Magyarország a GMO ellen
Továbbra is meg kell őrizni Magyarország genetikailag módosított élőlény (GMO)-mentességét, amelyet az új alaptörvény is megfogalmaz.
A Dél-Koreában megrendezett biodiverzitás konferencia írásos sajtóanyaga idézi Tóth Katalint, a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát, aki elmondta: az ülésen résztvevő hazai szakértők több témakörben (a GMO-k felhasználásának társadalmi és gazdasági hatásai, a GMO-k engedélyezésével kapcsolatos kockázatértékelési útmutató kidolgozása) vállaltak vezető szerepet annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is olyan döntések szülessenek, amelyek összhangban állnak a GMO-kkal kapcsolatos magyar törekvésekkel és hosszú távon sem veszélyeztetik az ország GMO-mentességének fenntartását (A GMO növényekről ide kattintva olvashatnak).
A helyettes államtitkár a konferencián felszólalásában kiemelte, Magyarország célja megőrizni mezőgazdasági és vadon élő növényeit és azok genetikai anyagát, amely magas szintű génmegőrzési munkával lehetséges. A tápiószelei Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) például a mezőgazdasági célú növények szaporítóanyagait őrzi, míg a Pannon Magbank a vadon élő növényekét.
Az idei konferencia kiemelt témája, hogy hogyan lehet integrálni a természetvédelmi szempontokat egyebek mellett a fenntartható fejlődés stratégiájába, a klímastratégiába, a közlekedés-fejlesztésbe, valamint az agráriumba.
Tóth Katalin álláspontja szerint az iparnak, a közlekedésnek, a mezőgazdaságnak ugyanúgy kötelessége hozzájárulni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében tett erőfeszítésekhez, mint a természetvédelemnek - olvasható a közleményben.