Végre GMO-tilalom?
Politikai megállapodás jött létre csütörtökön a tagállamok környezetvédelmi miniszterei között arról a jogszabály-tervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák génmódosított organizmusok (GMO) termesztését.
"StarLink" elnevezésű, genetikailag módosított kukorica.Forrás: en.wikipedia.org
Szerző: Lindsay Eyink
A jelenlegi szabályozás értelmében, ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az Európai Unió egészére érvényes, és a tagállamok csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott terméket. A védzáradék elvileg csak ideiglenes és nem ad tartós felmentést az adott országnak, de az így bevezetett tilalmat nehéz feloldani, mert a tagállamok legalább kétharmadának szavazata kell hozzá.
A környezetvédelmi miniszterek csütörtökön ellenszavazat nélkül, Belgium és Luxemburg tartózkodása mellett fogadták el az új javaslatot, amelyről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia a tanácsnak.
A javaslatot 2010-ben mutatta be az Európai Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetről a maga olvasatát, a tagállamokat tömörítő tanácsban viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodniuk az államoknak. Az ügy így gyakorlatilag megrekedt.
A javaslat akkor került ismét reflektorfénybe, amikor pár hónappal ezelőtt a tanácsnak minősített többséggel kellett volna döntenie, hogy megakadályozza egy GMO-kukorica termesztési engedélyének kiadását, de a súlyozott szavazatok és a tartózkodások miatt ez annak ellenére sem sikerült, hogy a 28-ból 23 ország ellenezte az engedély kiadását.
Az új szabályozás az engedélyezési eljárást nem érintené. A termesztési engedélyt továbbra is tagállami szinten kell kérvényeznie a gyártóknak, de uniós szinten születik meg a döntés. Az engedélyt az Európai Bizottság adhatja ki Brüsszelben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség véleménye és a szakbizottságok döntése alapján. Akkor kerülhet a tanács elé a kérdés, ha a szakbizottságok nem támogatják az engedélyt, vagy nem foglalnak állást.
Az új szabályozás azonban lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy egy egyébként uniós szinten termesztésre engedélyezett GMO-t kitiltsanak a saját területükről vagy annak egy részéről. Ehhez először arra lesz szükség, hogy az engedélyt kérelmező cégnél hivatalosan jelezzék: azt szeretnék, ha az uniós engedély hatálya az adott országra nem terjedne ki. Ha a gyártó eleget tesz a kérésnek, akkor Brüsszel így adhatja ki az engedélyt. Ha viszont nem, akkor a tagállamok gyakorlatilag bármilyen indokkal korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják az engedélyezett GMO termesztését. A tervezett szöveg környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági, várostervezési, földhasznosítási és agrárpolitikai okokat említ, de a tagállamok másra is hivatkozhatnak.
Az előkészítést ismerő, nevük elhallgatását kérő szakdiplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet az uniós intézmények jogi szolgálatai szerint kiállja a nemzetközi jog próbáját, ugyanakkor nem kizárt, hogy a GMO-gyártásban érdekelt szereplők megtámadják valamilyen nemzetközi fórumon. Az érintett vállalatok pedig adott esetben az ellen is élhetnek majd jogorvoslati lehetőséggel, ha egy tagállam bevezeti a jogszabály által lehetővé tett korlátozásokat, tilalmat.
Magyarország alaptörvénye kimondja: mindenkinek joga van a testi lelki egészséghez, és ezt Magyarország a többi között GMO-mentes mezőgazdasággal segíti elő.
