem vallásos emberekkel is - ismertette Veres András. Hozzátette: Ferenc pápa párbeszédkészségét és figyelmességét jelzi, hogy a dokumentum két imádsággal fejeződik be, melyek közül az egyik a hívő, de nem keresztények számára, a másik pedig a Krisztus-követők számára íródott.
Veres András a dokumentum fejezeteit röviden bemutatva elmondta: az első fejezetben a pápa vázolja a problémákat, és arra buzdít, hogy "alakítsuk személyessé ezeket a problémákat". A vízhiány, az élővilág sokféleségének pusztulása, az éghajlatváltozás és az ökológiai adósság az első fejezet főbb témái. A második fejezetben Ferenc pápa azokat a bibliai szövegrészeket tárgyalja, amelyekből a teremtésvédelem a hívő ember számára következik. Veres András kiemelte ezeknek a szövegmagyarázatoknak az újszerűségét és "megszólító" jellegét. A harmadik fejezet a jelenlegi helyzet okait keresi, és elsősorban a technokráciában, valamint abban találja meg, hogy az ember mindent önmagából kiindulva akar használni.
A negyedik fejezetben Ferenc pápa többek között azt taglalja, hogy az ember nem tekinthet a természetre úgy, mint tőle független valóságra, hiszen "mindennap kapcsolatban állunk mindennel". Minden teremtett dolog az emberek számára adott ajándék. Újfajta szolidaritásra van tehát szükség, és nemcsak az egymást követő nemzedékek között, hanem egy adott nemzedéken belül is. Hiszen például a levegő- vagy a vízszennyezés sem szorítható államhatárok közé. Az ötödik fejezet szól a teendőkről, a hatodik fejezet egy ökológiai spiritualitás vázát mutatja meg, és kiemeli, hogy a változáshoz művelésre és nevelésre van szükség. Akkor fog az ember teremtett világhoz való viszonya megváltozni, ha motivált rá és nevelik erre.
Egyház és környezetvédelem
Ez az első olyan enciklika, amelyiknek témája a környezetvédelem, az ökológiai kérdésfelvetés ugyanakkor nem újkeletű a Katolikus Egyházban. Ferenc pápa megválasztása óta szorgalmazza a megfogalmazása szerint "fék nélkül kizsákmányolt" környezet védelmét és elődei is fontosnak tartották, hogy foglalkozzanak a témával.
VI. Pál pápa 1972-ben üzenetet küldött a stockholmi konferenciára, az ENSZ első kimondottan környezetvédelmi témájú világrendezvényére, II. János Pál pápa 1987-es enciklikájában (Sollicitudo rei socialis) pedig külön szakaszt szentelt az ökológiának, és a teológiai kutatás fényében tárgyalja a környezetvédelmi eredményeket. XVI. Benedek pápa a humánökológiai nézőpontot hangsúlyozta, amely szerint a környezetvédelem kérdése szoros összefüggésben van azzal, hogy az ember hogyan tekint saját magára és az őt körülvevő világra. 2010-ben, a béke világnapján üzenetben szólította fel a fejlett világot, hogy az vizsgálja felül pazarló életformáját.
A zöld szervezetek válasza
Az enciklikára a környezetvédelmi szervezetek is reagáltak, a Greenpeace és a WWF is elégedettségét fejezte ki a dokumentum kapcsán. Yolanda Kakabadse, a WWF International elnöke a következő nyilatkozatot tette közzé az enciklika megjelenését követően: “Ferenc pápa üzenete egy régóta várt morális megközelítéssel egészíti ki az éghajlatváltozással kapcsolatos párbeszédet. Az éghajlatváltozás már nem csupán tudományos, hanem egyre inkább az életünket és a jövőnket érintő morális és etikai kérdés is. Mindannyiunk életére, megélhetésére és jogaira hatással van, de főleg a szegénységben élő, a társadalom peremére szorult és kiszolgáltatott közösségeket sújtja.
A természetet és az emberiséget sújtó kihívással szembesülve tiszteletet kell tanúsítanunk közös otthonunk iránt, amelyet megfontoltan és igazságosan kell használnunk. Csupán az egymás iránti szolidaritás,a pazarlás visszafogása és a fenntartható fogyasztás és termelés útján menthetjük meg a bolygónkat és a páratlan élővilágunkat. Csakis ezek által biztosítható mindannyiunk számára a biztonságos és virágzó jövő. A WWF mélyen egyetért azzal, hogy olyan jövőre van szükség, amelyben az emberek egymással és a természettel is békében és harmóniában élnek az egyenlő bánásmód és szolidaritás jegyében.
Bízunk abban, hogy az a fokozott figyelem, ami ebben az évben az éghajlatváltozásra és a fenntartható fejlődésre irányul valódi kormányzati vállalásokat eredményez majd. 2015 a konkrét, igazságos és hosszú távú döntések éve kell, hogy legyen, amelyben senki sem bújhat ki a cselekvés kötelezettsége alól.”
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója hozzátette: "Ferenc pápa megválasztásakor Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta nevét, aki az állatok és a természet védőszentje. Az enciklika megszületése is mutatja, hogy a természet megóvása nem csak praktikus szükséglet, de erkölcsi kötelességünk is. A ökoszisztéma pusztulása és az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás, amely mindenkit sújt. Egyaránt érinti a süllyedő Csendes-óceáni szigetek lakosságát és élővilágát és a sivatagosodó Alföldet. Hiszünk abban, hogy Őszentsége kiállása a fenntartható jövő mellett felnyitja a döntéshozók és a világ szemét, hogy megérett az idő a változásra."
A dokmentum magyar nyelvű fordítását Vertse Márta, a Vatikáni Rádió magyar műsorának nyugalmazott felelős szerkesztője készítette.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Alfredo Borba
