A globális metánkibocsátás a duplája lehet az eddig becsült mennyiségnek
A legújabb tanulmány százszor nagyobb adatbázist dolgoz fel, mint a megelőzőek, és olyan módszert használ, mely kiküszüböli a vitatható következtetéseket. - A kapott eredmények lesújtóak!
Gyár éjszaka - A hosszú expozícióval készült kép illusztrációForrás: pixabay.com
Az új felfedezések szerint a metánszivárgás - mely a gáz, kőolaj és szén kitermelése és használata során, valamint az olvadó permafroszt eredményeként keletkezik - legalább 20%, de akár 60%-al is magasabb lehet a korábban gondoltnál. - Mind a kibocsátási nyilvántartások, mind a légkört érintő tanulmányok alábecsülték a fosszilis energiatermelésből származó metánkibocsátást – mondta Stefan Schwietzke, a tanulmány vezető szerzője, az Egyesült Államok Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának munkatársa.
Az ipari és a természetes forrásokból jövő gázszivárgás együttesen 60% -110%-al nagyobb, mint ahogy korábban becsülték.
A lehetséges forgatókönyveket felül kell vizsgálni, figyelembe véve az emberi hatás újraértékelt következményeit - mondta Grant Allen, University of Manchester professzora a tanulmányt kommentálva.
Bár a metánból nincs olyan sok, mint a szén-dioxidból, és nem is olyan hosszúéletű, annál 28-szor hatékonyabban melegíti a Föld légkörét, ha 100 éves időtartamot nézünk (üvegházhatása a szén-dioxidnál 21-szer erősebb). A széndioxid után másodikként ez a gáz járul hozzá leginkább a globális felmelegedéshez. Az ipari forradalom kezdete, vagyis a 18. század közepe óta történt hőmérsékletemelkedés egyötöd részéért felelős. A légköri metánkoncentráció ebben az időszakban több, mint duplájára nőtt, mielőtt 1999-ben még mindig nem tisztázott okokból csúcsot ért el (szerk: az ok minden valószínűség szerint a globális szintű permafroszt olvadás.)
| Eredetileg a metán a fagyott talajban stabil állapotban van, elzárva a külvilágtól. Az olvadás miatt azonban egyre több halmozódik fel a talaj felső rétegeiben, így végül csak idő kérdése, és kiszabadul a légkörbe. Azonban minél több metán jut ki, természetszerüleg annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet is... - Ennek következtében pedig még több metán szabadul fel. Egyes modellek szerint emiatt 2100-ig 120 gigatonna (milliárd tonna) metán és szén-dioxid kerülhet a légkörbe, csak a sarkvidékekről. A problémára már a 90-es évek végén felfigyeltek a tudósok, miután Alaszkában és Szibériában soha nem tapasztalt mértékben kezdett felolvadni a talaj. 2005-ben Szergej Kirpotyin és Judith Maquand tudósok több mint 900 ezer négyzetkilométerre becsülték annak a területnek a kiterjedését, ahol akkoriban olvadásnak indult a permafroszt. A metán jelentette klíma-apokalipszisről itt olvashat. |
Metán persze nemcsak a fosszilis energiahordozók kitermelése és hasznosítása során, valamint a permafroszt-olvadásának következtében kerül a légkörbe. Az egyre nagyobb légköri mennyiség kialakulásában többek közt olyan források is komoly szerepet játszanak, mint például a szarvasmarha-tenyésztés, a hulladéklerakók és a rizstermesztés is. Így többek között a mezőgazdasági termelés megváltoztatása és a húsfogyasztás csökkentése szintén segíthetné a metánkibocsátás csökkentését.
Metán és a szarvasmarha-tenyésztés kapcsolata: A WHO 2014-ben a légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán. Csak az USA-ban található marha-telepek éves szinten több millió tonna szén-dioxidot és metánt löknek a légtérbe, hozzájárulván így a globális felmelegedéshez. Azonban a juhtermeléséről híres Új-Zéland még az Egyesült Államokon is túltesz: 45 millió juh és 8 millió körüli szarvasmarhát számláló állatállományával az ország összes metántermelésének 90 %-át adja, amely az üvegházhatást okozó teljes emissziójának 43 %-át teszi ki! És akkor még nem beszéltünk a hús előállításáról és szállításáról, amely ugyancsak hatalmas energiákat emészt fel, nem is beszélve a CO2 kibocsátásról. Mi lehet a megoldás? - Többek közt a "vegán húsok", például a vegán-szalonna, és a Bill Gates által is favorizált "vegán-hús".
A mostani tanulmány elsősorban abban különbözik az előzőektől, hogy különbséget tesz az egyes metánforrások között: a metánmolekula izotópjai ugyanis különböznek aszerint, hogy fosszilis forrásból származnak vagy mikrobák tevékenységének következményei, vízi élőhelyekről vagy marhatrágyából származnak. Az új felfedezés újabb feladatokkal bővítheti a klímaváltozás megfékezésére tett erőfeszítéseket.
