Mikor megnyílik a föld
Természetes és mesterséges módon létrejött lyukak a nagyvilágból. Megdöbbentő példák következnek.
Legutóbb a pakisztáni földrengés nyomán kialakuló új sziget borzolta a kedélyeket, amely szerkezete miatt (szikladarabokkal kevert sártömeg) a következő hónapokban valószínűleg a mélybe fog süllyedni. Hasonlóan sokkoló, ha a föld nem kiemelkedik, hanem megnyílik és tátongó lyukat hagy maga után. Erre a jelenségre hazánkban is számos példa akad: Győrben az árvíz utáni talajmozgások, Balatonalmádiban a sok csapadék okozott süllyedéseket. A különféle módokon keletkező talaj-mélyedéseket természetes, illetve mesterséges folyamatok egyaránt előidézhetik. A természetes formák víznyelők, általában karsztos nyílások, amelyeken keresztül a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a mélyebb rétegekbe kerül. Sok esetben azonban emberi beavatkozás eredményeként alakulnak ki mélyedések, aminek számos oka lehet. Többek között régi bányák beomlása, különféle földhasználati módok, különösen a vízszivattyúzás és az építkezés, felhagyott emésztőgödrök, bomló, betakart szerves anyagokat tartalmazó üregek, vagy épp túlzott vízkitermelés.
A Pokol kapuja - Türkmenisztán
A helyiek által elnevezett "Pokol kapuja", a Karakum sivatagban található. A több mint négy évtizede lángoló földalatti gáztározó egy sikertelen bányafúrás következményeként jött létre. A mélyedés 1971 óta ég, amikor is bányamérnökök úgy döntöttek, hogy elégetik a tározóban rekedt gázt. Számításaik szerint pár nap, rosszabb esetben pár hét alatt el kellett volna elégnie a metánnak, ám ez a mai napig nem történt meg. A mélyedés szélessége 60 méter, mélysége 20 méter.
Forrás: SurprisingWord Youtube csatorna
Mirnai bánya - Kelet-Szibéria
Mirny város közelében található a világ legnagyobb mesterséges ürege, egy gyémántbánya, amelyet 2020-ra egy - a kaptár című film földalatti kutatólaborjait idéző - modern várossal terveznek beépíteni. A hatalmas lyuk 525 méter mély, átmérője 1200 méter. Korábban írtunk róla, a cikk megtekinthető ide kattintva.
Kimberley gyémántbánya - Dél-Afrikai Köztársaság
Mint a gyémánt kitermelése során oly sokszor, a Kimberly gyémántok kitermelésénél sem számított sem emberélet, sem a környezet. A hatalmas lyukat 1871-től 1914-ig 50 000 munkás ásta ki. Közülük számos bányász vesztette életét, többek között a higiénia és a friss víz hiánya, a hőség, valamint omlások, földcsuszamlások miatt. A mélyedés mélysége 1097 méter, kerülete 1.6 km.
Monticello gát– Kalifornia
A feneketlen gödörként elhíresült lefolyót azért építették, hogy a duzzasztógát felesleges vizét elvezesse. A száraz időszak alatt boardosok és biciklisták használják ki a lefolyó adta lehetőségeket. A turista attrakcióként is elhíresült mélyedésnél már több halálos baleset is történt, mivel néhány látogató úszva próbálta megközelíteni a 93 méter mély, és 22 méter széles vízelvezetőt.
Forrás: Phil F Youtube csatorna
Bingham Canyon rézbánya
A hét legnagyobb lyuk egyikeként számon tartott Bingham Canyon külszíni rézbánya nem csupán mélységével vált hírhedté. Ez év áprilisában földcsuszamlás eredményeként keleti oldala beomlott, 165 millió tonna követ zúdítva a több tízmillió dollár értékű bányafelszerelésre. Noha ez a katasztrófa nem járt halálos áldozattal, az esemény legalább egy évtizedig hatással lesz a világgazdaságra, mivel a Föld egyik legtermékenyebb bányájaként az USA éves réz fogyasztásának 17, a világénak pedig 1 százalékát biztosítja. Korábban írtunk a bányaomlásról, a cikk megtekinthető ide kattintva.
És egy magyar példa: Megyer-hegyi tengerszem
Megyer-hegyen régen gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit bányászták. Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt össze, ami következtében egy állandó vizű tó jött létre. A bányát 1907-ben zárták be, a tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Forrás: Sándor Trigola Youtube csatorna
Képek forrása:
Kimberley gyémántbánya / Szerző: Irene2005
Mirny (Mirna) mesterséges ürege / Szerző: Ptukhina Natasha