Hagyományos nemesítés: Kutatók különleges veteménybabot nemesítettek tápanyagszegény talajra!
Olyan példányokat nemesítettek, melyek különösen jól hasznosítják a talajban található foszfort. - Ez az eredmény a fejlődő országok mezőgazdaságának stratégiai jelentőségű gabonautánpótlást jelent, míg a gazdagabb országokban azt teszi lehetővé, hogy kevesebb műtrágyát kelljen használniuk.
A kutatók régóta dolgoznak azon, hogy génmódosítással gyártsanak ellenállóbb, nagyobb hozamú gabonát. A természet azonban úgy tűnik, ezúttal is a mesterséges megoldások előtt jár, hiszen eleve kiszelektálja a kevésbé életképes példányokat, hogy a jobb genetikájú egyedek maradjanak fenn és azok szaporodjanak. - Ezzel a módszerrel igyekezett Jonathan Lynch növényfiziológus is olyan babot létrehozni, mely különösen jól hasznosítja a tápanyagot, így tápanyagban szegény talajon is jól terem.
A kulcsot ezekhez a szupernövényekhez a gyökerek adják: A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója és munkatársai a veteménybabból bizonyos gyökértulajdonságok alapján válogattak, így sikerült olyan példányokat nemesíteniük, melyek különösen jól hasznosítják a talajban található foszfort. A kísérleti ültetés során a növények háromszor annyit teremtek, mint átlagos társaik.
Ez az eredmény a fejlődő országok mezőgazdaságának stratégiai jelentőségű gabonautánpótlást jelent, míg a gazdagabb országokban azt teszi lehetővé, hogy kevesebb műtrágyát kelljen használniuk.
Különösen Afrika azon területeinek jó hír, ahol az emberek legfőbb fehérjeforrását a bab adja. Mozambiki kutatók már tesztelik is egyes ökológiai területeken az új babot, mely reményeik szerint már jövőre kapható lesz. Ez a kísérlet az első sikeres próbálkozások között van abban a világméretű versenyben, mely a tápanyagszegény talajban is sikeresen termő növények fejlesztéséért folyik. – A nitrogén, a foszfor és a víz hiánya szabják a legnagyobb korlátot a növénytermesztésnek a Földön, ezért is van olyan nagy szükség erre a technológiára – mondja Lynch.
Génmanipuláció = genetikai környezetszennyezés: "A környezetszennyezés újabb formája, a “genetikai környezetszennyezés” fenyeget bennünket, amely minden eddigi környezetszennyezésnél nehezebben kontrollálható. A génmanipulált fajták széles körű elterjedése tovább csökkenti a fajon belüli biológiai sokféleséget (diverzitást), és tovább szegényítheti a mezőgazdaság genetikai bázisát. Hosszú távon fenntartható gazdálkodás pedig csak genetikai sokféleségen (polimorfizmuson) alapulhat." (Tulkán B., 2006. A nagy terv) |
A kutató munkája azért is kiemelkedő, mert a klasszikus megközelítést alkalmazza, mely a hagyományos gabonatermesztés eszközeiből merít, vagyis a növények bizonyos tulajdonságai között válogat: ez esetben a gyökér növekedését és a hajszálgyökerek hosszát figyelembe véve. Ez a megoldás pedig sikeresebbnek látszik a high-tech útvonalnál, ami egyébként kb olyan, mint az orosz-rulett: Mert míg a hagyományos növénynemesítésnél egymáshoz közel álló fajokat kereszteznek, a génmanipuláció során egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe. Különböző nagy cégek évtizedeket töltöttek azzal, hogy génmódosítással hozzanak létre „fejlettebb”, hatékony tápanyaghasznosítású gabonát, azonban a tápanyagfelvételben - és felhasználásban rengeteg gén vesz részt, és a környezeti tényezőktől is nagyban függ, hogy ezek hogyan jelennek meg. Konklúzió: nincs olyan génmanipulált növény a piacon, mely műtrágya-takarékos lenne, és akkor még nem tértünk ki a GMO veszélyeire.